2013. március 24., vasárnap

BÉR és ZSOLD

Eszembe villant egy rég hallott "zalaizmus". Azt hittem régen, hogy értem, de most elbizonytalanodtam. Szerintetek mi lehet ez: 'fé'zsódéros'?

  • Te és Pál Babette kedvelitek ezt.
  • Keöves Györgyné Olyasmi, amikor a kapu vagy ablak egyik tartóvasa (zsanérja) megereszkedik. Átvitt értelemben kicsit gügye, szórakozott, nem túl gyors észjárású embörre is mondják - itt Somogyban.
  • György Sóti akkor ez az én mitsem-sejtő feltételezésemmel, a félnótással egybehangzik...
    zsanér-zsódér... nem nagy a különbség, de az átmenet módja nekem ismeretlen... - talán még a zsold > zsód is figyelembe vehető... a Schuld ném. 'tartozás, vétek' - ez a v
    ...Mutass többet
  • Pogány István-Kálmán Keöves Györgyné - tehát nem én találtam ki, ismerik máshol is?
  • Keöves Györgyné Olybá tűnik, igen.
  • Pogány István-Kálmán Akkor elmondom: tökéletlen, félre sikerült dolgokra mondtuk gyerekkoromban. A szótárban nem találtam, legközelebb hozzá a 'zsold' kifejezés áll. Erről eszembe jutott: mi van, ha nyelvromlásból, generációk közötti félreértésből van ez a kifejezés? Az eredetije lehet: 'fél zsoldér', vagyis fél fizetésért, tehát gyerekmunkával előállt termék, tárgy, és amikor ez összetétellé vált, sőt összetételként önállósult úgy, hogy eredeti értelme megkopott, akkor kapta az 's' képzőt.
  • Pogány István-Kálmán (a gyerekmunka egészséges társadalmakban természetes, átokká akkor válik, amikor egy család rászorul arra a fél zsoldra. Nekünk egyetlen forrásunk volt, zsebpénz híján.)
  • György Sóti szóval bejött a zsold-tippem... ez megerősít a megérzések alapján végzett szófejtési mód helyességében...
    pár másodperce · Tetszik
    • Pogány István-Kálmán Megszavaztuk, Gyuri! Bizonyítani, az nem fog sikerülni...
    • György Sóti nekem a belátható tényen felül semmi más bizonyítékra nem fáj a fogam - akinek hiányzik, az nem hisz a saját ítélőképességében (sem)
    • Pogány István-Kálmán ...valami kalandfilmben hangzott el: mit kezdjek olyan emberrel, aki saját nadrágjában sem bízik? (értsd: derékszíja felett nadrágtartót hordott)
    • György Sóti az egy (hózen)tróger alak volt!
      de úgy is érthető, h. a saját nadrágjába sem (bízik-)hízik (bele), tehát nadrágtartó kell neki - eltekintve most a derék övtől - ezt a derék(hoz tartozó) dolgot (a szó "szoros" ért-elmében véve) nyilván nem használták a hózen-"tróger"(-hordó) alakok!
      --
      a fenti gondolatmenet(ek)et - többfelé is elágaztatva - lentebb folytatom:
       

      HÍZÁS és BÍZÁS, HIT és BIZALOM

       
      hízik > bízik - hisz' és biz! - a bizalom és hit kapcsolata...
      a görög Χ (azaz a khí, vagyis a német Ch hang) a rovásban is megtalálható, de ott a B hangot jelöli. Hízelegni nem lehet bizalmas viszonyon  kívül, ill. bizalom nélkül. - ez olyan tény, amit érdemes figyelembe venni, hogyí belássuk, a H > B = X viszony nem véletlen és nem esetleges!
      pisztosz  gör. 'hű, megbízható' - ami görögól pisztosz, az  magyarul is biztos! - a PSzTSz > BZTS szóváz is arra utal, h. a két szónak azonos az eredete.

      BÉR és ZSOLD, BOLD és teli-HOLD


      A Holdnak 4 fázisa ismert - az újhold félkaréja még alig látszik, ezért mondhatni, hogy üres - ha edénynek vesszük - vagy 'gyenge, zsenge' (Gy > Zs átmenet), míg a telihold (mivel "teli van", ill. "tele van HORDva" ) - angolul mondva: BOLD 'erős'. (H > B átm.).
      fold, folder, hold, holder an. halten ném. 'tart' fold>föld, höld>höld/hölgy (rég. magy. 'menyét, HERmelin' > Herr 'űr', Frau 'hölgy')
      Schuld ném. 'vétek, hiba, schuldig 'adós, entschuldigen ném., oprostiti szhv. 'megbocsát, elenged' > prost szhv. egyszerű, > prst, paraszt, pór ember' paor, seljak' paurus 3. lat pauro ol. pauvre fr. 'szegény', pór > pőre > Bauer ném. 'paraszt, földműves' fr. peure (e.: pőr) fr. 'félelem' aki pőre, az fél a hidegtől, v. a szégyenérzete miatt az idegen tekintettől!
      Gold > zsold - arany(pénz) mint (arany)pénz 'zsold', guld>Schuld, Gold > Geld ném. 'pénz'.
      penz mint penis lat. 'hímvessző' - amely behatol (ha tolják) oda is, ahol szűk a (női nemi fehérnemű-)rés... 

      SzLV/SzLB és a V > B > P átmenet

      kapcsolódó cikk: PANTA RHEI - azaz MINDEN RÍ
      solvo 3. solvi, solutum lat. 'old' >s+olovo 'ólom', slovo szhv. 'betű', slava 'dicsőség, ünnep', slavina szhv. 'csap', slaviti szhv. 'dicsőít, dícsér, ünnepel' slivati se 'le-/összefolyik', slivnik 'lefolyó', slave an. sclavus lat. 'rab, szolga, rabszolga'. 
      slab 'gyenge, erőtlen', slabina 'vékonya, véknya, horpasz' - a slivnik és a slavina valamint a slab és a slabina összefüggésének megértéséhez képzeljük el, hogy a medencecsont a 'lefolyó', amely összegyűjti az anyagcsere folyamatában keletkezett salakanyaggal szennyezett 'vizet', ill. a testnedveket. Ez a képi hasonlat nem véletlenül éppen a szhv. nyelvben tűnik megfelelőnek, mivel a reka 'folyó' és a reč 'szó' a ré, rí ('sír, könnyez, nedvez') is a cseppfolyós (folyó v. csepegő csap!) halmazállapottal, folyékonysággal van kapcsolatban. A beszéd és a folyás a magyarban sem távoli fogalmak, hisz "folyékonyan beszéljük" a nyelvet, meg-megállva és "foly-tat-va" (tat 'far' és folyás, fartatás - Göre Gábor módjára) - ha nem vagyunk (valahol) "elrekedve"... 
      slava > slaba  > slap 'vízesés' - a vízoszlop képe a kinyitott 'slavina' vízcsaphoz, az oszlopé pedig a függőleges irányhoz társul, a slabina pedig a gerincoszlophoz, szóalaki összefüggést pedig - a SzLP szóváz mentén - a slap és oszlop szavak adják.
      Ehhez a csepp-folyékonysághoz és a slavina 'csap' fogalmához a solvo 3. lat. 'old' is szökéséges.
      gold an., Hold, zsold magy. szbszó: benne az old. an. 'öreg, idős', old. magy. (ige).
      solitudo, lat. egyedüllét, magány, egyedüliség, magányosság'
      solutio 'megoldás' > salus salutis lat. ' üdvösség, épség, egészség' salutatio lat. tisztelgés'

      NADRÁG és NIEDRIG (ném. 'alacsony')

      Ha belegondolunk: való igaz, hogy egy bizonyos kövérség mellett - már a pocak mérete miatt is, amikor az emberfia "behízza" a derekát - valóban megbízhatatlanná válik a nadrág és a derékszíj is, mert lecsúszik róla. Ilyen esetben a nadrágtartó az egyedüli jó és hatékony megoldás!
      Az viszont kérdés, h. amíg a magyarban a melltartó és a nadrágtartó közös eleme a tartó is a  tartás fogalma, a németben a Brusthalter miért  'melltartó', a Hosenträger viszont miért 'nadrághordó'? A válasz annyira sejtelmes és annyira áttételes, hogy minden logikus volta ellenére sem igen bízom a magyarázatom sikerében... De mégis megkísérlem, hátha lesz rá "vevő":


      Nos, a tartás fogalmához a mozgásnélküliség társul, míg a hordáséHOZ eleve valamilyen állandó helyváltoztatás képzete járul (a HOZ, HúZ ige és a -hoz, -hez, -höz toldalék kapcsolatáról l. klikk ide). Nem ismerem a Hose 'nadrág' szó "hivatalos" etimológiáját, de a magyar ember (magyarán mondva) zoknit, harisnyát, nadrágot HÚZ fel, és e HÚZásban a HOSSZ és a hosszú(ság) is benne van valahogyan - lappangó módon. (Figyeljünk arra, h. egy-egy fogalom és szóalak változása oly módon történik, hogy eközben nem szakad meg a tartalom és a külalak közötti - már ismert v. felismert - kapcsolat.) A nadrág szára valóban hosszú (szúrni is csak hosszú szár tud), az ember lába szárának megfelelően. Nos, ez a magyar HOSz-szúság ténye fejeződik ki a német HOSen szóalakban. Ugyanez a hosszú v. hosszan adja az arab hószan 'mén, ló' szónak is a nyelv-logikai létjogosultságát, mivel nem "keresztbe állva" MÉN a LÓ, hanem "hosszant". Mint ahogy a kocsit is hosszanti irányban HÚZza az igába fogott HASZON-állat.

      NDRG <> GRDN
      nadrág, nedrag szhv. 'nem kedves, nem kedvelt', Nederland 'alacsonyföld, alföld' > Németalföld > Hollandia > holen ném. 'hord, visel'.
      niedrig ném, <> Garden an. Garten ném. 'kert', gordon, grdan szhv. 'éktelen, ormótlan (nagy), nagydarab, darabos', grditi 'szid, korhol'.
      De honnan a magy. NADRÁG, és hogyan kapcsolódik a tárgyalt fogalomkörhöz?
      A német niedreig 'alacsony ugyanarra a NDRG vázra épül, mint a nadrág szavunk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése