a tő fogalmát egyéertelmánek vesszük (noha a gyökér-TŐ-l sem áll messze):
tő ‘növénynek a földben lévő vagy közvetlen afölötti része’, ‘hajnak, szőrnek a bőrben lévő része’, ‘szó tovább nem bontható eleme’: szótő, ‘földrajzi hely közvetlen közele’: a hegy tövében. Származékai: töves, tövesedik. - Ősi örökség a finnugor korból: zürjén, votják din, finn tyvi, észt tüvi (‘tővég, alsó vég’). Lásd még tőke, tőle, tönk.
na és itt a gyökér:
gyökér ‘növénynek a föld alá nyúló, táplálékfelvevő és rögzítő szerepű része’, ‘fog, haj töve’, ‘eredet, forrás’: a bajok gyökeréig hatol. Származékai: gyökeres, gyökerezik, gyökeresedik, gyökérzet, gyökértelen, gyök. - Ősi örökség az ugor korból: vogul jeker (‘gyökerestől kidőlt fa’), jukar (‘kidőlt fa gyökérzete földestől’). A szóeleji j đ gy alakulás szabályos a finnugor eredetű szavaknál: lásd gyalog, gyakran, gyógyul. A gyök ‘gyökvonással kapott szám’, illetve ‘szótő’ jelentésében nyelvújítási elvonás a ~ből, ám ettől függetlenül egyes tájnyelvekben is létrejött az alapszó jelentésével.
tő ‘növénynek a földben lévő vagy közvetlen afölötti része’, ‘hajnak, szőrnek a bőrben lévő része’, ‘szó tovább nem bontható eleme’: szótő, ‘földrajzi hely közvetlen közele’: a hegy tövében. Származékai: töves, tövesedik. - Ősi örökség a finnugor korból: zürjén, votják din, finn tyvi, észt tüvi (‘tővég, alsó vég’). Lásd még tőke, tőle, tönk.
na és itt a gyökér:
gyökér ‘növénynek a föld alá nyúló, táplálékfelvevő és rögzítő szerepű része’, ‘fog, haj töve’, ‘eredet, forrás’: a bajok gyökeréig hatol. Származékai: gyökeres, gyökerezik, gyökeresedik, gyökérzet, gyökértelen, gyök. - Ősi örökség az ugor korból: vogul jeker (‘gyökerestől kidőlt fa’), jukar (‘kidőlt fa gyökérzete földestől’). A szóeleji j đ gy alakulás szabályos a finnugor eredetű szavaknál: lásd gyalog, gyakran, gyógyul. A gyök ‘gyökvonással kapott szám’, illetve ‘szótő’ jelentésében nyelvújítási elvonás a ~ből, ám ettől függetlenül egyes tájnyelvekben is létrejött az alapszó jelentésével.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése