A görög és a latin nyelv egyik sajátossága, hogy bizonyos, közös eredetű (de milyen, honnan eredő, azt nem tudni, talán közös indoeurópai?) szavak esetében ami a görögben H, az a latinban S (e.: Sz) hang lesz. Ileyenek pl. a:
halosz gör., sal lat. 'só' salus lat. 'üdvösség, egészség', saluto 1. 'üdvözöl' > HL: hal, halad, SzL: szól, szalad > sled 'követés, következés, sorrend', slediti 'követ', slediti se 'megfagy, eljegesedik', sladak szhv. 'édes', Schuld, šold dalmát 'pénz', zsold > Gold an., ném. 'arany', Geld ném. 'pénz'. > solvo 3. solutum lat. 'old' - gold szbszó: benne az old; solvo szbszó: benne az olvo- olovo szhv. ólom - könnyen olvadó fém. - Az olvadás feloldja a hideg (fagy) általi kötéseket.
heksz gör., sex lat. 'hat, hatos (számnév)'
herpesz gör., serpens lat. 'kígyó' > HRP: harap, hrpa, horpad, SzRP: szerep, srp szhv. 'sarló', sirup szhv. 'szörp'.
hüdor gör. 'víz', sudus lat. 'izzadság' > Sudanus, Süd ném. 'dél (égtáj)' > HDR: hadar, SDR: sódar, sódara, sóder, sodor.
Külön érdekességnek számít az a tény, hogy a betűnevek - nevezetesen a görög és a latin X - esetében is előbukkan ez a H-Sz átmenet: ha ugyanis jól megnézzük, az X latin elnevezése: IKSz, és olvasásban KSz (kettős) hangnak hangzik - míg a görögben ugyanennek a jelnek KHI a neve, és KH (átírásban a latin v. német CH hang a megfelelője). És noha a görög alfabetnek is van KSZI nevű betűje, ezt másképpen írják: ez a Ξ, kisbetűvel: ξ.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése