Guba a gubával...

"Guba a gubával, suba a subával." - ez a régi közmondás indított meg egy gondolatsort, amely leírását aláább fogom megkísérelni:

Lássuk csak, mi is az a guba?- A mai embernek - így még nekem is - elsőnek a lekváros v. mákos guba ugrott be(le - no nem a számba, hanem az eszembe), de a régiségben falusi, egyszerű kabátot (is) jelentett:

1. guba1 ‘fürtösre szőtt gyapjúból való kabátféle felsőruha’.

2. guba2 ‘tejjel forrázott, ízesített sült kelt tészta’: mákos guba, ‘‹a szlengben› pénz’. -Alighanem hangfestő szó, a guba1 párja, eredetük is azonos. - Bizonyára hangfestő eredetű szó a gomb, gubacs, gubó, göb, gubancos családjából, gub- töve talán a bog hangátvetéses formája.

---megj. 1. - az "alighanem", "bizonyára" és a "gub- töve talán a bog hangátvetéses formája." arra utal, hogy bizonytalan ez az egész állítás... 

3. guba 'Fürtösre szőtt, durva posztóból készült felsőkabát. A megtisztított, megtépett gyapjút megfonták, majd a gubaszéken megszőtték olyanformán, hogy az egyik oldalába gyapjúfürtöket raktak, a másik oldala sima. Négyszögű darabokból varrták a gubát, melynek színe fekete vagy szürke volt. A szegényebbek viselték. Innen a mondás is Guba gubával, suba subával - vagyis a szegény szegénnyel, a gazdag gazdaggal házasodjék.' (meszotar.hu)

---megj. 1. - ha meggondoljuk, a négyszögű darabok afféle foltokat képeztek, márpedig falusi környezetben nem volt szokatlan vagy szégyellnivaló látvány a foltos ruha. - Másrészt a guba2 (mint étel) is maradék kalácsdarabokból áll(t - a régiségben minden bizonnyal)...

4. foldoz - ‘foltoz’, ‘foltokból, darabokból összetold’. - Valószínűleg a foltoz (lásd folt) alakváltozata, és a toldoz-foldoz szókapcsolatból önállósult, amelyben a második tag eredeti alakja az első tag analógiájára változott el. Más magyarázat szerint a ~ külön képzés a folt tövét alkotó fal1 igéből, gyakorító -doz képzőegyüttessel (mint pl. hajladozik).

És amit a toldásról és a foltról még megtudhatunk:

5. told - ‘hozzátesz, hozzáad, kiegészít’. Származékai: toldás, toldoz, toldozó, toldozás, toldalék. - A tol igéből származik gyakorító -d képzővel (mint mond, kérd), az alapszó ‘odébbhelyez’ jelentése nyomán.

6. folt ‘az alapszíntől eltérő rész valamely felületen’: tintafolt, foltos ruha, ‘szövet, bőr, fém stb. darabja lyuk, repedés befedésére, javítására’. Származékai: foltos, foltoz, foltozás. - A fal1 ige származéka, annak ‘darabokra tép, darabol’ jelentésárnyalata alapján, deverbális t névszóképzővel, tehát a falat (‘darabka’) jelentésileg elkülönült alakváltozata. A fal–folt magánhangzóváltakozás analóg a vala–volt vagy a (meg)hal–holt szópárokéval. Lásd még foldoz.

---megj. 1. - ezt a fal-folt, vala-volt hangváltozást az al (finnugor) 'alszik' igére is alkalmazva: al-olt lesz az eredmény, ami teljesen érthető, ha az alvást (ami a szem becsukásával jár) a nyitva tartott állapotában már (be-)égő szem ki-olt-ásaként fogjuk föl. Más összefüggésben vizsgálva pedig azt találjuk, h. az olt - amelynek jelentése ez esetben 'aludt, (aki) aludott' - az an. old 'idős, öreg' fogalmával is összefügg, mivel aki öreg, az már oldódik mindenféle kötéstől köteléktől és toldástól - legyen az álombéli vagy valóságos.

---megj. 2. - a lat. altus 3. '1. magas, 2. mély', és a ném. alt 'idős, öreg' is (jelentésüknél fogva is) hozzákapcsolhatók az al(-u-szik)- igéhez.

---megj. 3. -a told-, fold- gyökökben szóbanszóként benne van az old (an. 'idős, öreg') - ami teljesen logikus is, mert az öreg, kopott (vagy kapott, és nem ójonnan vett) holmit szokás toldozni-foldozni.

De térjünk vissza a gubához...

7. gubiti szhv. 'veszit (valamit, v. játékban), gubiti se 'elvész, elveszik, eltűnik'
8. gubica 'pofa, száj (állaté)'.

---megj. 1. - ha vki a pofájába/szájába falatot vesz (a falat ugyanaz, mint a már tárgyalt fal-folt 'szét- v. összetépett valami')  - felfalási szándélkkal -, annak a torkában (torok -visszafelé: garat - a szóváz: TRK | KRT > GRT) a falat elvész, eltűnik - így a gubiti és a gubica valóban jelentésüknél fogva logikusan kapcsolódó szavak, és nem csak szóalakra hasonlóak.

---megj. 2. - a falat mint a folt azonos jelentésű alakja valóban olyan az élő testnek, ill. a szervezetnek, mint épület tapasztás általi felújítása, v. viselt ruha foltozása. A különbség csak annyi, h. foltozás után a szövet-ruhán folt van, míg a test élő szövetén: folt nincs - a falat pedig: volt - nincs!

---megj. 3. - foltozáskor és falatozáskor is a falat és a folt belülről kerül a neki megfelelő helyre, a hiányos részre.

---megj. 4. - mindkét szó szóbanszó is: 7. g+ubiti > ubiti 'öl, gyilkol', 8. g+ubica  > ubica 'gyilkos' - ezek a szóbanszók szintén a logika határán belül vannak, hisz aki elveszejt/-veszít (régiesen), az tkp. öl, gyilkol. - De nem véletlenül van az öl szónak főnévi jelentése is, hiszen a női ölben veszik/vész el a fasz is (ha beleverik, mint a német Faß-ba a csapot), szét-feszítve azt...

Emellett mindkét szónak létezik zöngétlen változata is - a GB > KP váz szerint:

kupiti szhv. '(meg)vesz, vásárol' - a kup- gyök a magy. kopik igében is értelemszerűen jelenik meg.
kupica magy. 'kis kupa, pohárka (pálinkás)' - ez a kúp v. kupola (azaz 'bura') kicsinyített és lefelé fordított mása...

---
És  ha már a guba a gubával (...) házasodik össze - vegyök még figyelembe a kupa a kupával lehetőséget is: