kapcsolódó téma: Méhraj és rajongás.html
kb. 5-6 éve - egy egész éjszakán át hajnalig tartó beszélgetés után - jött egy felismerésem Istennel és az Anyaggal kapcsolatban (a téma is ez volt, persze):
a Világ v. a Természet létezését nem kell bizonyítani - mert mindannyian benne vagyunk, mint annak részei. A többit meg nem érdemes és hiábavaló is bizonygatni, mert csak ellenszenvet vált ki a másikban - akinek esetleg másképpen van csavarodva az agya-kereke tengelyének menete...
Ha egy vitában a vitapartner meggyőzése a célom, akkor ez a szóváltásos beszélegetés hamarabb lesz párbajhoz v. bírósági ügy megtárgyalásához hasonló, ami persze kizárja, h. olyan eszmecsere alakuljon ki köztünk, amiből mindkét fél gyarapodni tud tudásban és igazságban...
Egyébként is - és ez a "fől lényeg" - mindegy, hogy a tyúk vagy a tojás volt-e előbb - tény, hogy van mindkettő: tyúk is meg tojás is... - így mindegy az is, h. előbb volt-e Isten, aki ÖNMAGÁBÓL teremtette a világot, vagy a világ a SEMMIBŐL keletkezett, és később ez az anyag valahogy átszellemült és megértelmesedett oly mértékben, hogy el tudta képzelni a mindenható és mindentudó Istent...
És mivel a végső kérdések legvégén eljutunk a bizonyíthatatlanság és a "sosem-lehet-tudni" határáig - egyik is, másik is bizony csak hit kérdése marad - úgy bizony - vagy úgy ám! Mert "a végeken túl" csak sejteni lehet dolgokat, de tudni már nem (ill. még nem - de mikor?)
Anélkül, hogy belebocsátkozánk az anyag és a nem-anyag (szellem, lélek) mibenlétének tüzetesebb vizsgáatába vagy filozofikus meghatározásába, kissé sommásan most csak azt a kijelentést tesszük, hogy e kettő úgy egymásnak mint minden létezőnek is - a végletei. De mondhatnánk éppen azt is, h. kiegészítik egymást, mint az ok és okozat, hatás és visszahatás, akció és reakció...
A ma uralkodó egyisten-hitű vallásokban (többnyire nyugati típusú kultúrákban) a Teremtő Istent férfinak és atyának - mint ahogy a Megváltót is fiúnak - képzelik, és hogy a nem anyagi természetű létezők, azaz szellemlények világában - az égi hierarchiákon keresztül egészen a legalsó lélek-szintig, az emberig - pontosabban Éváig - a női teremtő elv és maga a nőiség fel sem "bukkan" mintha nem létezne, vagy legalábbis nem lenne rá szükség. Ezt figyelembe véve úgy néz ki a dolog, h. az anyag és a teremtett világ (benne a többé-kevésbé "lelkes" teremtményekkel), mint a szellem ellentéte, kerül a női elv megtestesítője szerepébe.
méh1 ‘hártyás szárnyú, háziasított mézgyűjtő rovar’. Származékai: méhecske, méhes, méhész, méhészet, méhészkedik. - Ősi örökség a finnugor korból: zürjén mus, cseremisz meks, finn mehilainen. Az ősi finnugor *mekse rokonságot mutat az indoiráni nyelvek megfelelő szavaival: szanszkrit maksiká (‘méh’), óperzsa mahsi (‘légy’).
---megj. 1. - a mekse > musca lat. 'légy' itt a KS > SK/SC hangátvetés - mekše szhv. 'lágyabb' smekšati se 'meglágyul', smeškati se 'mosolyog, nevet(gél)' - lágy > légy... - a hártyás szárnyú rovar valóban puha, lágy testű, mint pl. a légy is, ezért nem véletlen a lágy és a légy formai hasonlósága sem. => kapcsolódó téma: Mehraj-es-rajongas.html
méh2 'nőnek, nőstény állatnak a magzatot hordozó szerve’. - Alighanem szláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovén meh (‘tömlő, fújtató, hólyag’), szlovák mech (‘zsák’). Az egyeztetést némileg kétségessé teszi, hogy az átadó nyelvek egyikében sincs a szónak ‘anyaméh’ jelentése, és fordítva, a magyarban a ~ sose jelentett tömlőt.
---megj. 1. - meh 'tömlő, fújtató, hólyag', osmeh szhv. 'mosoly' briznuti u plač 'sírva fakad', prasnuti u smeh 'hangos nevetésbe (v. hahotába) tör ki, szósz.: nevetésbe fakad' - "majd ki- v. megpukkadt a nevetéstől" smeh 'nevetés', smešan 'nevetséges', smeša 'keverék'.
---megj. 2. - első látásra valóban nem sok logikát találunk a méh szónak e kettős jelentésében, így némileg érthető a méh2 esetében szláv eredetre "tippelni", de az "alighanem" és a "némileg kétséges" azonmód hatályon kívülre is helyezi ezt a feltételezést... Hogy mégsem kellett szláv szomszédokhoz menni szókölcsönzés miatt a méh2 esetében (sem), arra álljon ide az alábbi görög nyelvi párhuzam:
mécs vagy mécses: ‘olajba vagy zsírba mártott kanócból álló egyszerű világító eszköz’, ‘‹régen› gyertyabél, kanóc’. - Az ófrancia meche (‘kanóc’) átvétele, ennek végső forrása a görög müxa. A francia szó a 13. század elején kerülhetett nyelvünkbe a valószínű akkori kiejtés, [mecs] szerint. A mécses forma egy mécses edény (‘kanócos edény’) szókapcsolatból önállósodhatott főnévvé, a ~ elvonás ebből a szóból, de azonos értelemben.
---megj. 1. - ha a méh, méhecske szavak alapján egy méhecs > méh'cs > mécs lehetséges átmenetet tételezünk fel, akkor a mécs jelenthet éppen viaszt is, a viaszgyertyából kikandikáló kanóc pedig igen kanosan: keményre merevedve, felfelé áll/ágaskodik! De nézzük még meg a kanócot is:
kanóc ‘gyertya, mécses bele’, ‘gyújtózsinór’. - Német eredetű szó: középfelnémet knote (‘bányamécs kanóca’). A magyar szó feltehetőleg egy knot alakból a szóeleji mássalhangzó-torlódás feloldásával kanót lett, a t affrikálódására a kalitka–kalicka alakpár a példa.
---megj. 1. - kanóc > konac szhv. '1. cérna, zsineg, 2. vég(e vminek)' - a cérna- v. zsinegszerű kanóc vége kiáll a gyertyából, így a gyertya a kulcsfogalom, amely a szhv. konac kettős jelentését érthetővé teszi. Külön érdekesség, hogy a zsineg v. zsinór és a žiža szhv. (e.: zsizsa) 'gyújtópont, fókusz' azonos ZSI- szótaggal kezdődik.
---megj. 2. - A kanóc szó érdekes összetétel: mintha a kóc és a kan gyúrmánya lenne: Kan + (k)óc > kan(k)óc = kanóc; vagy: Kóc + (k)an > k + an + óc > kanóc. Ugyanakkor a szhv. konac > kanóc is teljesen azonos hangokból állnak, magánhangzó-átvetésnyi különbséggel.
A lat. mater 'anya' és az uterus 'anyaméh' formailag lazább kapcsolatot mutat, de a mater és az uter ('egyik a kettő közül, v. kettő közül az egyik') mér jobb (szó)kép-hasonlóságot mutat, főleg a Mutter ném. 'anya' idecsatolásával. Mutter > Futter 'táplálék, élelem" - alma mater lat. 'tápláló anya'...
--
Gebärmutter 'anyaméh' > gabarit fr. 'minta, forma, terjedelem', gebe tör. 'terhes'
gebären 'születik', geboren 'született'
gabarit 'térfogat, befogadótér'
Gábriel arkangyal - Isten hírnöke - aki befogadja és továbbítja az isteni üzenetet... => kapcsolódó téma: Az-isteni-kuldott-szentsege.html
--
HSz-ok a MAgyarázó/FB csopiban:
kb. 5-6 éve - egy egész éjszakán át hajnalig tartó beszélgetés után - jött egy felismerésem Istennel és az Anyaggal kapcsolatban (a téma is ez volt, persze):
a Világ v. a Természet létezését nem kell bizonyítani - mert mindannyian benne vagyunk, mint annak részei. A többit meg nem érdemes és hiábavaló is bizonygatni, mert csak ellenszenvet vált ki a másikban - akinek esetleg másképpen van csavarodva az agya-kereke tengelyének menete...
Ha egy vitában a vitapartner meggyőzése a célom, akkor ez a szóváltásos beszélegetés hamarabb lesz párbajhoz v. bírósági ügy megtárgyalásához hasonló, ami persze kizárja, h. olyan eszmecsere alakuljon ki köztünk, amiből mindkét fél gyarapodni tud tudásban és igazságban...
Egyébként is - és ez a "fől lényeg" - mindegy, hogy a tyúk vagy a tojás volt-e előbb - tény, hogy van mindkettő: tyúk is meg tojás is... - így mindegy az is, h. előbb volt-e Isten, aki ÖNMAGÁBÓL teremtette a világot, vagy a világ a SEMMIBŐL keletkezett, és később ez az anyag valahogy átszellemült és megértelmesedett oly mértékben, hogy el tudta képzelni a mindenható és mindentudó Istent...
És mivel a végső kérdések legvégén eljutunk a bizonyíthatatlanság és a "sosem-lehet-tudni" határáig - egyik is, másik is bizony csak hit kérdése marad - úgy bizony - vagy úgy ám! Mert "a végeken túl" csak sejteni lehet dolgokat, de tudni már nem (ill. még nem - de mikor?)
Anélkül, hogy belebocsátkozánk az anyag és a nem-anyag (szellem, lélek) mibenlétének tüzetesebb vizsgáatába vagy filozofikus meghatározásába, kissé sommásan most csak azt a kijelentést tesszük, hogy e kettő úgy egymásnak mint minden létezőnek is - a végletei. De mondhatnánk éppen azt is, h. kiegészítik egymást, mint az ok és okozat, hatás és visszahatás, akció és reakció...
A ma uralkodó egyisten-hitű vallásokban (többnyire nyugati típusú kultúrákban) a Teremtő Istent férfinak és atyának - mint ahogy a Megváltót is fiúnak - képzelik, és hogy a nem anyagi természetű létezők, azaz szellemlények világában - az égi hierarchiákon keresztül egészen a legalsó lélek-szintig, az emberig - pontosabban Éváig - a női teremtő elv és maga a nőiség fel sem "bukkan" mintha nem létezne, vagy legalábbis nem lenne rá szükség. Ezt figyelembe véve úgy néz ki a dolog, h. az anyag és a teremtett világ (benne a többé-kevésbé "lelkes" teremtményekkel), mint a szellem ellentéte, kerül a női elv megtestesítője szerepébe.
Érdekes és sokat mondó, hogy a latin materia 'anyag' a mater 'anya' tovább képzett formája, ez azonban a magyar anyag és az anya esetében is így van.
anyag ‘a tudattól függetlenül létező valóság’: az anyag megmaradása, ‘textilanyag, kelme’. Származékai: anyagi, anyagias, anyagtalan. - Nyelvújítási szóalkotás a latin materia mintájára, amely a mater (‘anya’) származéka (merthogy minden létező belőle születik). Az anya szóhoz az agyagból elvont szóvéget mint -g képzőt illesztették.Nem tudtam még kikutatni, vajon a latinban hogyan keletkezett ez a nem véletlen és igen következetes szóalkotás, mint ahogy azt sem, vajon ismert volt-e régebben az anyag fogalma és milyen szóval fejezték ki?
méh1 ‘hártyás szárnyú, háziasított mézgyűjtő rovar’. Származékai: méhecske, méhes, méhész, méhészet, méhészkedik. - Ősi örökség a finnugor korból: zürjén mus, cseremisz meks, finn mehilainen. Az ősi finnugor *mekse rokonságot mutat az indoiráni nyelvek megfelelő szavaival: szanszkrit maksiká (‘méh’), óperzsa mahsi (‘légy’).
---megj. 1. - a mekse > musca lat. 'légy' itt a KS > SK/SC hangátvetés - mekše szhv. 'lágyabb' smekšati se 'meglágyul', smeškati se 'mosolyog, nevet(gél)' - lágy > légy... - a hártyás szárnyú rovar valóban puha, lágy testű, mint pl. a légy is, ezért nem véletlen a lágy és a légy formai hasonlósága sem. => kapcsolódó téma: Mehraj-es-rajongas.html
méh2 'nőnek, nőstény állatnak a magzatot hordozó szerve’. - Alighanem szláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovén meh (‘tömlő, fújtató, hólyag’), szlovák mech (‘zsák’). Az egyeztetést némileg kétségessé teszi, hogy az átadó nyelvek egyikében sincs a szónak ‘anyaméh’ jelentése, és fordítva, a magyarban a ~ sose jelentett tömlőt.
---megj. 1. - meh 'tömlő, fújtató, hólyag', osmeh szhv. 'mosoly' briznuti u plač 'sírva fakad', prasnuti u smeh 'hangos nevetésbe (v. hahotába) tör ki, szósz.: nevetésbe fakad' - "majd ki- v. megpukkadt a nevetéstől" smeh 'nevetés', smešan 'nevetséges', smeša 'keverék'.
---megj. 2. - első látásra valóban nem sok logikát találunk a méh szónak e kettős jelentésében, így némileg érthető a méh2 esetében szláv eredetre "tippelni", de az "alighanem" és a "némileg kétséges" azonmód hatályon kívülre is helyezi ezt a feltételezést... Hogy mégsem kellett szláv szomszédokhoz menni szókölcsönzés miatt a méh2 esetében (sem), arra álljon ide az alábbi görög nyelvi párhuzam:
métér gör 'anya, édesanya'A két fogalmat is jelölő métra szemmel és ésszel is beláthatóan kapcsolódik - azonos MTR váza révén is - a métér 'anya' szóhoz - de hogy van-e feltárt etimológiájuk, nem tudok róla... Mindenesetre ez - szerinem és nekem legalábbis - a magyar méh kettős jelentésének "nem-véletlenségét" bizonyítja - valamilyen titokzatos, méh-mélységben rejlő nyelv-logika alapján. Másképpen szólva: ugyanazon fogalom, amelyet a méh1 (magyar, ill. finnugor eredetű) szó fejez ki, bizonyos vonatkozásaiban kifejeződik a méh2-ben is...
métra gör. '1. anyaméh, 2. méhkirálynő' - e két görög szó magy. fordításában az anya fogalma az összekötő kapocs, mivel mindkét esetben előfordul a szóösszetételek tagjaként.
mécs vagy mécses: ‘olajba vagy zsírba mártott kanócból álló egyszerű világító eszköz’, ‘‹régen› gyertyabél, kanóc’. - Az ófrancia meche (‘kanóc’) átvétele, ennek végső forrása a görög müxa. A francia szó a 13. század elején kerülhetett nyelvünkbe a valószínű akkori kiejtés, [mecs] szerint. A mécses forma egy mécses edény (‘kanócos edény’) szókapcsolatból önállósodhatott főnévvé, a ~ elvonás ebből a szóból, de azonos értelemben.
---megj. 1. - ha a méh, méhecske szavak alapján egy méhecs > méh'cs > mécs lehetséges átmenetet tételezünk fel, akkor a mécs jelenthet éppen viaszt is, a viaszgyertyából kikandikáló kanóc pedig igen kanosan: keményre merevedve, felfelé áll/ágaskodik! De nézzük még meg a kanócot is:
kanóc ‘gyertya, mécses bele’, ‘gyújtózsinór’. - Német eredetű szó: középfelnémet knote (‘bányamécs kanóca’). A magyar szó feltehetőleg egy knot alakból a szóeleji mássalhangzó-torlódás feloldásával kanót lett, a t affrikálódására a kalitka–kalicka alakpár a példa.
---megj. 1. - kanóc > konac szhv. '1. cérna, zsineg, 2. vég(e vminek)' - a cérna- v. zsinegszerű kanóc vége kiáll a gyertyából, így a gyertya a kulcsfogalom, amely a szhv. konac kettős jelentését érthetővé teszi. Külön érdekesség, hogy a zsineg v. zsinór és a žiža szhv. (e.: zsizsa) 'gyújtópont, fókusz' azonos ZSI- szótaggal kezdődik.
---megj. 2. - A kanóc szó érdekes összetétel: mintha a kóc és a kan gyúrmánya lenne: Kan + (k)óc > kan(k)óc = kanóc; vagy: Kóc + (k)an > k + an + óc > kanóc. Ugyanakkor a szhv. konac > kanóc is teljesen azonos hangokból állnak, magánhangzó-átvetésnyi különbséggel.
A lat. mater 'anya' és az uterus 'anyaméh' formailag lazább kapcsolatot mutat, de a mater és az uter ('egyik a kettő közül, v. kettő közül az egyik') mér jobb (szó)kép-hasonlóságot mutat, főleg a Mutter ném. 'anya' idecsatolásával. Mutter > Futter 'táplálék, élelem" - alma mater lat. 'tápláló anya'...
--
GBR, KPR szóváz
Mutter ném. 'anya'Gebärmutter 'anyaméh' > gabarit fr. 'minta, forma, terjedelem', gebe tör. 'terhes'
gebären 'születik', geboren 'született'
Gábriel arkangyal - Isten hírnöke - aki befogadja és továbbítja az isteni üzenetet... => kapcsolódó téma: Az-isteni-kuldott-szentsege.html
--
HSz-ok a MAgyarázó/FB csopiban:
György Sóti bizonyára azért, mert a bogaram kedveskedő megszólításban benne van az ara aranyossá(r)ga (színe) is...- György Sóti a lég és a légy úgy függ össze, h. a lég mozgását a légy szárnyával - a mozgatással - latinosan: a MOSCA-tással idézi elő...
- György Sóti a legyek hadában is "sokan vannak, mint az oroszok" vagyis a Moszkoviták, a muszkák... a moszkitó isa ilyen levegő- és ember-állat-MOZGÍTÓ!
- Sandor Kakasi Csak ne vicceljünk a moszkovitákkal! A méheknek sincs semmi közük a latin legyekhez. Már csak az hiányzik, hogy a MOSCA szót társítsd a MOLLUSCA nemzetségbe tartozó, valóban puhatestű lényekkel.
- György Sóti erről nem tudtam de jól beleillik a képbe...
MOLLis lat. 'puha, lágy' - így a MOLLUSCA felbontása ez lehet: MOLLIS MUSCA > MOLL( az IS végződés elhagyva) + (a kezdő M elhagyva, mert a mollis elején már van, tehát marad csak az: - György Sóti ehhez az "összevonási (szinkrázis) megoldáshoz" hasonló a HÜPERBOREA - de ezt külön posztban fogom föltenni - ha (majd) megcsináltam a régebbi följegyzéseim alapján...
- Sandor Kakasi George Orwell 1948-ban írt "1984" című novellája arra figyelmeztet, hogy minden elnyomó rendszer szegényíti a nyelvet, mert ha az emberek nem fogják megérteni egymást, akkor esélyük se lesz szervezetten föllázadni. És most vessük össze Tolnai lexikonát egy maival. És ne feledjük, mekkora tudományos és technikai fejlődés történt közben, aminek magával kellett hoznia rengeteg új szakmai kifejezést is.
- György Sóti én Finály szótárán voltan eleinte kiakadva, ahol árnyalatbeli kis különbségeket ír le a rokonértelmű és ellentétes jelentésű stb stb szavaknál... de egy mai jogász v. orvos de még egy filozófus sem igazán érzi elevenen azt, amit csak úgy ért, az "agyával... Az összefüggések megértéséhez igen sok területről kellenek "infók", de maga a NAGY EGÉSZnek az összerakása az, amit főleg nem tanítanak manapság sehol... ha van is valami "összerakva", azt meg 7pecsétes titokként őrzik és rejtegetik beavatatlanok elől...
- György Sóti Sandor Kakasiaminek magával kellett hoznia rengeteg új szakmai kifejezést is.> pont erre hivatkozva hagynak ki "elavult" ismereteket...kapcsolódó téma: Méhraj és rajongás.html
HSz-ok a MAgyarázók csopiban:
VálaszTörlésPogány István-Kálmán A méhészek kedvelt zsargonja szerint "bogár"
11 perce · Mégsem tetszik · 1
György Sóti bizonyára azért, mert a bogaram kedveskedő megszólításban benne van az ara aranyossá(r)ga (színe) is...
4 perce · Tetszik
György Sóti a lég és a légy úgy függ össze, h. a lég mozgását a légy szárnyával - a mozgatással - latinosan: a MOSCA-tással idézi elő...
2 perce · Tetszik
György Sóti a legyek hadában is "sokan vannak, mint az oroszok" vagyis a Moszkoviták, a muszkák... a moszkitó isa ilyen levegő- és ember-állat-MOZGÍTÓ!