Az ÍRÁS és SZENTSÉGE
"Fama volat, scripta manent/restant." - e latin mondás jelentése: 'a szó elszáll, az írás megmarad'. Az írás, mint a nyelvnek jelekkel, ábrákkal rögzített látható (és nem hallható, mint a beszéd) formája, jóval, szinte összehasionlíthatatlanul fiatalabb a beszélt változatától. A hivatalos tudomány álláspontja szerint az írás első és legrégibb megjelenése a mezopotámiai sumer néphez és kultúrájához kötődik - minden előbbről származó lelet - elvétve és esetenként - csak holmi "falfirka" jellegű ákombákomokat tartalmazhat.
A székely-magyar rovásírás - Az 1668-as énlakai felirat („Egy az Isten. Georgyius Musnai diakon.”) az unitárius templom kazettás mennyezetéről származik – szép kidolgozása miatt a mai napig a rovás egyik jelképe. - Varga Géza, Szekeres István, Simon Péter, Novotny Elemér és mások
véleménye szerint a székely-magyar rovás egy ősi magyar szó-szótagoló
írás leszármazottja, amit több lelet (például az afrászijábi tál, a
karcagi csatkarika felirata, az énlakai ligatúra és a nikolsburgi ábécé)
is igazol. /Wiki
Az írásnak - mint a nyelv/beszéd rögzített, és ezért maradandó változatának - a megjelenése is éppen ezzel a "megörökítési" igénnyel magyarázható, mivel ezáltal sikerült a nyelvet (f)eloldani a tér-időhöz való szoros - és egyben igen korlátozó jellegű kötődésétől. Másrészt az sem elhanyagolandó tény, h. ilymódon szükségtelenné vált a regék, mondák, mesék, hírek és események figyelemlekötő és időigényes "bemagolása" - hisz aki értette az írásjeleket, bármikor fel tudta idézni anélkül, hogy maga is ott lett volna a leírt történések első vonalában, vagy a saját fülével hallotta volna a szemtanú/hírnök élő-szó-beli beszámolóját.
--
kapcsolódó cikkek, webhelyek:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése