CSÓKos CSÜCS-ÖRÍTés és CSÖCS-ÜRÍTés...

ŐSKÖZÖS SZÓGYÖKÖK 2.

A CsK <> KCs szóváz

Magyar szavak: CsK - csak, csákó, csekk (csekély), csík, csiki, csikk, csikó (csíkol, csiklik, csikló), csoki, csók, csök, csőke (csökik, csökken), csuk (csukló), csuka, <> KCs - kacs, kacsa (kacska), kacsó, kecs (kecske), kicsi, kocsi, köcsög

Idegen nyelvű szavak:čak szhv. 'sőt, még, sőt még', çakı (e.: csaki) tör. 'bicska, zsebkés', (nun)csaki,  čekati szhv. 'vár (ige)', čika szhv. 'bácsi', čikati szhv. 'kiszemel, pécéz, kinéz vkit, pikkel vkire', çık- (e.: csik) tör. 'elmegy, kimegy, létrejön, származik, akad, jár vkivel', çok tör. 'sok, nagyon, igen, egész', çök- (e.: csök) tör. 'összeomlik, behorpad', <> caccia ol. 'vadászat', kačiti szhv., catch an., Kitsch ném. koç tör. 'kos'.
--

Túl messzire vinne, ha minden, a CsK<>KCs vázra épülő szót és vonatkozásait itt és most megtárgyalnánk, ezért kénytelenségből kiválasztunk egyet-kettőt azok közül, emelyek logikai összefüggései a napnál is világosabbak, azzal a céllal, hogy kiderítsük, mennyire szükségszerűek ezen összefüggések, és magyarázhatóak -e azzal a ténnyel, h. közös vázra épülnek. 

A csak, csík, csikk, csikó, csök, csökik, csuk - mindezen szavak olyan fogalmakat jelölnek, amelyek a fogyással, apadással, a kevéssel és a kicsinységgel, vagy a kizárólagossággal, megszűnéssel, vagy éppen a kezdettel vannak valamilyen logikai kapcsolatban.
A kacs, kacsa, kacsó, kecs, kecske, kicsi - általában valamilyen véget, végződést, végtagot, vékonyodást, v. kezdeti fejletlenséget jelentő szavak.

CSAK CSÓK, és semmi több? Szívatsz engem, Szivi?

csókol ‘felpattanó ajakkal érint ‹ajkat, arcot, kezet›’. Származékai: csók, csókolgat, csókolózik, csókdos, csókos. - Hangutánzó eredetű szó az ugor korból: vogul sohal, sokel. A szótő magánhangzója a magyarban nyúlt meg, ahogy a sóhajt a sohajt változatból. A csók utólagos elvonás (kiemelés: SGy)
az eredetibb igei alakból az agy–agyal s hasonló szópárok analógiájára /szokincshalo.hu

---megj. 1. - nem értem, hogy lehet, CSAK úgy, feltételezni egy CSÓKol igét, a CSÓK (főnév) megléte nélkül?! - Az utólagos elvonás fogalma (vagy inkább a megvalósítása, a fentebb leírt módon) is igen bajos - nem CSAK az alkohol-elvonó kúra esetében, de nyelvi és elvi szempontból is, ahol talán még nehezebb elképzelni...

 ---megj. 2. - a csók főnév sokkal inkább "összecsukható" (az összekötés is egy fajta "összecsukás") a CSUK igével (bizonytalan eredetű, l. lentebb!) - mivel a puszi, a csók valóban zárt, azaz 'csukott' ajakkal kezdődik, amint a meghatározás is állítja.
---megj. 3. - csók és bók, csókol, bókol, hajbókol. - kézcsók esetében (test-részre való) lehajlás is vna! heilen ném. 'egészít, gyógyít', heilig 'szent'.

---megj. 4. - a lentebbi, csokor címszóhoz fűzött megjegyzést ide is kell vonatkoztatni, hogy teljesebb legyen a csók (szó)képe...

csokor ‘virágbokréta’, ‘szalagon, nyakkendőn kötött, könnyen kioldható csomó’. - Hangfestő eredetű szó, valószínűleg a nyelvjárási csukorog (‘kuporog’), csuporodik (‘összehúzódik’) és a köznyelvi csoport köréből. A szócsalád alapjelentése ‘összeszorul, egy helyre gyűlik’ lehetett. Egyetlen rokonnyelvi példa, a zürjén csukar (‘rakás, csoport’) alapján nem bizonyítható a finnugor eredet, de mindenestől elvetni sem lehet. A nyelvjárási szinten élő ~ szót Baróti Szabó Dávid emelte a köznyelvbe ‘szalagcsokor’ jelentéssel.

---megj. - a cuppanós csók (puszi) esetében az ajak (körkörösen) össze"csukorodik" (mintha összezsugorodna), kuporogva 'összehúzódik' - mielőtt "felpattanna"... - a cuppantás egyébként a szopó baba első akaratlan hangadása, amikor a "CICI" v. régiesen a "CSECS" (amely a tejtől CSICSegő hangot hallat), ha kiCSÚszik a szopizásra CSÜCSörített ajkak tej-beszívó szorításából)... 

--
csak ‘csupán’, ‘‹nyomatékosító›’: egyszer csak ott állt, ‘‹biztatás›’: mondd csak!, ‘bárcsak’, ‘legalább’: csak annyit engedj, hogy… Összetételei: csakhogy, csakhamar, csaknem, csakugyan, csakis. - Fontos és régi, de ismeretlen eredetű határozószónk.

csuk ‹ajtót› betesz’, ‘‹valakit valahová› bezár’: börtönbe csuk. - Bizonytalan eredetű szó. Az ősi uráli származást csak távoli szamojéd nyelvekből vett gyér példák (például szelkup csagazap, ‘becsuk’) támogatják.
csekk >check out an. 'kipróbál' - csuk - aki becsukja az ajtózárat, általában kipróbálja (h. kinyílik-e) - ha jól becsukta, ki van zárva, ill. 'kizárt dolog', hogy kinyíljon... > várjál, míg kipróbálom...!
čekati szhv. 'vár' - čekaj dok isprobam szhv. 'várjál, míg kipróbálom', - a čekati horvát (zagorjei) nyelvjárásban čakati, 

--
csikar ‘görcsös fájdalmat okoz ‹a hasban›’: hascsikarás. - Valószínűleg a csikorog származéka, eredeti hangutánzó jellegét a nyelvjárásokban élő ‘karcol, horzsol’ jelentések magyarázzák s egyben támogatják.
çıkar (e.: csikar) tör. 'előny, érdek, haszon', çıkar- tör. 'kivesz, megkaparint, megszerez, kihoz, húz, nyer (időt, vmivel). - aszt hiszem, nem kell bizonygatni a magyar és a török csikarás értelemszerű, szerves összetartozását.

giccs ‘olcsó hatásra törő, sekélyes ízlésű, magát művészinek álcázó műtárgy, írás, film stb’. Származékai: giccses, giccsőr (‘giccsfestő, giccskészítő’). - Német eredetű: Kitsch, a kitschen (‘az utca sarát öszszekaparja’) ige származéka, s először silány festményekre alkalmazták ‘mázolmány, maszatolás’ jelentésben. A szó értelme azóta, különösen a magyar nyelvi használatban, jelentősen kitágult. A giccsőr tréfás hazai képzés francia foglalkozásnevek (pl. hipnotizőr, mettőr) mintájára.
--
kapcsolódó cikkek: Lucsok és mocsok, KAPUZÁRÁS, ZÁRDA, nagy Ó, ZÉRÓ és ZÁRÓjel