ŐSKÖZÖS SZÓGYÖKÖK
rí ‘sír’, ‘‹régebben› süvölt, bőg’. Származéka: (meg)ríkat.
- Ősi hangutánzó szó, lásd még réja, riad, rian, riaszt, rigó, rikácsol, rikít, rikkant, rikolt, rimánkodik, ripakodik, rivall.
---megj. - nem mondja, milyen ősi - finnugor, ugor netán, vagy még ősibb? - és ezért pontatlan is, azaz félreérthető.
rigó ‘többféle énekes madár neve’: feketerigó, sárgarigó.
- Valószínűleg hangutánzó eredetű szó a rikkant, rikolt
családjából. A k đ g hangváltozásra kevés a példa, de tény, hogy igen
régen történhetett, mert a 12. század végén a ~ már jelen alakjában
bukkant fel.
---megj. - a rí igető -g folyamatos képzővel ellátva a rúg > rugó mintájára
szépen kiadja a rigó szóalakot. Ne feledjük, hogy a rívás nem csak
könnyhullatást jelent, mert általéában hangadás/hanghatás is társul
hozzá, ami alapot ad a ríkál, riogat, rikolt, rikkant, ricsajozik stb.
szavak képzéséhez - hisz ezekben a RI/RÍ a közös kezdőszótag - és eleddig csak a magyar szavakat vettük számba -, de a rika szhv. 'ordítás, bömbölés, bőgés, kiabálás', (na)ricati szhv. "sirat, hangosan zokog, jajveszékel' (naricaljka 'siratóasszony') is ugyanerre a RÍ tőre épül.
ricsaj ‘lárma, zaj, kiabálás’. - A szlovák ryčaj (‘rikoltozás’) átvétele, forrása a ryčať
(‘ordít’) ige. Hangutánzó szó, s csak ezen a szinten rokon a magyar
rikolt, rivall igékkel.
---megj. 1. - számomra teljesen érthetetlen, hogy miért lenne ez a ricsaj "szlovákból való átvétel", hisz hangutánzó szónak mondja a Szókincsháló is... az meg főleg csak felhomályosítá, hogy "csak ezen a szinten rokon a magyar
rikolt, rivall igékkel." - ??? Igaz, hogy nem egyformán képeznek hangutánzó szavakat a különálló nyelvek, de a ríkál mellett rícsál is elképzelető, hisz a -csál (hangutánzó szó)képző a magyarban is dívik, amire jó példa a csócsál:
csócsál 'majszol’, ‘‹kisgyermek számára ételt› előre megrág’: szájába csócsál. - Hangutánzó szó, kapcsolatos a csámcsog igével. /szokincshalo.hu
---megj. 1. - miután alaposan feltételeztük a ríkál > rícsál átmenetet, így már a csókol és a csócsál is teljesen logikusan kapcsolódik össze - képzeljük csak el, amint a csóka (hangutánzó szóból lett a neve, szhv. nyelven: čavka - ha a kezdő csav>csau elemet összevonjuk, AV>AU>Ó-t kapunk, és megvan a csavka>csóka) madár a begyéből eteti a fiókáját: látványként csókolózásnak, csók-adásnak is mondhatnánk, amint a fióka "szájába rágja" a "csócsát"... A K > Cs hangváltás pedig nem ismeretlen sem a latin-újlatin, sem a szláv nyelvekben. Az, hogy a magyar nyelvtanban ilyen nincs (kimutatva), a nyelvészek mulasztása, ill. a nyelvi megközelítés (hivatalból megkövetelt és előírt) egyoldalúságának tudható be.
"Réttak az asszonyok..." - mondja egyik könyvében Göre Gábor... - ez a ré vtkp. a rí 'sír' ige tájjellegű, RÉgi(es) alakja, és a görög rheó 'folyik' igével úgy szóalakra, mint jelentésben is azonos, de a RIVus lat. ‘patak, csatorna’ kezdő szótagjával - ez pedig a magy. RÉVvel - is megfeleltethető!
rheó gör.,
fluo 3. lat. 'folyik' - aki rí, v. ré, annak folyik a könnye... - a rí
ige a görög rheó megfelelője, a folyik pedig a lat. fluo-hoz
kapcsolható: FL > FLy
reo > leo
derivál ‘származtat, levezet’. – deriváció: ‘levezetés, eltérés ‹röppályától›’. – derivátum: ‘származék, ‹nyelvtanban› képzett szó’.
- Tudományos szakszó a latin derivare (‘elterel, elvezet’) nyomán,
amely a de- (‘el’) és a rivus (‘patak’) elemekből áll, s az (öntözésre
is használt) vízfolyás más irányba terelését jelentette. Lásd még
rivális.
rivális ‘vetélytárs’. – rivalizál: ‘vetélkedik, verseng ‹valakivel valamiért, valakiért›’.
- A latin rivalis átvétele, ez a rivus (‘patak, csatorna’)
származéka, és főnévként olyan birtokszomszédok egyikét jelentette,
akiknek közös öntözőcsatornából volt vízkivételi joguk. A szónak már az
ókorban kialakult ‘(szerelmi) vetélytárs’ értelme. A rivalizál a francia
rivaliser átvétele német közvetítéssel. Lásd még derivál.
--
arriver <> deriver - a francia arriver jelentése 'érkezik', szósz.: hozzápártol, hozzápartol (mivel a riva ol. 'part', ez pedig a ripa lat. származéka, P > V hangváltozás alapján), v. másképpen hozzáér(kezik), hozzávezet (hozzá' vizet!)- a deriver 'elvezet, levezet származtat' ellentéteként.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése