MAGAD URAM, HA NINCS OLGÁD
A célok megvalósításának legfontosabb hajtóereje a célokban való folyamatos hit és azok megvalósításának folyamatos vágya.
A célok megvalósításának legfontosabb hajtóereje a célokban való folyamatos hit és azok megvalósításának folyamatos vágya.
A célok pontos kijelölése nélkül semmi sem fog történni, csak ködösítés!
A következő lépésként, ha már megvan a cél, tervet kell készíteni, hogy miként érjük el a cél megvalósítását. Sajnos ez nálunk szinte teljesen hiányzik, illetve, ha vannak is kiváló, jó vagy megfelelő minőségű szakmai anyagok, tervek a politikusok nem engedik őket végrehajtani, attól a félelemtől vezérelve, hogy vesztenek a népszerűségükből. Ugye itt üt vissza az a probléma, hogy egymást kizáró, egymásnak ellentmondó célokat ígértek az embereknek.
Nézzük, mi lenne a következő lépés egy megoldás felé? Ha ki van jelölve a cél, megvan hozzá a terv, következő lépésként a terv pontjait szisztematikusan és következetesen végre kell hajtani, magyarul cselekedni kell. Ez a cselekvés szinte teljes egészében hiányzik a magyar politikából.
A megoldás anatómiája, felépítése tehát a célok kitűzéséből, tervkészítésből és cselekvésből, a terv gyakorlatba átültetéséből áll. Amennyiben ez nem valósul meg, akkor a célok nem fognak megvalósulni, azaz nem lesz eredmény! Ilyenkor sokszor a célkitűző maga sem veszi észre, hogy átcsúszik egy más kategóriába és már nem céljai vannak, hanem álmai. Ma Magyarországon az álmodozások korát éljük. Mi különbözteti meg az álmokat a céloktól? Mindössze annyi, hogy a célok eléréséhez nap, mint nap tettek, cselekvések társulnak a tervek alapján, és ezáltal lépésről-lépésre közelítünk a célok megvalósításához, az eredményhez, míg az álmodozásokban csak nagyon szeretnénk valamit, és nagyon akarunk valamit, de csak szóban, és semmit sem teszünk álmaink elérése érdekében. Még egy rendkívül fontos tulajdonság különbözteti meg a célokat az álmoktól, mégpedig az, hogy a célnak van egy kijelölt befejezési dátuma. Például, ha azt tűzöm ki célnak, hogy, ha ma van március 30-a és fel akarom ásni a kertet és ezt megígérem a feleségemnek, akkor azt is megmondom, hogy mikorra fogom felásni a kertet, tehát mondjuk április másodikáig. Nem jó és nem lesz kész végrehajtott cél, ha azt mondom, hogy a jövő héten ásom fel, mert akkor mindig lesz jövő hét. Az sem jó és befejezett dolog, hogy már megvettem hozzá az ásót, mert nem az volt a cél, hogy ásót vegyek, hanem, hogy felássam a kertet. Az már csak egy szükséges dolog a tervezésnél, hogy van egy olyan lépés is, hogy ásó beszerzése.
A következő lépésként, ha már megvan a cél, tervet kell készíteni, hogy miként érjük el a cél megvalósítását. Sajnos ez nálunk szinte teljesen hiányzik, illetve, ha vannak is kiváló, jó vagy megfelelő minőségű szakmai anyagok, tervek a politikusok nem engedik őket végrehajtani, attól a félelemtől vezérelve, hogy vesztenek a népszerűségükből. Ugye itt üt vissza az a probléma, hogy egymást kizáró, egymásnak ellentmondó célokat ígértek az embereknek.
Nézzük, mi lenne a következő lépés egy megoldás felé? Ha ki van jelölve a cél, megvan hozzá a terv, következő lépésként a terv pontjait szisztematikusan és következetesen végre kell hajtani, magyarul cselekedni kell. Ez a cselekvés szinte teljes egészében hiányzik a magyar politikából.
A megoldás anatómiája, felépítése tehát a célok kitűzéséből, tervkészítésből és cselekvésből, a terv gyakorlatba átültetéséből áll. Amennyiben ez nem valósul meg, akkor a célok nem fognak megvalósulni, azaz nem lesz eredmény! Ilyenkor sokszor a célkitűző maga sem veszi észre, hogy átcsúszik egy más kategóriába és már nem céljai vannak, hanem álmai. Ma Magyarországon az álmodozások korát éljük. Mi különbözteti meg az álmokat a céloktól? Mindössze annyi, hogy a célok eléréséhez nap, mint nap tettek, cselekvések társulnak a tervek alapján, és ezáltal lépésről-lépésre közelítünk a célok megvalósításához, az eredményhez, míg az álmodozásokban csak nagyon szeretnénk valamit, és nagyon akarunk valamit, de csak szóban, és semmit sem teszünk álmaink elérése érdekében. Még egy rendkívül fontos tulajdonság különbözteti meg a célokat az álmoktól, mégpedig az, hogy a célnak van egy kijelölt befejezési dátuma. Például, ha azt tűzöm ki célnak, hogy, ha ma van március 30-a és fel akarom ásni a kertet és ezt megígérem a feleségemnek, akkor azt is megmondom, hogy mikorra fogom felásni a kertet, tehát mondjuk április másodikáig. Nem jó és nem lesz kész végrehajtott cél, ha azt mondom, hogy a jövő héten ásom fel, mert akkor mindig lesz jövő hét. Az sem jó és befejezett dolog, hogy már megvettem hozzá az ásót, mert nem az volt a cél, hogy ásót vegyek, hanem, hogy felássam a kertet. Az már csak egy szükséges dolog a tervezésnél, hogy van egy olyan lépés is, hogy ásó beszerzése.
Amennyiben a célok megvalósításához nem tűznek ki pontos határidőt, akkor az csak álmodozás és illuziókeltés, magyarul hazugság!
Arról lehet felismerni a célját teljesíteni képtelen politikust, hogy részdologról beszél (már van ásó!), illetve a teljesen ködös jövőbe (10-20 év) vagy legalábbis a következő választás utánra helyezi ki a megvalósulást.
Nézzük meg például a mostani kormányzat, az elmúlt három évben milyen célokat tűzött ki maga elé és melyeket sikerült megvalósítani?
Igen értékes és számomra is vonzó választási ígéret volt például az egymillió új munkahely teremtése. A cél ki lett tűzve, de már a következő fázisnál elbukott a dolog, hiszen semmilyen terv, tanulmány nem készült arra, hogy, hogyan lesz itt egymillió új munkahely. Ilyenkor mindig hazugság szaga van a dolognak és valószínűleg a cél nem is volt igaz, hanem csak valamilyen más dolognak az elleplezésére szolgált. Ezt nevezzük hamis célkitűzésnek. Lehet, hogy az eredeti cél annyi volt, hogy a zömmel roma lakosság nagy részének folyósított segélyeket visszavágjuk, a rokkantnyugdíjra folyósított összegeket megkurtítsuk, és a munkanélküliek segélyét erőteljesen csökkentsük. (...) Valamiért minden politikai rezsim hatalmat szeretne, de mivel a hatalmat hazugsággal szerzi meg, a hatalom megszerzésének célja kérdéses. Józanul azt feltételezhetnénk, hogy a hatalmat az ország gyarapítására, a nép többségének javára akarja gyakorolni, de mindez sajnos nem igaz. Így a hatalom megszerzése és megtartása csak öncélú lesz, vagyis semmi más célja nem lesz, mint a már megragadott hatalom megtartása, ill. az elvesztett hatalom megszerzése.
/idézet és forrás: Miért nem valósulnak meg a kormányzati célok?
Szerző: Elek Attila, Független SZABAD EURÓPA, www.szabadeuropa.com
Nézzük meg például a mostani kormányzat, az elmúlt három évben milyen célokat tűzött ki maga elé és melyeket sikerült megvalósítani?
Igen értékes és számomra is vonzó választási ígéret volt például az egymillió új munkahely teremtése. A cél ki lett tűzve, de már a következő fázisnál elbukott a dolog, hiszen semmilyen terv, tanulmány nem készült arra, hogy, hogyan lesz itt egymillió új munkahely. Ilyenkor mindig hazugság szaga van a dolognak és valószínűleg a cél nem is volt igaz, hanem csak valamilyen más dolognak az elleplezésére szolgált. Ezt nevezzük hamis célkitűzésnek. Lehet, hogy az eredeti cél annyi volt, hogy a zömmel roma lakosság nagy részének folyósított segélyeket visszavágjuk, a rokkantnyugdíjra folyósított összegeket megkurtítsuk, és a munkanélküliek segélyét erőteljesen csökkentsük. (...) Valamiért minden politikai rezsim hatalmat szeretne, de mivel a hatalmat hazugsággal szerzi meg, a hatalom megszerzésének célja kérdéses. Józanul azt feltételezhetnénk, hogy a hatalmat az ország gyarapítására, a nép többségének javára akarja gyakorolni, de mindez sajnos nem igaz. Így a hatalom megszerzése és megtartása csak öncélú lesz, vagyis semmi más célja nem lesz, mint a már megragadott hatalom megtartása, ill. az elvesztett hatalom megszerzése.
/idézet és forrás: Miért nem valósulnak meg a kormányzati célok?
Szerző: Elek Attila, Független SZABAD EURÓPA, www.szabadeuropa.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése