A hangváltozások rejtelmei

Nincs épeszű nyelvész, aki a hangváltozások tényét vitatni merné - mivel egy adott nyelven belül is bőven előfordul, a rokon nyelvek közötti gyakoriságukról nem is szólva -, de főleg megindoklásának feladatára vállalkozni merne. Igaz, hogy én sem nyelvész, sem épeszű nem vagyok, e feladatra mégsem vállalkozom én sem - noha meggyőződésem szerint igenis van rá ésszerű - talán a tudat-hasadt ész szerint - logikus magyarázat...

A nyelvek szavai és maguk az egymástól elkülönült nyelvek is valószínűleg csakis ennek következtében fejlődhettek ki a feltételezett közös kezdetleges/elsődleges (v. ősinek nevezhető) nyelvből, és fejlődnek még a mai napig is - és a jövőben sem lesz ez másként... - de hogy vissza tudnak-e "fejlődni" az őseredeti össz-nyelv állapotába - jelenleg ez még igen kétséges.

 

Amint elérkezünk az írásbeliséget megelőző korokig - ez az idő-határ-vonal a különböző nyelvek esetében más és más "időpontot" jelent! -, amely korokból már nem találunk semmilyen megfejthető írást, a nyelvészet óhatatlanul átcsúszik a feltételezések síkjára - és ott csúszkál-sikladozik anélkül, hogy bármit is szilárdan állítani lenne képes - éppen az olyan sokra tartott tárgyi (jelen esetben: írásbeli) bizonyítékok híján.

Ez a magyarázata a számos és számtalan, egymással versengő és ellentétes, egymást kizáró és felülbíráló elméletek és feltételezések garmadának/hadának. 

A mai hivatalos tudományos szemlélet szerint az írásbeliség nem több, mint 6-7.000 éves, mivel nem veszi figyelembe a képbe nem illő, sokkal idősebb emlékek (írásos tárgyi bizonyítékok) létezését. 

Az írásjelek megléte mellett nagy és eldönthetetlen kérdés az is, hogy 1-1 esetben 1-1 jelet hogyan is ejthettek egy ősi kor ki tudja milyen nyelven beszélő "írástudói"? A hangrögzítés legújabb kori lehetősége előtt szinte semmi biztosat nem tudunk 1-1 írásjelnek a pontos hangzása felől. 

Ennek csak egy, ismert példáját hozom föl: a lat. CAESAR 'császár' - ejtve: cézár, de görögül KAISZAR - ej.: kajszar/kajszár - ki a megmondhatója annak, melyik a helyes? A ném. Kaiser 'császár' (ej.: kajzer) arra mutat, h. a latinban sem cézárnak ejtették a kortárs rómaiak, és maga (a) Cézár sem... De hogy ez a ferdítéses (hang)eltolódás honnan ered, mikor és miért jött létre - arról senki nem tud semmi biztosat.

Tibor Koppány A görögök nem mondták cének a kát, de manapság mondják tyének a kát, és gyének a gét.

 

György Sóti Tibor Koppány de manapság mondják tyének a kát, és gyének a gét.> nem minden esetben, de pl. i előtt igen. - nemtom az e előtt is?
---megj. - mind a G, mind a D, éppúgy mint a K, és a T - lágyan ejtve GY és Ty lesznek. HA a magyar a "középi" Gy és Ty, akkor a szlávok inkább DZs-t és Cs-t, a görögök, no meg a makedónok is - inkább Kj-t és Gj-t ejtenek, ami hangzásban igen közel van a magyar (maGJar!) Gy- és Ty-hez...