A lenti szószedet igen ékesen bizonyítja a szavak által jelölt fogalmak összefüggését - éppen azáltal, h. sok esetben hasonló hang(sor)okból állnak ezek az értelem szerint is összefüggő szavak.
teneo, tenui, tentum, 2. '1) tart, fog, baculum dextra, rem in manu. Innen 2) letart, megtart: A) bezárva tart, pecus. B) t. se domi, in castris, tartózkodik, marad, átv. ért. t. aliquem in officio, a kötelesség korlátai közt tart, rábirja (szorítja) hogy kötelességéhez hű maradjon. C) feltartóztat, késleltet, visszatart, tabellarium diutius; ne diutius (vos) teneam, hogy (beszédemmel) tovább ne tartóztassalak titeket. D) teneo te, megfogtalak! az mondja, a ki szóvitában ellenfelétől oly nyilatkozatot hall, a melynél fogva rést találni vél, hogy meggyőzhesse (vesd ö. 3. A.). E) visszatart, féken tart, mérsékel, iracundiam, lacrimas, dolorem, cupiditatem. Innen a) eltartóztat, visszatart, vix ab aliquo manus t., vix se ab accusando t.; nec te teneo quin etc.; b) magánál tart, elhallgat, ea quae dici possunt. F) megvéd, fentart, locum, castra. G) megőriz, fentart, megügyel, valamely rendhez s több efféléhez hű marad, consuetudinem, ordinem; t. cursum; iter, irányát, pályáját megtartja; animantium vita tribus rebus tenetur, fentartatik; t. modum, mértéket tart; t. fidem, foedus, promissa, megtart, teljesít. H) kivisz, kivív, propositum; tenuit ne consules crearentur. I) bizonyít, állításához ragaszkodik, erősít, aliquid, voluptatem esse summum bonum. K) lekötelez, kötelez: lex me t.; ut quod plebs jussisset populum teneret. Gyakran szenv. teneri legibus, jurejurando, interdicto, által kötve lenni; teneri poena, büntetést érdemelni, büntetés alá esni és éppen így teneri lege, a törvény szabta büntetés alá esni; teneri promisso, igéret teljesítésére kötelezve lenni. L) magában v. befoglal, haec formula reges t. M) nyer, -ban, -ben igaza marad, causam. N) küln. szenv. teneri, a) valamitől el van fogulva, le van lánczolva, valami leköti, uralkodik rajta, ludis, aures tt. cantibus; t. ab oratore; b) meggyőzik, valamit rábizonyítnak, testibus, tanuk által; t. cupiditatis ejusdem, rábizonyítják, hogy ugyanazon vágy uralkodik rajta; c) bebizonyúl, crimen; d) rajta kapják v. érik, in peccato; e) t. agnatione alicujus, valakivel rokonsági viszony által össze van kötve. 3) megtart, bir, birtokában van (-nak, -nek) v. tart valamit: t. provinciam liberam a praedonibus; t. aliquid hereditate; t. Cyprum dicione, uralkodása alatt tart. Innen A) teneo te, tartalak (karjaimban), itt vagy! felkiáltás, mikor az ember barátját v. kedvesét hosszas távollét után véletlenül viszont látja (vesd ö. 2. D.). B) -on, -en uralkodik, hatalmában tart, ea loca, rempublicam. Innen mint hsz. vezényel, alterum cornu. C) hsz. egy helyet elfoglalva tart, t. locum praesidiis. D) átalán valamely hely birtokában van, elfoglalja, rajta van: t. locum, sedem; t. portum, insulam, litus, kikötőben, szigeten, parton van (vesd ö. 5.). E) átv. ért. eltölt, ural, -on, -en uralkodik, elfoglal; cupiditas me t., falsa opinio vos t.; memoria mei vos t., emlékeztek rólam (vesd ö. alább G.); spes me t., van reményem. F) ért, ismer, tud, sensus alicuius, quid velit Caesar. G) aliquid memoria t., vagy csak t., emlékszik. H) használ, -val, -vel él, aliquid. 4) igazgat, intéz, irányoz, iter, cursum aliquo, útját, pályáját valamerre; t. oculos sub castra, fordít. Innen k. valahova vonul, költözik, valamerre «tart», veszi utját, hajóz, ad agrum Laurentem. 5) valahová érkezik, jut, eljut, terram, regionem, portum (vesd ö. 3. D.). Innen átv. ért. -hoz, -hez jut, elnyer, regnum, arcem, hatalmába ejt, 6) k. A) (2. B. szerint) valahol marad, tartózkodik, megáll: statio paucorum armatorum ibi t. B) (2. G. szerint) fentartja magát, fennáll, tart: consuetudo t., uralkodik, fama t., kering a hir; imber per totam noctem t., tartott; nomen t., használatos. C) gsz. növényről: megfogamzik.
-
-
tento, 1. [tendo] '1) megtapogat, érint, rem, aciem pugionis; t. aquam pedibus.2) átv. ért. A) megvizsgál, se. B) vizsgál, kisért, próbára tesz, belli fortunam, vires alicuius, patientiam inimici; tento quid in eo genere possim; t. aditum; (költ. és újk.) h. móddal (t. persuadere alicui); ritkán következik rá, ut. Küln. (gyakran Liv.) kisérletet tesz, ha vajjon valamit elérni, kivinni, eszközölni lehet: t. spem pacis, megkisérti, ha van-e remény a béke megköthetésére, libertatem, hogy van-e még egy kis szabadság, silentium, hogy lehet-e hallgatást eszközölni; t. intercessionem, kisérletet tesz, hogy találnák óvását fogadni; t. gentem, megpróbálja, hogy fogja a nemzet a sértést venni; t. aures alicuius, mennyit tűrhet el valaki füle, azaz, mennyit hallgatna el csendesen. C) megkisért, felindítni igyekezik, valamire (többnyive roszra) igyekszik ingerelni, felizgat: t. aliquem; t. judicem pecunia, meg akar vesztegetni; t. animos servorum metu. D) megtámad, elfoglalni, bevenni, elpusztítni s több effélét igyekszik: t. urbem, moenia oppidi, Africam, átv. ért. tentari morbo, betegségbe esni; vina tt. caput, gyengítik.
at (ad) -tendo, di, tum, 3.
1) (ritkán) valami irányban feszít, meghúz, arcum, innen átalában valahová irányoz,
2) a. animum (-mos) v. csupán a. az értelmet, a lelket, a figyelmet valamire irányozza, v. gondolkodik, elmélkedik valamin, v. figyel, figyelmez: a. animum ad cavendum; a. animum quid velis (hogy mit kivánsz); attendite, figyeljetek, vigyázzatok! attendere aliquid és aliquem, valamire (valakire) figyelmez, valamire (valakire) hallgat; (ritkán) a. de re, és (ritkán) rei alicui. Küln. (újk.) magát valamire adja, valaminek neki fekszik, valamivel foglalkozik, rei alicui.
-
 |
| Mintja az íj azt mondaná a nyíl-vesszőnek: i! - ami latinul annyit tesz: 'menj!' - de az íj azt is jelentheti, h. 'illj (rá a húrra)! Vegyük észre azt is, h. a képen látható íj a száj alakját formázza - oldalnézetből, vagy a felsőajkat, -90 fokban elforgatva. |
tendo, tetendi, tensum vagy tentum, 3. [teinw] 'I. cs. 1) feszít, kifeszít, arcum (vesd ö. C.), chordam, vela, retia, plagas. Innen A) t. insidias (dolum) alicui, valaki után leskelődik. B) tentorium, tabernaculum s több efféle, sátrat üt fel (vesd ö. II. 3.), cubilia, felállít. C) valahova v. valamerre vesz, fordít: t. cursum, iter s több efféle, in Hispaniam; t. oculos telumque pariter; t. lintea (vela) ad portum. Innen (költ.) t. sagittas arcu, ellő. D) (költ.) húrokkal behuz, barbiton. 2) nyujt, kinyujt, manus alicui v. ad aliquem. Innen A) nyujt, odanyujt, puerum patri. B) ajánl, kinál (-val, -vel), munera. 3) visszhat. nyúlik, terjed, kiterjed, plaga caerula ponti t. se; gula t. ad stomachum, -ig ér; így ||időről is, nyúlik, dies tenduntur solibus aestivis.
II. önállóan és ezért k. 1) valahova siet, utazik, elérkezni igyekszik, t. Venusiam. Innen átv. ért. A) t. ad aliquem, valaki ügyéhez, pártjához hajlik, éppen úgy ad societatem Romanam. B) valamire törekszik, tör, ad altiora; via t. ad moenia, a városhoz visz; quorsum haec tendant quae loquor, mire megy az a mit stb.
2) valamiért fárad, erőlködik, munkálkodik, küzd, kivivni igyekszik: t. ut aliquid fiat; (költ.) hat. móddal, tendo rumpere, törekszem elszakasztani; nihil ultra t. quam ut etc. semmi egyébre, mint hogy stb.; t. adversus, contra küzd, törekszik (szóval, okokkal s több effélével); t. ad sua consilia; haud sane tetenderunt, nem igen igyekeztek; még t. aliquid, valamiért dolgozik, küzd; acrius t., (a hivatalkeresésben) erősen igyekszik 3) (vesd ö. I. 1. B) felüti sátrát, táboroz, szállásol, sub vallo, Lugduni. Innen *sorakozik, csatarendbe áll, ante signa, Auct. bell. Afr. 17.
-
-
 |
| Az érintés - módjától és a szándéktól függően - lehet tentatio 'próba, kísérlet, tesztelés' - de temptation an. kísértés is - a test a lélek tesztje: űrlapja, amit ki kell töltenie (szószerint is)... |
tentatio, onis, nn. [tento] '1) próba, kisérlet. 2) betegség rohama, novae tt. ||3) kisértés, kisértet.
contento, 1. [contendo] fordítása ennek: αγγαρευω (e.: angareuó) erőfeszítésre, azaz küldönczutra kényszerít.
---megj. 1. - az angarosz gör. jelentése: 'lovasfutár' - talán ebből szaármazik az angelosz 'küldönc, követ' is...
angyal ‘szárnyas
égi lény a zsidó, keresztény és mohamedán hitvilágban’, ‘jóságos emberi
lény, főképp nő’, ‘a szeretett lény megszólítása’: angyalom, angyalkám.- Vagy közvetlen a latin angelus-ból, vagy egy délszláv angyel
közvetítésével került nyelvünkbe, s hangrendi illeszkedéssel vette fel
mai alakját. Forrása a görög angelosz (‘küldött’) mint az azonos értelmű
héber mahal fordítása (az ~ok általában Isten üzenetét közvetítik a
bibliai elbeszélésben). Lehet, hogy ez végső soron a perzsa eredetű
angarosz (‘lovasfutár’) származéka. Lásd még angária, angelus,
arkangyal.
lót-fut ‘rohangál’. Származékai: lótás-futás, lótifuti.
- Úgynevezett forradásos ikerszó, azonos jelentésű és rokon
hangzású, önállóan is használatos elemekből (mint ázik-fázik, sír-rí,
perdül-fordul). Első eleme az ismeretlen eredetű és elavult lót (‘fut’).
---megj. 1. - a rohangál, az angariosz v. az angareuó szóalakban közös az -anga- elem - nem véletlenül!
-
contendo, ndi, ntum, 3. '1) (többnyire költ.) feszít, erősen meghúz, arcum, vincula. Innen (költ.) c. sagittam, hastam, lő, vet, lök. 2) átv. ért. feszít, erőltet, vires, nervos in illo onere; (költ.) c. animum in curas; (Pl.) c. cursum, erőltetett sebességgel fut. 3) k. erőlködik, hévvel és erőlködéssel valamihez fog, iparkodik, törekedik, siet: conscendere, proficisci, ire; c. aliquid, valamivel, (ősk.) c. causam, hévvel folytat; c. remis, erőmegfeszítéssel evez. 4) k. siet, sietve utaz, jár, megy, in Italiam, ad nostra castra; átv. ért. valamire igyekszik, megnyerni törekszik, valamiért fáradoz, c. ad summam laudem, ad salutem.5) (valamit mástól megnyerni igyekszik) kiván, hathatósan kér, követel: c. aliquid ab aliquo; c. ut v. ne etc. 6) állít, bizonyít, illud, aliquid esse falsum. 7) (kiemelvén az ej. értelmét) összefog, -tart, hogy a különbséget észre lehessen venni, összehasonlít, egymás mellé tesz: c. duas leges, suam rationem cum aliena, (költ.) c. rem rei alicui. Innen 8) k. vetélkedik, mérkőzik, versenyez, ví, harczol: c. cum aliquo, contra v. adversus aliquem, (költ.) alicui; cc. inter se de re aliqua; c. proelio, magis virtute quam dolo. Innen árverésen többet igér.
contento, contentio,onis, nn.[contendo] '1)megfeszítés, erőtetés, erőködés, vocis, animi; c. disputationis, heves vita; c. orationis, megfeszített hevesség. 2)erős törekedés, igyekvés valamire, honorum.3)összehasonlítás, hominum, causarum: facere c., összehasonlítni.4)versenyzés, mérkőzés, vetélkedés, harcz (fegyverrel v. szóval): c. proeliorum; c. cum aliquo de re aliqua.Küln.Cic.-nálc.egyedül áll, ellentétben ehhez, sermo, és
jelenti azt a nemét az előadásnak vagy beszédnek, mely a perekben,
tanácsban v. népgyülésben s több effélében volt otthonos, tehát«vitázó beszéd», oly
beszéd, melyet valaki azért mond, hogy valamit az által megnyerjen vagy
legalább hogy a fenforgó kérdésben győzzön (Mások az 1. jelentésre
viszik vissza és így fordítják«erőtetett beszéd»).5)a)szónoklattani msz.ellenkező gondolatok szembe tétele = antiqesis. b)nyelvt. msz.fokozás.6) (újk.) párosítás (nembeli), gregum.
---megj. 1. - a con+tendo szósz.: össze+irányít', con+teneo 'össze+tart - ailyen a figyelem "kon+centrálása" - össz-/köz-pontosítása is, amikor nem minden irányba, hanem egyfelé fordítom a figyelmet...
-
1. contentus, '1 contentus mn újk kf és ff contendo '1. feszült, feszített 2. erőltetett, buzgó'
-
1. contentus, '1 contentus mn újk kf és ff contendo '1. feszült, feszített 2. erőltetett, buzgó'
---megj. 1. - ha valamit összetartok akkor az feszült lesz, ha folyadékkal teli lyukról van szó, akkor az buzgó lesz - a belső nyomásnak köszönve.
-
Angol-magyar szótár content USA: kʌ·nte'nt UK: kɔntent tartalom, befogadóképesség, űrtartalom, terjedelem, összetétel, hajlandó, igen szavazat
---megj. 1. - a két eltérő - és látszólag egymástól fogalmilag távoli - jelentés azzal magyarázható, h. a has teltsége feszültség(-érzet)et és megelégedettség(-érzet)et is okoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése