A TILTÁS és TÖLTÉS szóvegy-elemzése

Milyen logikus kapcsolat van/lehet a TILTÁS és TÖLTÉS között - ha már a két szó ennyire hasonlít egymáshoz?- A választ azzal kezdem, hogy valamilyen valóban van, de azt nem lehet "simán" logikainak vagy logikusnak mondani - de mivel a nyelv logikája kifürkészhetetlen (még legalábbis), ezért amit lentebb bizonyítéknak bemutatok, nem fog egyeseknek semmit sem bizonyítani, moha tagadhatatlanul van értelmi összefüggés-lógás benne...

A magyarázat nem a magyar nyelvből került elő, hanem a szerb-horvátból, ami ugyebár nincs is rokonságban a magyarral:

...de előbb egy kis szószedet:

1. brana szhv. 'gát', nasip 'töltés', 
2. braniti '1. véd, 2. tilt, gátol, akadályoz', 
3. zabrana 'tilalom, tiltás', 
4. izabrana 'kiválasztott (nőnemű mn.)', 
5. iza brane (biti) 'a gát mögött van'. 
6. ograda 'korlát, épített fal, kerítés', ograditi 'kör-(ül- v. )-be-épít, bekerít fallal', vinograd 'szőlőskert', vino 'bor', grad 'város', graditi 'épít' vin 'bűnös, vétkes', nevin 'ártatlan', bor 'vörösfenyő', berba 'szüret', borba 'harc', boriti se 'küzd, harcol', oboriti 'ledönt, leterít', obor 'fedett akol', opor 'fanyar', dud 'eper'.
7. krletka 'kalitka',
8. krilata 'szárnyas (madár), aminek szárnya van', zakriliti 'szárnyával beárnyékol, véd', karlica 'csípő- v. medencecsont'
9. ogrlica 'nyakperec, nyakörv, grlica 'gerlice, örvös vadgalamb'
10. grlo '1. torok, garat, 2. (lábas)jószág, marha', grliti (se) 'ölel(kezik), szósz.: torkol, torkoll - esetleg: marháskodik (is lehetne)'.

Azt látjuk, hogy a bran(a) szó(tő) két, egymástól távol eső fogalmat is jelölhet (mint azonos alakú szavak), és a magyar tilt>tölt is csak a magánhangzó I>Ö révén különbözik. - Hogy ez a szemmellátható - és akár a véletlennek is betusdható - szóalaki összefüggés mindkét nyelvben érthetően értelmes legyen, hadd fűzzek még hozzá egy s más megjegyzést:

• az 1. ponthoz: a töltés és a gát nagyjából rokon értelmű szavak, noha a gát "keresztben" gátolja a folyó víz szabad folyását (és ezáltal duzzasztó hatással van rá, még apály idején is), míg a töltés a partok mentén akadályozza a víz mederből való kiáradását. 
• a braniti kettős jelentése azért nem véletlen, mert ha vkinek - pl. egy tapasztalatlan kisgyermeknek - vmit megtiltok, azt nyilván az ő védelme érdekében teszem, és nem csak úgy heccből... Más képpel élve: a babaágynak azért van visoka ograda: 'magas korlátja', hogy ki v. le ne essen a kis kúszó-mászó, felfelé kapaszkodó emberke - tehát az ő biztonsága érdekében van "korlátozva" a mozgás-szabadsága.
• a 4., 5. ponthoz: ha a hajadonok közül kiválasztok egyet - akit mindtől jobban szeretek, azt óvom és vigyázom, és féltem, mint becses kincsemet (és ő is engem, ha kölcsönösa a szerelem), azt legszívesebben aranykalitkába zárnám, de minimum a karjaim közé... És ha netán árvíz fenyegetne, én, aki vagyok már olyan önálló, és megállok a saját lábamon, mint (nagy lábon élő) legény a gáton, a szívem szerint kiválasztott leányzót - aki nekem 'izabrana' - ölbekapva elviszem biztonságos, száraz helyre, hogy nem ázzon-fázzon (el és fel) a víz árjába belemerülve/-sodródva, elmenekítem a gáton túlra, vagyis (az 5. ponthoz): 'iza brane'... Ahol ő és az ostale izabrane 'többi kiválasztott' is biztonságban megvárhatják - bez zabrane 'tiltás nélkül' - a vízáradat levonulását, iza brane: 'a gáton túl'... miközben én a többi legénnyel, akik már "álljuk a sarat" - derekasan és alaposan, jó magasan és nem laposan - nasipamo nasip: 'töltjül a töltést', hogy még csak ne is szivárogjon. - Nos, itt látható be, h. a magyarban is szépen "összecseng" a töltés töltése és a víz áradásának a tiltása...
• a 6., 7. ponthoz: az ograda 'kerítés(fal), korlát', és ez a magyar korlát inkább a 7. pont alatti krletka 'kalitka' szóra hasonlít (a szóvázát nézve): KRLeTKa>KoRLáT(Ka). De egy kis korlátka bizony nem lenne a szárnyas gerlicének akadály (ha nincs a teteje is befödve/-takarva), h. el ne repüljön, és más (vad) gerlicékkel ölelkezzen - vade mecum lat. 'gyere velem', te kis vadóc balkáni, (9. pont) örvös-nyakú gelre-galambom! - A graditi 'épít' épp úgy kötődik a grad 'város' fogalmához, mint a vár építése a város fogalmához... csak egészen másképp.A vino 'bor' és a bor 'vörösfenyő' is érdekes szó-jelentés-fordulat, ami azonnal a vörösbort és a Bor-i (Szerbia) vörösréz-bányát juttatja az ember eszébe. És arrafelé a hegyek vadregényes vörös-, ill. bor-fenyvesekkel vannak benőve...
• a 10. ponthoz: a grlo 'torok' és a gerle éppen az ogrlica 'nyakörv' által és a grliti se 'ölelkezik, átölel' fogalmak kapcsán kapcsolódnak szervesen össze, mint a szerelmesek: először az ujjukon viselve a gyűrűt - később azonban ez már a torkukat is kezdi szorongatni, és nemigen mennek a "búgó" torok-hangok...

Kissé szédületesre sikeredett ez a nyugodt hangnemben induló értekezés, mint amikor az ember a mélyben kavargó, örvénylő vízáradatba bámul... - Remélem, hogy a rejtelmes és (ny)elv-logikus értelem-át-meg-át-szövődést - nyelveken keresztül ide-oda - mégiscsak sikerült érzékeltetni...

Végezetül, kedves Olvasó, ha sikerült idáig elolvasnod, kérlek szólj hozzá, és ne kímélj az észrevételeid előadásában... Kösz, a tanulságot majd levonom belőle!