MASSZÍV és PASSZÍV - azaz INAKTÍV ERŐ a HANGELTOLÓDÁSOKBAN

Masszív 'testes, tömeges' és passzív 'szenvedő, nem-cselekvő, inaktív' - a képzettársítás látszóla önkényes, de a háttérben az a szándék vezérelt, h. rámutathassak, mennyire nem véletlen a masszív>passzív szóalakoknál észrevehető egyedüli különbség: a szókezdő M > P mshangzócsere. 

Hivatalos nyelvészek ilyen esetekkel nem foglalkoznak, mivel nem létezik olyan átfogó, tudományos szemlélet v. elmélet, amelybe az efféle mshangzó-átmenetek v. váltások szabályos formában (ill./vagy nyelvszabály formájában) beleférnének. Ilyen - eddig ismeretlen - szabály létét joggal feltételezhetjük, a lentiekből kiderül, miért.

masszív 'testes, tömeges'

passzív 'szenvedő, nem-cselekvő, inaktív'

Azt megállapíthatjuk, hogy az M és a P - a köztes B-vel egyetemben (no meg a gör. Ph és a hindi nyelvek Bh hangja is - de ezekkel itt nem foglalkozunk) azonos helyen és hasonló módon - két ajakkal - képzett, azaz billabiális hang. Az M, B, P közötti eltérések többfélék: az M orrhang és zöngés is, a B csak zöngés zár- v. felpattanó hang, míg a P - a B-vel ellentétben - zöngétlen.

Hangeltolódás 

Mivel közismert tény - ezért szükségtelen bizonyítani, inkább csak megemlítem és egy-két példával jelzem -, hogy az indoeurópai nyelvcsaládon belüli tagoknál egy azonos v. hasonló fogalmat jelentő szó eltérő szóalaki változatait általában a szóváz hangjainak többé-kevésbé szabályokba foglalható módon történő felcserélődésével jellemezhetjük. Ez a felcserélődés többnyire - de korántsem minden esetben! -   az egy helyen v. hasonló módon képzett - és ezért közeli (mondhatnánk, rokon) hangok között zajlik le.

Ismert a Jakob Grimm-féle hangeltolódási törvény (Erste Lautverschiebung, 1. és 2. - l. Wiki) ez tkp. a germán nyelvek és más indo-európai nyelvágak mássalhangzói közötti összefüggés elmélete; leírja az ős-indo-európai mássalhangzók fejlődését a germán alapnyelvben (a mai germán nyelvek közös ősében). Ennek részletes ismertetése nem lenne itt alkalmas és célszerű, de az alábbi, saját gyűájtésem példáiból is érthetővé válhat a hageltolódás v. hangcsere lényegbeli szerepe (nem csak!) a rokonnyelvek szavainak eltérő kialakulását valamint a hasonló/azonos szóalakok eltérő de logikusan kapcsolódó jelentéseit illetően:

graphein gör., scribo 3. lat., scrivere ol.  schreiben ném. 'ír', de a carve an. 'metsz, farag, vág, vés, ró', gravis lat. 'nehéz', grob ném., grub szhv. 'durva, goromba' (DRV > GRB > GRMB), škrabati szhv. 'firkál, nehezen, alig olvashatóan ír, tyúkszerűen kapirgál, macskaszerűen kapar, ill. körmöl'. De a kaparást kísérő hanghatás szavai is előjön szinte azonos (noha más-más nyelvekben előforduló) hangsorokkal: škrabati > škripati 'csikorog, csikorgat (fogat)' - ez a latin scribo szóalak legközelebbije; škrob szhv. 'keményítő', > skorbut (mint betegség - a fogak kilazulásával és kihullásával jár), vagy a  sakrivati, skrivati 'takargat, rejteget' - ez utóbbi a krüptó gör. 'befed, betakar, elrejt' igével mutat szinte teljes megfelelést és nagyon közeli viszonyt.

A GRF > SzKRB/-V > GRB > GRV > KRV >

Ha a hangeltolódást a masszív>passzív esetében is úgy tekintjük, mint valami nem "véletlenül előállt" jelenséget, akkor szükségszerűen logikailag is levezethető, értelemmel belátható összefüggést kell feltételeznünk közöttük. 

masszív 'testes, tömeges'

passzív 'szenvedő, nem-cselekvő, inaktív'

drvo szhv. 'fa' - ha valami fás, vagy valaki elfásult (átvitt értelemben), az 'durva, érzéketlenné vált...

DRV > GRB > GRMB > KRMB 

caramba! - gyorsan be a karámba! hogy ne legyen karambol...

drvo szhv. 'fa' - ha valami fás, vagy valaki elfásult (átvitt értelemben), az durva, érzéketlenné vált; a darvadozás is ehhez kapcsolódó fogalom: 'a láb elfásultságából adódó botladozás, esengés/esedezés' (mint 'többszöri, gyakori elesés')...
grob ném., grub szhv. 'durva, goromba, darabos'
Grab ném., grób len., grob szhv. 'sír (fn)'

gravis lat.'nehéz' - akinek elnehezültek a végtagjai, v. a szemhéja, az fásulttá válik a környezete észlelésében...