MéhRAJ és RAJongás

kapcsolódó téma: Atya-Isten és az Anya-g - méh és királynő.html

Ági Fülöp tényleg, György, mit mondasz arra, hogy rajongani, hogy elemzed ? :-))))

György Sóti a méhek rajzáskor körülrajongják a kiránlynőt, aki akkor éppen ki-rajozva "királyzik" - nyilvánvaló, hogy innen "húzódik" a király>kiraly>kirajzás szóalak és fogalom egyik logikai szála is)... de a ray an. 'sugár' szóhoz is köze van biztosan, mivel a sugárzó szépség/segg látványa ilyen visszont-sugárzást idéz elő a rajongók arcán, (nem csak a Nap v. a Hold arcán)... így a ki+ray-zás: kisugárzás is lehet. Vagyis: a szépség az a láthatatlan erő-sugár, amely bűvkörébe vonja és magával ragadja a rajongók hadát...

Ági Fülöp perfekt, verhetetlen vagy :-DDDDDDDD

György Sóti és még lehet folytatni... ezt most úgy kapásból... össze kell szednem régebbi írásaimat e témában - hamarosan posztolni fogom...

--

De maradjunk még egy kicsit a királyzás és a rajzás fogalmánál: a király (e.: kiráj) mint kétszótagú szó első tagja a ki-, második tagja a -rály/-ráj.  A ki tagban a ki igekötőt ismerhetjük föl, de nem csak alak szerint, hanem valóságosan, jelentése szerint is, hiszen a raj valóban ki-raj-zik, és az új, fiatal méh-ki-rálynő valóban ki-repül a kasból/kaptárból, követőinek, azaz szószerinti rajongóinak KI(>)KÍsér-etében, hogy ugyanoda soha többé vissza BE ne térjenek. A ray an. 'sugár'- így a KI-RAY-zás: ki-sugár-zásnak is érthető... 

Hogy a kirajzó raj, a "királyzásra", azaz királyi nászútra induló (leendő méh)királynő (most még csak királylány) és a király között meglévő kapcsolat nem csak szóalaki, hanem szerves is, és nem csak a magyar nyelven belül van meg, arra további bizonyíték - a már említett ray an. 'sugár' mellett - a reisen ném. 'utazik', reissen ném. 'rajzol', a roy fr., kraj szhv. 'vég', kroj 'szabás' kralj szhv. 'király', valamint a roj szhv. 'raj', meg a raj szhv. 'menny, mennyország, éden', raja szhv. 'nép, népség, népesség' szóalak is.Vegyük most őket elemzés alá szépen sorban:

Amikor a méhraj kirajzik, fölkészülve a nagy utazásra (Riese ném. 'óriás', reisen 'utazik, kirándul', reiten  ‘lovagol’), a levegőbe emelkedve (mintha az égbe, a mennybe távoznának raj szhv. 'mennyország') az égen egy sötét felhőhöz v. füstgomolyaghoz hasonló, elmosódó alakzat rajzolódik ki (reissen ném. 'rajzol'). Az előtte egységes, de túlnépesedett (raja szhv. 'népség, népesség') méhcsalád egységének most vége (kraj szhv. 'vég'), és kettészakadva mindent kezdenek elölről - mindez a sejtosztódáshoz nagyon hasonló folyamatként is felfogható: a királynő a szaporodóképes sejtmag, a méhkas a sejtfal, és a dolgozók hada maga a sejt teste, amely a rendeltetése szerint működik, végzi a dolgát... Ha mindezt összekötjük a méhen belül, a méhfalára beágyazódó megtermékenyített petesejt képével, a nyelvek idevágó szavaiban adódó párhuzamok, megfelelések további döbbenetes egyezéseket mutatnak, aminek alapján leszügezhetjöük, h. nem véletlenül van a méh szavunknak sem éppen ez a két - látszatra egymástól független és igen eltérő - jelentése.

A kralj 'király', kraj 'vég' és a raj szhv. 'menny' között is nagyon érdekes, de logikus összefüggés mutatkozik: a kraj (szbszó: benne a raj => Szóbanszók.html). A király az, aki meghatározza az országhatárt - annak a területnek a széleit és végeit, amelyek uralma alá esnek -, a végeket, törvényeket szab, (krojiti szhv. 'szab', kroj 'szabás'), kirója az adót...
---
kapcsolódó téma: Atya-Isten és az Anya-g - méh és királynő.html