Kondicionálás - vagy majmok vagyunk mindannyian

Én Anisha az imént egy másik beszélgetésben szóba hoztam a kondicionálást... hát most bemutatom, hogy is működik. Sajnos nem tudom honnan való az írás...

 

Kondicionálás

"Vegyünk egy ketrecet, amiben öt majom van. A ketrecben egy madzagon lóg egy banán. A banánt csak a legfelső lépcsőfokról lehet elérni. Az egyik előbb-utóbb odamegy a lépcsőhöz, és elkezd felmászni rajta a banánért. Azonban ahogy hozzáér a lépcsőhöz az összes majom hideg zuhanyt kap.

 

Most zárjuk el a vízcsapot, nem lesz több zuhany. Cseréljük ki az egyik majmot egy újoncra. Az új fiú meglátja a banánt és megpróbál érte mászni. A tö9bbiek azonnal megtámadják, és nem engedik, hogy a lépcső kö9zelébe menjen. Amikor minden mászási kisérlet kudarcba fordul a többiek támadása miatt az új fiú feladja.

Most cseréljük ki még egy régi (zuhanyozott )majd mot egy újoncra. Az új megint csak megpróbálja megszerezni a banánt, de a többi négy megtámadja ezért. Az előző újonc is aktívan részt vesz a támadásban.

Amikor már ez is feladta, cseréljük ki a harmadik majmot is. Amikor ez is megpróbál eljutni a banánhoz, a töbi négy megtámadja. Pedig a négy támadó közül kettőnek elképzelése sincs , hogy miért nem szabad a banánnal próbálkozni.

Hmmm...

 

Miután a negyedik ésaz ötödik majmot is kicseréljük a ketercben lévő majmok egyikének sincs emléke a hideg zuhanyról. Mégis meg sem próbőénak felmenni a banánért.
Hogy miért?
Mert ez mindig így volt, és mindenki azt látta, hogy így kell ezt tenni."

pithekosz gör., simia lat. 'majom', similis 'hasonló' - ami csak hasonlít vmire, az nyilván csak utánzat... - ezért a simia szóban az utánzás is benne van - nem csoda, ha a simlis alatt valami gyanús dolgot értünk - magyarul.Ha megnézzük a SIM szógyököt, ez a simul lat. ' magy. simul igében is előfördul.

simul, ih. [hama gör.] 'egyszerre, együtt, egy időben (vesd ö. una): multa s. rogas; omnes s. abeunt; cum eo colloquitur, s. monet etc.; s. esse; s. cum illo, nobiscum és innen (költ. és újk.) mint ej. s. illo, nobis, vele, velünk. Innen küln. A) s. atque (v. ac), s. ut és (ritkán) csak s. mint ih., a mint, abban a perczben midőn. B) s. et, hol valami újat csatol az előzményhez, egyszersmind. C) s. ― s., részint ― részint, valamint ― úgy, mind ― mind, hol ― hol.' /Finály

-

 

majom ‘az emberhez legközelebb álló, fákon élő emlősállat’, ‘valakit nevetségesen utánzó személy’, ‘hiú, kényeskedő személy’: divatmajom. Származékai: majmol, majomkodik. - Vándorszó az arab majmún (‘majom’) nyomán, amely a perzsa és az oszmán-török révén sok kelet-európai nyelvben elterjedt. Mivel igen koránról kimutatható, lehet, hogy arab műveltségű középkori izmaelita kereskedők révén került nyelvünkbe. 

-

majd ‘utóbb’, ‘nemsokára’, ‘kis híján’: majd a nyakát törte. - A ma, más, most közös névmási alapszavából jött létre -i lativusi és -t locativusi raggal: má-i-t đ májt đ majt, a t zöngésülésének párhuzamát a hajdú, hajdan nyújtja. A majdan alakváltozat -n-je újabb locativusi rag (mint mostan, ígyen). A ~ eredetileg helyhatározó volt ‘itt’ jelentéssel, ezután időhatározóként ‘most’ đ ‘azonnal’ đ ‘nemsokára’ đ ‘később’ vonalon fejlődött tovább. Lásd még majdnem. 

majdnem ‘kis híján, szinte’. - A majd és nem elemek összetétele. Korábban a majdnak is volt ilyen jelentése, ennek elhomályosultával vette fel a ~ a nem tagadószót (mint a csaknem is), s nyert így ‘már-már, de azért mégsem’ értelmet.

--

hamartia gör. 'hiba, tévedés, vétek'

hamar ‘rövid idő alatt, gyorsan’, ‘‹régebben, melléknévként› gyors, elsietett’: hamar munka ritkán jó. Származékai: hamaros(an), hamarjában, hamari, (el)hamarkodik. - Ismeretlen származású szó, a melléknévi használat az eredetibb. /Szókincsháló

homorú ‘a közepe felé görbülő, mélyülő ‹felület›’: homorú lencse, tükör. Származékok és kapcsolt szavak: homorul, homorulat, homorít, homorodik. - E szócsalád hom- alapszava azonos a homlokéval, eredetét lásd ott. A ~ -r eleme valószínűleg deverbális névszóképző, amely a finnugor alapnyelvben feltehető igenévszó ‘hajlik’ jelentésű változatához kapcsolódott (mint botor). A fenti szóalakok párhuzamot mutatnak a domború megfelelő alakjaival. 

homlok ‘a koponyának a hajzat és a szemöldök közötti része’. Származéka: homlokzat. - Egy elavult homlít (‘gördít, borít’) homl- tövének származéka deverbális -k névszóképzővel (mint pl. burok). A homl- tőben magában denominális -l képző rejlik (mint okol, vádol). A hom alapszó ősi örökség az uráli időkből: mordvin koma(msz) (‘meghajol’), zürjén kimesz, votják kimasz (‘homlok’), észt kumm (‘boltozat’), szelkup kamd (‘arccal lefelé’). A szóeleji k đ h változás szabályos, lásd hab, hal, hat, ház, hó, hód stb. Az ősi jelentés ‘domborodó rész’ lehetett, de mivel sok rokonnyelvi szóban a ‘hajlik, hajlít’ értelem szintén jelen van, e családba tartozik a homorú is. 

homorosz gör. 'szomszéd, szomszédos' - a homorú felület szomszédja a domború - a HUMOR lat. nedv' a homorú felületen összegyűlik, vagyis a különálló cseppek, ill. gyöngyszemek "szomszédságba kerülnek" egymással.

hombár ‘gabonatartó láda’, ‘magtár’. - Oszmán-török vendégszó: oszmán ambar (‘magtár, hajóraktár’). Forrása az azonos értelmű perzsa ambár az ambárdan (‘megtölt’) igéből. A szókezdő h arra vall, hogy a szó a szerb-horvát hambar változat közvetítésével jutott nyelvünkbe.

--

homo- ‹idegen összetételek előtagjaként› ‘azonos, egynemű’ . – homofília: ‘a hasonló helyzetűekkel való kapcsolattartás’. – homofónia: ‘eltérő értelmű szavak azonos hangzása: pl. apádtól–apáttól’. – homogén – ‘egynemű, azonos elemekből álló’. – homogenitás: ‘egyneműség’. – homogenizál: ‘egyneművé, állandó minőségűvé tesz ‹pl. különböző helyekről származó tejet a feldolgozás során›’. – homológ: ‘azonos természetű és eredetű’. – homonímia: ‘eltérő értelmű szavak alaki azonossága, pl. nyúl (állat)– nyúl (ige)’. – homoszexuális: ‘azonos neműekhez vonzódó’. – homoszexualitás: ‘azonos neműekhez való vonzódás’. – homoúzion: ‘egylényegű ‹mármint Krisztus az Atyaistennel, a katolikus egyház kifejezése›’. - Az összetételek előtagja a görög homosz (‘azonos, egyenlő’), utótagjuk sorra: görög philia (‘barátság’), görög genosz (‘fajta’), görög logosz (‘értelem, számítás’), görög onoma (‘név’), latin sexus (‘nem’), sexualis (‘nemi’), görög uszión (‘lényegi’) az uszia (‘lét, lényeg’) nyomán.

--

sámli ‘zsámoly, alacsony szék’. - A német Schemel (‘zsámoly’) bajor-osztrák schaml alakjának átvétele a szillabikus l szokott feloldásával (mint pl. kifli). A német szó a latin scabellum (‘zsámoly’) késői latin scamellum alakváltozatát folytatja. Lásd még zsámoly. 

schämlich 'szégyenletes' - niedrig 'alacsony'