A szavak háromszögelése - CSERESZNYE

A háromszögelés fogalma, mint természettudományos (fizikai, mértani, földmérési, optiaki, csillagászati stb.) műszaki műszó, az ezoterikus nyelvészetben - annak is az összehasonlító szóvegyelemzés területén - arra az eljárásra utal, aminek folyamán egy v. több, bizonyos fogalmat jelölő szót (v. a hozzá kapcsolódó fogalmakat hordozó szavakat is) úgy vizsgálunk meg, h. egyrészt az alaki, másrészt a jelentése szerinti, rokon-nyelvek rokon-szavait - és azok jelentéseit, a szómagyarázat folytán felmerülő fogalmakkal egyetemben - is bevonjuk a vizsgálandó szókörbe, annak érdekében, h. minél többet megtudjunk egy szó által hordozott jelentés(ek)nek a tulajdonságairól, szempontjairól, "aspektusairól".

 

A magyar nyelvből kiindulva kézenfekvő, hogy olyan szavakat vegyünk példának, amelyek egyike-másika  a hivatalos nyelvészet szerint nem magyar eredetű - legyen ez többek között a CSERESZNYE és a CSER szavunk -, a másik része meg legyen finnugor, és bizonytalan v. ismeretlen eredetű... Hogy szorosabbra vegyük a szókört, legyen ez a RÁZ, CSERJE és a CSERE - a lentebbiekből majd az is kiderül, miért éppen ezek...

--

cseresznye fán termő édes, csonthéjas magvú kerek, vörös gyümölcs’. - Szláv származékszó: szerb-horvát črešnja, szlovák čerešna. Ezek forrása a népi latin ceresia a latin cerasus (‘cseresznyefa’) szóból, amely viszont a görög keraszosz megfelelője, ez egy ókori pontoszi város neve, de a hely és a gyümölcs neve közti kapcsolat tisztázatlan. A szóeleji mássalhangzó-torlódást ejtéskönnyítő magánhangzó oldotta fel. Az eredetibb és nyelvjárásokban ma is gyakori cseresnye forma képzésmód szerinti elhasonulás útján alakult a mai köznyelvi ~ alakra. /szokincshalo.hu

ráz ‘gyorsan s erősen ide-oda mozgat’, ‘‹áram› rázkódásszerű érzést kelt’, ‘‹meg- igekötővel› felbolygat, megrendít ‹esemény lelkileg›’. Származékai: rázó, rázós, rázás, rázogat, rázkódik, rázkódás, (meg)rázkódtatás. - A ~ a rezeg ige alapszavának mély hangrendű változata. /szokincshalo.hu

rezeg ‘‹könnyű tárgy› ide-oda mozog, kitér’, ‘‹test, hang, fény› reszket’. Származékok és kapcsolt szavak: rezgő, rezgés, rezget, rezdül, rezdület, rezdülés, rezzen, rezzenés. - Valószínűleg hangutánzó, hangfestő eredetű szócsalád a ráz, reszket, rozzant szócsaládjából, de elképzelhető a rez- alapszó finnugor eredete is: vogul reszk- (‘mozog’), cseremisz rezem (‘leráz’)./szokincshalo.hu

tresati szhv. 'ráz', istresati szhv. 'kiráz' (iz+tresati 'ki+ráz)

kiraz tör., trešnja1 szhv. 'cseresznye', trešnja2 szhv. 'rázkódás, rázás'

almaş tör. csere

cerus lat., cer szhv. 'cser(fa)'

cser (cserfa, cserlé: a cserfa nedve, amely a bőr "cserzésére" alkalmas) > cserfes... 

cser ‘cserfa, a tölgyek egyik válfaja’. Származékai: cserez (‘a cserfa gubacsából kiáztatott vagy más anyaggal bőrt tartósít’), cserző, cserzett. - Déli szláv jövevényszavunk: szerb, horvát, szlovén cer, ezek forrása a latin cerus. A szóeleji c hang cs-vé válása korai átvételre vall (lásd császár). Lásd még cserbenhagy, cserje.

kerosz gör. > cérosz > rinocérosz 'orrszarvú' cerusa 'ceruza'

keraszosz gör., cerasus lat., trešnja1 szhv. 'cseresznye',

visiti szhv. 'lóg, függ', višnja 'meggy'

raz szhv. 'szét-, széjjel-'

rez szhv. 'vágás, metszés' 

razrezati szhv. 'szétvág' 

obraz szhv. 'ábrázat, arc'

obrezati szhv. 'körülmetél, körülnyír, körülmetsz'.

obred szhv. 'szertartás'

obraditi szhv. 'megművel, körülművel, megdolgoz'

obraziti 'képez, alkot'

odraziti 'visszatükröz'

odrezati 'levág (vmiből)'

režiti 'vicsorog, fogát vicsorgatja'

rezak 'éles' > reski glas 'éles hang'

rasieren ném. 'borotvál'

radieren 'töröl, súrol, dörgöl' 

radio 1. lat. 'sugároz, sugaraz' > radiáció 'sugárzás' > a rádium (vegyelem), v. a rádió is e szó származéka!

rado 3. (rasus, rasa), rasum 'üres, törölt' > tabula rasa 'üres, letörölt tábla' > razoriti szhv. '(le)rombol, megsemmisít'