HÁZ, HOZ, HÚZ és a -hoz, -hez, -höz

HOZ, HÚZ ige, a z -oz, -ez, -öz igeképző és a -hoz, -hez, -höz toldalék kapcsolatáról 

HANG, CSEND és HANGREND

hang ‘a levegő vagy más közeg rezgése, amely füllel felfogható’, ‘zenei hang’, ‘emberi énekhang’: szép hangja van, ‘beszédhang, amely egy vagy több betűvel lejegyezhető’, ‘megnyilatkozás, beszéd hangneme’: ilyen hangot nem használhatsz velem szemben! Származékai: hangos, hangosság, hangoskodik, hangzik, hangzat, hangzatos, hangoztat, hangol, hangoltság, hangtalan, hangicsál. - Valószínűleg ősi hangutánzó szó, talán a kong párja, a k–h szóeleji hangmegfelelés sok ugor vagy még régebbi eredetű szavunkban megvan, mint pl. hajlik–kajla. Kevésbé meggyőző feltevés, hogy a ~ iráni eredetű, mert ennek bizonyítékai egy félreeső kis iráni nyelv egyetlen elszigetelt szavával kapcsolatosak. Lásd még hangszer, hangulat, hangverseny.

 

hang, hang-o-l, hang-o-z, hang-z-ik, hang-zó

hengen ném. 'lóg, függ, csüng, csügg'.
 

csendes hangtalan, halk, nem zajos, békés’. Származékok és kapcsolt szavak: csendesül, csendesít, csendesedik, csend. - A szócsalád legkorábbi alakja az ismeretlen eredetű csendesz. Ez talán a képzett csendesz-ség szóalakban hasonulva kapott s végzetet (csendes-ség), vagy a hegyes, béres és hasonló melléknevek deverbális képzőjének analógiájára. Ennek eredményeként a szó csend- elemét főnévi tőnek kezdték érezni, és idővel el is vonták, így jött létre a csend. Lásd még csendélet, csendőr.
cseng ‘‹megütött fémtárgy› magas, tiszta hangot hallat’, ‘‹emberi hang› tisztán, zengőn szól’. Származékai: csengő, csenget, csengés, csengetés, csengettyű, csendül, csendít, csendület, csendítés. - Hangutánzó szó, más nyelvekben is találunk hasonló hangalakot ebben a jelentésben: angol jingle, török ç,angir-, cseh cinkati. Lásd még csilingel.

Harangszó mint haranghang

harang ‘fémből öntött, fordított serleg alakú, lengő nyelvvel megszólaltatott hangadó eszköz’. Származékai: harangos, harangoz, harangozó. - Ótörök eredetű: oszmán kazan, csuvas khuran (‘üst’). Korai átvétel lehet (egy csuvasos nyelvi rétegből), mert még részt vett a finnugor eredetű szavak elejének k đ h hangváltozásában (mint hab, hal, ház stb.). A hangfejlődés útja khuran đ horan đ haran, a szóvégi g eredetére csak feltevések vannak. A nomád népek a felfordított üst kongatásával jeleztek különféle dolgokat, később ez formai hasonlóság alapján átvonódott a templomi harangra. Lásd még kazán.

harang, harang-o-z

harangozás: a harangkötél HÚZ(-I-GÁL)ásával járó tevékenység, amely a harangozó feladata. A harangozó (fn.)jelzője eszerint a haranghúzó is lehet. > 

harang-o-z-ó > harang-(o)-zoo>zú-g-ás...

harangozó, harangzó > harangszó ('bim-bam, giling-galang, csingi-lingi, csilingelő, csengő hangú, tengő-lengő (tengőn lengő) kisharang'). 

---megj. a gör. khí: X betűjelnek a rovásban B hangértéke van. A harang him-bál-ódzik, miközben szól 'bim-bam'-ol.

A -z (-az, -áz, -ez, -éz (néz) képző és az -oz, -ez, -öz igeképző kapcsolata és szerepük

HÁZ, HÍZás, HAZAHÚZás, HÁZHOZ való HÚZás és HÁZHÚZás

A koHÉZió HÉZ eleme azonos a magy. neHÉZ és a HÉZag szóban levővel,
a MÉZ koHÉZiója 

a Hase (e.: háze) ném. 'nyúl' HaZ
A H mássalhangzóHOZ járulva megkapjuk a HZ szóvázat, amely igen sokféleképpen hangosítható.