A MEZ-telen IGAZ-ság elfátyolozása
az igaz meztelenséggel a hamis meztelenség áll szemben, mint ahogy a meztelen hamisság is a meztelen igazsággal... (Sóti György Szótértő)
Az igazság nem mindig kellemes, mint ahogy a meztelenség sem. De mi az igazság? Sokkal elvontabb fogalom, mint a meztelenség. Az ősi igazságkeresők között az óind „erdei bölcsek” tűntek ki elsőnek (és maradt fenn az emlékük, a görög műveltségnek köszönhetően). Ezek voltak a gümnoszok, (hoi gümnoi v. gymnosophistae), a meztelen bölcsek v. erdeibölcsek, akik meztelenül jártak-keltek a nagyvilágban, ill. az erdőben, mivel végül is oda szorultak a szemérmes (fel- és jól)öltözöttek szemei elől… Körükben a meztelenség kötelező volt, és mindenféle (akár kis darab) ruha viselése erkölcsi rosszallást váltott ki; a ruhaviselet rossz viselkedésnek, bűnös elkendőzésnek, megengedhetetlen takargatásnak, vagyis végső soron hazugságnak, hamisságnak, az igazság megmásításának számított.Hogy mennyire elképzelhetetlen ez minekünk, a mai civilizált társadalmak átlagos egyedeinek, akik mintha a ló túlsó felére estünk volna, nem kell részletesen ecsetelni. Elég, ha arra gondolunk, mit ír elő az etika, ill. a közerkölcsöt érintő bárholi törvénykezés… Különösen a nőkre vonatkoznak szigorúan az öltözködést meghatározó, a különféle vallási felfogásnak v. a közízlésnek megfelelő (írott és/vagy leginkább íratlan) szabályok; de manapság – a fogyasztói társadalmakban – mindinkább a divat diktálja és „írja elő” (v. „át”, évi frissítéssel) a közízlést is (a pénzközpontok diktátumaként, a minél nagyobb haszon érdekében)…
A meztelenség és a meztelenkedés (mint a ledérség, érzékiség, kicsapongás1, „laza erkölcsűség”) negatív fogalommá vált, és ezért e szégyenletes tulajdonság (állapot, vágy, cselekedet) – függetlenül az okától – rosszallásra méltó és szigorúan elítélendő, sőt büntetendő – de legalább (le)sajnálandó –, a helyzettől függően. Ez vonatkozik minden csecsemőtől nagyobb emberi lényre – hacsak nem olyan bennszülött, aki még a kőkorszaki szinten „tengeti” primitív életét… Csak a „türelmi zónákban” engedélyezett azoknak, akiknek engedélyük van, és azoknak, akik megengedhetik maguknak ezen zónák látogatását… Vagy esetleg elkerített helyen, a FKK (nudista ill. pi()naturista) központokban van rá mód a modern kori felvilágosodott meztelen bölcseknek, hogy szégyenérzet nélkül megmutassák (ill. látni hagyják) testi mivoltuk valóságát…
Vajon mi – és mikor – történt az emberiséggel, hogy ilyen 180 fokos fordulat állt be erkölcsi felfogásában, vagyis a jó és a rossz értelmezésében?
A Biblia adhat némi támpontot, ha egyáltalán érdemesnek tartjuk belőle tudakozódni válaszokat keresve az e témában felmerülő kérdésekre. Nem kell sokat lapozgatni, mert már a Teremtés könyvében felmerül a meztelenség az ősszülőkkel kapcsolatban: Mind az ember, mind az asszony meztelen2 volt, de nem szégyenkeztek3 egymás előtt. (Ter 2.25) /Isten elől azonban elbújtak később.../. Megjegyzendő, hogy itt még a bűnbeesés (leírása) előtt vagyunk… És közvetlenül a jó és rossz tudás fájának (alma, banán, datolya?) gyümölcse elfogyasztása utáni történtekről a Ter 3.7 ezt mondja: Erre felnyílt a szemük,észrevették, hogy meztelenek. Fügefa leveleket fűztek össze, és kötényt csináltak maguknak. Felnyílt a szemük: ráébredtek meztelenségükre, mintha eddig vakon, v. alva jártak volna.
Nem kell hozzá átlagon felüli logika, hogy belássuk: a jó és a rossz tudásának – ami a Biblia szerint az első bűn [?tör.] – első (három) és nyilvánvalóan egyenes következménye: 1. a) a meztelenség észrevétele, b) annak rosszallása; 2. az emiatt jelentkező szégyenérzet4 3. elrejtőzködés, amelynek a szégyenérzet az indítéka. – a Biblia idézett sorai szerint. Az első a látással és a belső látással, a szem felnyílásával (átvitt értelemben is) kapcsolatos, vagyis a látáson alapuló értelmi belátással (mintha a külső látvány az újonnan szerzett tudással: a belső látással párosulva, észrevették volna magukat ill. meztelenségüket, s ez a „tudás” (képessége) egy újfajta viszonyulást: a kiértékelés és a megítélés képességét hozta volnalétre – vagy csak elő): (és látta az ember, hogy) a meztelenség nem jó!5 – De miért nem jó? És ki előtt kellett (volna) szégyenkezniük meztelenségük miatt? Egymás előtt? Felöltözni azonban még nem tudtak (leszámítva a tenyérnyi/picsányi ágyékkötőt), csak elbújni, mint az állatok – bozótba, bokorba, üregbe stb. –, hisz a bőrruhát maga az Úristen szabta rájuk. – Nos, ezeket a kérdéseket később/másutt taglaljuk…
meztelen – A latin nudus jelentése = csupasz, meztelen, pőre, természetes, egyszerű, ékesség nélküli, tiszta, - de beszéd esetében lehet: (verba) nuda = illetlen (szavak) is. Magyarul az ékesség nélkülit éktelennek is mondhatjuk, és aki éktelenül beszél, az csúnyán beszél, nem válogatja, ékesíti a mondanivalóját – általában éktelen haragra gerjedve, erős indulatba jőve, ill. „dühbe (be)gurulva” – Mégis, érdekes módon, a csúnya beszédet is lehet cifrázni… A meztelenség lehet tehát illetlenség is, mert pl. a hideghez a ruha viselete illik, így a téli hidegben a meztelenség: hidegben (v. a hideg fogalmába) „nem illő”, azaz „illetlen viselet”. De úgy is vehetjük, hogy a hideg „megilleti/-ihleti” az embert, és ezért ruhát vesz fel, v. csinál, v. vmi mást csinál: pl. meleg helyre húzódik: elbújik a Szél(isten) (borotva)éle elől…Ter 3.8 Azután meghallották az Úristen lépteit, aki a nappali szellőben a kertben járkált. Az ember és az asszony elrejtőztek az Úristen elől a kert fái között. (- meztelenségük tudatában elbújtak – az Isten elől?)...
 |
| Ha a kép "központi témájától 60-70cm-rel feljebb (az arcra) is figyel vki, láthatja azt a nyílt és szívből jövő mosolyt, amilyen csak tiszta szívből jöhet - mint maga a Testi Szépség is... Mert igazán csak az az ember szép, aki pőrén is az! A ruházattal csak kiemelni kell(ene) a szépséget, nem pedig leplezni a hiányosságokat. |
A meztelenség nem jó, ha a környezetünk éghajlata túl hideg, v. éppen túl meleg, mert úgy könnyen megfázunk, megfagyunk, v. éppen megsülünk-főlünk (v. legalábbis attól félünk), és nem csak a fülünk, hanem a farkunk is… Akkor sem jó, ha emiatt vki bármiféle elmarasztalásban részesül. Ha pedig megszégyenítésként, büntetésként meztelenítik le (és függesztik-feszítik fel szégyenfára, mindenki szeme láttára, elrettentő példaként), az meg főleg rossz.
--
rokonértelmű sza(r)vak:
pucér, pőre v. pöre, ruhátlan (pucér puncérnő: pincerna)! Kihüvelyezett és le(szersz)hámozott (ló)bab, hántolt zab(ot zabol( l)átlanul zabáló ló), héjatlan, hajatlan, kopasz, csupasz, laza v. lenge öltözetű → s+üvöltöz(köd-l-ik) e (Kudlik-be)tű.
pőre [?] /? = 1. vál. meztelen, 2. csak alsóruhába öltözött. |nép. ~ gatya, ing: egy szál g., i. 3. vasút ~kocsi: oldalfalak nélküli teherkocsi. II. ipar felhámtól, szőrtől, zsíros rétegtőlmegtisztított nyersbőr. pőrére vetkőz-tél(en), nem sül le a képedről a (nyers)bőr? – bőr megégve: pőr, ami azután (le)pörög: lehámlik, mivelhogy prgav: perge. – megtisztított: megpucolt, ezért pucér (bőr), pőre vetkőzött! - peur fr. = félelem, beurre = keksz. félelem a szextől...
pucol [ném.] = 1. biz. tisztít, tisztogat. 2. argó menekül. menekülj! tisztulj (a szeme(te)m elől! / bőrét lehámozza : kifogja az igából a a csigalovacskáját, csigalóját, csigáját, csiklóját.
(Sóti György Szótértő)
--
Kapcsolódó témák: Gátlás és tanga, Az igazság, Akt és nackt, Szófejtési témák - német, Szófejtési témák, Meztelen és esztelen
1 a kicsapongás pejor. jelentésű, mint a picsakongás is… mert parázna-prazna: üres. razna prazna prav(n)a ringyó porig alázná a porrongyot...
2 A meztelenség a legnagyobb rejtély: miért kellett volna szégyenkezniük egymás előtt? Meztelen – a-mezon = köz-telen, nem volt az agyuk-eszük megközölve? Esz-köz nem volt rajta? Nem volt ész-köz? A nagyagy nem volt elválasztva jobb és bal agyféltekére. Vagyis a két félteke egyész volt még, ill. egységben volt, és nem volt szűk ész-kapocs, ész/aknyugati/-átjáró? Átjárható volt a két teke? Vagy nem volt agy-köz-pont! Csak Egyközpont létezett. Tovább kell ragozni! In-medias res – co-medias; comedo, 3. comedi, comesum = eszik.
3 Hárman még hagyján, de négyen? – Szégyen! Szét-gyen! Gyen – gyön – gyón! Szügyön, Na-gyon gyón. Agyon gyón. Agyigyámán, sámán. Hagyjámán! – Négyes/z, Arisztid, sztid = szégyen, szemérem – bestidan, bestidna, bestija, bez-stidalan, bestijalan, bez stida – SIDA, AIDS! = eidsz, éjdsz, édszes, étszes, étces, écces, - nem vicces, véccés! HIV-AIDS = hájvéjts, hájvéj tu hell = széles út (vezet) a pokolba… (high way – Autobahn - to hell – ACDC? = egyenáram-váltóáram, váltóláz – maláriánál (= mocsárláz/Gsz).
4 amire nyilván a szelíd állatok is képesek, pl. a kutya…
5 itt a Teremtő és a fény viszonya jutott eszembe… már az első része is szellemes - de a csattanója mellbevágó - telitalálat!
-------
a cikk megjelent itt: https://www.facebook.com/sotigaleria
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése