- Te és Pál Babette kedvelitek ezt.
Keöves Györgyné Olyasmi, amikor a kapu vagy ablak egyik tartóvasa (zsanérja) megereszkedik. Átvitt értelemben kicsit gügye, szórakozott, nem túl gyors észjárású embörre is mondják - itt Somogyban.
György Sóti akkor ez az én mitsem-sejtő feltételezésemmel, a félnótással egybehangzik...
zsanér-zsódér... nem nagy a különbség, de az átmenet módja nekem ismeretlen... - talán még a zsold > zsód is figyelembe vehető... a Schuld ném. 'tartozás, vétek' - ez a v...Mutass többet
- Pogány István-Kálmán Akkor elmondom: tökéletlen, félre sikerült dolgokra mondtuk gyerekkoromban. A szótárban nem találtam, legközelebb hozzá a 'zsold' kifejezés áll. Erről eszembe jutott: mi van, ha nyelvromlásból, generációk közötti félreértésből van ez a kifejezés? Az eredetije lehet: 'fél zsoldér', vagyis fél fizetésért, tehát gyerekmunkával előállt termék, tárgy, és amikor ez összetétellé vált, sőt összetételként önállósult úgy, hogy eredeti értelme megkopott, akkor kapta az 's' képzőt.
- Pogány István-Kálmán (a gyerekmunka egészséges társadalmakban természetes, átokká akkor válik, amikor egy család rászorul arra a fél zsoldra. Nekünk egyetlen forrásunk volt, zsebpénz híján.)
- György Sóti szóval bejött a zsold-tippem... ez megerősít a megérzések alapján végzett szófejtési mód helyességében...pár másodperce · Tetszik
- György Sóti nekem a belátható tényen felül semmi más bizonyítékra nem fáj a fogam - akinek hiányzik, az nem hisz a saját ítélőképességében (sem)
- Pogány István-Kálmán ...valami kalandfilmben hangzott el: mit kezdjek olyan emberrel, aki saját nadrágjában sem bízik? (értsd: derékszíja felett nadrágtartót hordott)
- de úgy is érthető, h. a saját nadrágjába sem (bízik-)hízik (bele), tehát nadrágtartó kell neki - eltekintve most a derék övtől - ezt a derék(hoz tartozó) dolgot (a szó "szoros" ért-elmében véve) nyilván nem használták a hózen-"tróger"(-hordó) alakok!
--a fenti gondolatmenet(ek)et - többfelé is elágaztatva - lentebb folytatom:HÍZÁS és BÍZÁS, HIT és BIZALOM
hízik > bízik - hisz' és biz! - a bizalom és hit kapcsolata...a görög Χ (azaz a khí, vagyis a német Ch hang) a rovásban is megtalálható, de ott a B hangot jelöli. Hízelegni nem lehet bizalmas viszonyon kívül, ill. bizalom nélkül. - ez olyan tény, amit érdemes figyelembe venni, hogyí belássuk, a H > B = X viszony nem véletlen és nem esetleges!pisztosz gör. 'hű, megbízható' - ami görögól pisztosz, az magyarul is biztos! - a PSzTSz > BZTS szóváz is arra utal, h. a két szónak azonos az eredete.
BÉR és ZSOLD, BOLD és teli-HOLD
A Holdnak 4 fázisa ismert - az újhold félkaréja még alig látszik, ezért mondhatni, hogy üres - ha edénynek vesszük - vagy 'gyenge, zsenge' (Gy > Zs átmenet), míg a telihold (mivel "teli van", ill. "tele van HORDva" ) - angolul mondva: BOLD 'erős'. (H > B átm.).
fold, folder, hold, holder an. halten ném. 'tart' fold>föld, höld>höld/hölgy (rég. magy. 'menyét, HERmelin' > Herr 'űr', Frau 'hölgy')
Schuld ném. 'vétek, hiba, schuldig 'adós, entschuldigen ném., oprostiti szhv. 'megbocsát, elenged' > prost szhv. egyszerű, > prst, paraszt, pór ember' paor, seljak' paurus 3. lat pauro ol. pauvre fr. 'szegény', pór > pőre > Bauer ném. 'paraszt, földműves' fr. peure (e.: pőr) fr. 'félelem' aki pőre, az fél a hidegtől, v. a szégyenérzete miatt az idegen tekintettől!
Gold > zsold - arany(pénz) mint (arany)pénz 'zsold', guld>Schuld, Gold > Geld ném. 'pénz'.
penz mint penis lat. 'hímvessző' - amely behatol (ha tolják) oda is, ahol szűk a (női nemi fehérnemű-)rés...
SzLV/SzLB és a V > B > P átmenet
kapcsolódó cikk: PANTA RHEI - azaz MINDEN RÍ
solvo 3. solvi, solutum lat. 'old' >s+olovo 'ólom', slovo szhv. 'betű', slava 'dicsőség, ünnep', slavina szhv. 'csap', slaviti szhv. 'dicsőít, dícsér, ünnepel' slivati se 'le-/összefolyik', slivnik 'lefolyó', slave an. sclavus lat. 'rab, szolga, rabszolga'.
slab 'gyenge, erőtlen', slabina 'vékonya, véknya, horpasz' - a slivnik és a slavina valamint a slab és a slabina összefüggésének megértéséhez képzeljük el, hogy a medencecsont a 'lefolyó', amely összegyűjti az anyagcsere folyamatában keletkezett salakanyaggal szennyezett 'vizet', ill. a testnedveket. Ez a képi hasonlat nem véletlenül éppen a szhv. nyelvben tűnik megfelelőnek, mivel a reka 'folyó' és a reč 'szó' a ré, rí ('sír, könnyez, nedvez') is a cseppfolyós (folyó v. csepegő csap!) halmazállapottal, folyékonysággal van kapcsolatban. A beszéd és a folyás a magyarban sem távoli fogalmak, hisz "folyékonyan beszéljük" a nyelvet, meg-megállva és "foly-tat-va" (tat 'far' és folyás, fartatás - Göre Gábor módjára) - ha nem vagyunk (valahol) "elrekedve"...
slava > slaba > slap 'vízesés' - a vízoszlop képe a kinyitott 'slavina' vízcsaphoz, az oszlopé pedig a függőleges irányhoz társul, a slabina pedig a gerincoszlophoz, szóalaki összefüggést pedig - a SzLP szóváz mentén - a slap és oszlop szavak adják.
Ehhez a csepp-folyékonysághoz és a slavina 'csap' fogalmához a solvo 3. lat. 'old' is szökéséges.
gold an., Hold, zsold magy. szbszó: benne az old. an. 'öreg, idős', old. magy. (ige).
solitudo, lat. egyedüllét, magány, egyedüliség, magányosság'
solutio 'megoldás' > salus salutis lat. ' üdvösség, épség, egészség' salutatio lat. tisztelgés'
NADRÁG és NIEDRIG (ném. 'alacsony')
Ha belegondolunk: való igaz, hogy egy bizonyos kövérség mellett - már a pocak mérete miatt is, amikor az emberfia "behízza" a derekát - valóban megbízhatatlanná válik a nadrág és a derékszíj is, mert lecsúszik róla. Ilyen esetben a nadrágtartó az egyedüli jó és hatékony megoldás!Az viszont kérdés, h. amíg a magyarban a melltartó és a nadrágtartó közös eleme a tartó is a tartás fogalma, a németben a Brusthalter miért 'melltartó', a Hosenträger viszont miért 'nadrághordó'? A válasz annyira sejtelmes és annyira áttételes, hogy minden logikus volta ellenére sem igen bízom a magyarázatom sikerében... De mégis megkísérlem, hátha lesz rá "vevő":
Nos, a tartás fogalmához a mozgásnélküliség társul, míg a hordáséHOZ eleve valamilyen állandó helyváltoztatás képzete járul (a HOZ, HúZ ige és a -hoz, -hez, -höz toldalék kapcsolatáról l. klikk ide). Nem ismerem a Hose 'nadrág' szó "hivatalos" etimológiáját, de a magyar ember (magyarán mondva) zoknit, harisnyát, nadrágot HÚZ fel, és e HÚZásban a HOSSZ és a hosszú(ság) is benne van valahogyan - lappangó módon. (Figyeljünk arra, h. egy-egy fogalom és szóalak változása oly módon történik, hogy eközben nem szakad meg a tartalom és a külalak közötti - már ismert v. felismert - kapcsolat.) A nadrág szára valóban hosszú (szúrni is csak hosszú szár tud), az ember lába szárának megfelelően. Nos, ez a magyar HOSz-szúság ténye fejeződik ki a német HOSen szóalakban. Ugyanez a hosszú v. hosszan adja az arab hószan 'mén, ló' szónak is a nyelv-logikai létjogosultságát, mivel nem "keresztbe állva" MÉN a LÓ, hanem "hosszant". Mint ahogy a kocsit is hosszanti irányban HÚZza az igába fogott HASZON-állat.
NDRG <> GRDNnadrág, nedrag szhv. 'nem kedves, nem kedvelt', Nederland 'alacsonyföld, alföld' > Németalföld > Hollandia > holen ném. 'hord, visel'.
niedrig ném, <> Garden an. Garten ném. 'kert', gordon, grdan szhv. 'éktelen, ormótlan (nagy), nagydarab, darabos', grditi 'szid, korhol'.
De honnan a magy. NADRÁG, és hogyan kapcsolódik a tárgyalt fogalomkörhöz?A német niedreig 'alacsony ugyanarra a NDRG vázra épül, mint a nadrág szavunk.
A szavak jelentése folyamatosan változik, s lehet, h. egy szó mai jelentéséből még következetes gondolkodással sem juthatunk messzire az "eredeti" értelme felé. ...veszélyes, ha túl korán akarunk következtetéseket levonni a már megfigyelt - tárgyi v. nyelvi jelenségekből - ezért fontosnak tartom, h. ne siessek semmiről sem ítél(kez)ni, míg nem vagyok benne biztos, h. a részleges ismeret alapján alkotott véleményem fenntarthatóságát is relatívnak vegyem, és nem erőltetve másokra...
2013. március 24., vasárnap
BÉR és ZSOLD
Játékos szófonatok és szösszenetek
levél > levélke > virág én(ek), levél te > én cérna, te tű > magas én, lapos te > lapulevél > lapul e tűlevél > én toboz, te tűlevél > levéltetű > le vele!
level an. 'réteg, szint' - a rétes tészta: leveles tészta - tehát a két szó jelentésben is rokon, ha nem is éppen azonos, nme csak szóalakra!,
level > bevel
--
vár > város > várostrom > romváros > romvárostor > várostorom > várostorony > vártorony > toronyváros > toronymagas fellegvár > fellegváros toronyház
var szhv. 'heg, hegesztés, forrasztás, forradás'
lek+vár; lekavar, le+kvar dole kvariti, do leka variti, dole ka vari!
--
pekmez szhv. 'lekvár' > lek+variti 'gyógyírt főz, gyógyfőzetet forral' > lek szhv. gyógyszer, gyógyír, orvosság', variti 'forral, főz', kavar > kuvar szhv. 'szakács, kukta', > pekmez > pékméz: 'olyan méz, amelyet a pék süt/készít'. meza, meze szhv. 'eledel, csemege, nyalánkság'.
level an. 'réteg, szint' - a rétes tészta: leveles tészta - tehát a két szó jelentésben is rokon, ha nem is éppen azonos, nme csak szóalakra!,
level > bevel
--
vár > város > várostrom > romváros > romvárostor > várostorom > várostorony > vártorony > toronyváros > toronymagas fellegvár > fellegváros toronyház
var szhv. 'heg, hegesztés, forrasztás, forradás'
lek+vár; lekavar, le+kvar dole kvariti, do leka variti, dole ka vari!
--
pekmez szhv. 'lekvár' > lek+variti 'gyógyírt főz, gyógyfőzetet forral' > lek szhv. gyógyszer, gyógyír, orvosság', variti 'forral, főz', kavar > kuvar szhv. 'szakács, kukta', > pekmez > pékméz: 'olyan méz, amelyet a pék süt/készít'. meza, meze szhv. 'eledel, csemege, nyalánkság'.
Rabszolgaság és szabadság
"Senki sem nagyobb rabszolga annál, mint aki annak tudatában él rabszolgaként, hogy ő szabad!"
Nem tudom, kitől van ez a fenti idézet - én a FB-n találtam, és rögtön szemet szúrt... És ahogy mély bölcsességet is vélek benne, úgy valamilyen alapvető ellentmondást is sejtek a mélyén.
az anyag börtönébe zárt szellem arra hivatott, hogy az anyag reá eső részét is - átszellemítve - magával ragadja, a szabadságba... /fotó: világháló, FB
...Mert ha valakinek a szabadságnak vélt rabszolgaság olyannyira megfelel, hogy nem is veszi észre (mármint azt, h. voltaképpen rabszolga), kinek lehet beleszólása ebbe? A hangsúly azon van, hogy valakinek megfelel-e a rabszolgaság, vagy nem. Ez lehet vita tárgya, és teljesen ellentétes vélemények is nemcsak elképzelhetőek, hanem ugyanabban az időben elfogadhatóak is - egy lényeges megkötéssel: senki véleménye nem lehet általános érvényű és mindenkire kötelező.
A fenti idézet ellentmondásossága éppen abban áll, h. ha valaki nem veszi észre, hogy rab és szolga, akkor nyilván nem is szenved emiatt, és ha neki "úgy jó (rabként), ahogy van", akkor ezt a rabságot/szolgaságot kívülről, egyoldalúan megszüntetni, v. egyáltalán ellene lázítani - hát, igen kockázatos dolog, divatos fogalmat használva: karmateremtő cselekedet és felelősség...
Alább szintén egy idevágó idézet következik:
Ha az elme szót az anyag szóval váltom föl, akkor talán jobban érthető az idézet lényege.
---
A FELÉBREDÉS - teljes szöveg:
A felébredés nélküli élet olyan, mintha egyáltalán nem is élnél. Az életed csupán erőfeszítés a túlélésre. Miért nem élünk? Az elme akadályozza
ezt. Miként teszi? Nem engedi, hogy a valóságot úgy tapasztaljuk meg, ahogy az van.
Amikor valóban tapasztalod a valóságot, akkor élsz. De az elme nem engedi, hogy ez megtörténjen. Miért? Az elme állandóan megnevez, ítélkezik és mindezt próbálja memóriává alakítani. Ez az amiért az elme sohasem engedi neked, hogy valójában bármit is tapasztalj.
Ezért ha élni szeretnénk, szabaddá kell válnunk az elmétől. Ezen kívül van még egy ok, amiért szabaddá kell válnunk az elmétől. Mégpedig az, hogy az elme a felelőse az emberi lét összes problémájának. Problémákat teremt és utána megpróbálja megoldani azokat. És pontosan eme erőfeszítésben él túl. Problémák nélkül az elme nem maradhat életben. Ez az összes bajunk felelőse.
Amíg nem válunk szabaddá az elmétől, addig nem szűnnek a gondjaink. Minden az elméből gyökerezik, legyen az személyes vagy közös, politikai vagy gazdasági, szociális vagy akár környezetvédelmi. Hacsaknem és amíg nem szabadulunk meg tőle, addig a problémáink nem fejeződnek be.
Az elmétől való megszabadulás az egyetlen forradalom. Nincs más fejlődési lehetőség, ami az embert igazán átalakíthatja. Emiatt nagyon fontos az elme uralma alóli megszabadulás. Ez nem azt jelenti, hogy szüntessük meg az elmét, egyáltalán nem, az elme nagyon is ott lesz. Tulajdonképpen még hatékonyabban működik majd. De ahelyett, hogy használná az életünket, mi használjuk majd az elmét.
Csak ennyi lesz a különbség a folyamatban. Az elme továbbra is ott lesz, csak végre mi használjuk majd őt..
Ezt a szabadságot nevezzük felébredésnek.
Alább szintén egy idevágó idézet következik:
A FELÉBREDÉS
Az elmétől való megszabadulás az egyetlen forradalom. Nincs más fejlődési lehetőség, ami az embert igazán átalakíthatja. Emiatt nagyon fontos az elme uralma alóli megszabadulás. Ez nem azt jelenti, hogy szüntessük meg az elmét, egyáltalán nem, az elme nagyon is ott lesz. Tulajdonképpen még hatékonyabban működik majd. De ahelyett, hogy használná az életünket, mi használjuk majd az elmét.
Csak ennyi lesz a különbség a folyamatban. Az elme továbbra is ott lesz, csak végre mi használjuk majd őt..
Ezt a szabadságot nevezzük felébredésnek.
Készítette: Deeksha-Energia /FB
Ha az elme szót az anyag szóval váltom föl, akkor talán jobban érthető az idézet lényege.
---
A FELÉBREDÉS - teljes szöveg:
A felébredés nélküli élet olyan, mintha egyáltalán nem is élnél. Az életed csupán erőfeszítés a túlélésre. Miért nem élünk? Az elme akadályozza
ezt. Miként teszi? Nem engedi, hogy a valóságot úgy tapasztaljuk meg, ahogy az van.
Amikor valóban tapasztalod a valóságot, akkor élsz. De az elme nem engedi, hogy ez megtörténjen. Miért? Az elme állandóan megnevez, ítélkezik és mindezt próbálja memóriává alakítani. Ez az amiért az elme sohasem engedi neked, hogy valójában bármit is tapasztalj.
Ezért ha élni szeretnénk, szabaddá kell válnunk az elmétől. Ezen kívül van még egy ok, amiért szabaddá kell válnunk az elmétől. Mégpedig az, hogy az elme a felelőse az emberi lét összes problémájának. Problémákat teremt és utána megpróbálja megoldani azokat. És pontosan eme erőfeszítésben él túl. Problémák nélkül az elme nem maradhat életben. Ez az összes bajunk felelőse.
Amíg nem válunk szabaddá az elmétől, addig nem szűnnek a gondjaink. Minden az elméből gyökerezik, legyen az személyes vagy közös, politikai vagy gazdasági, szociális vagy akár környezetvédelmi. Hacsaknem és amíg nem szabadulunk meg tőle, addig a problémáink nem fejeződnek be.
Az elmétől való megszabadulás az egyetlen forradalom. Nincs más fejlődési lehetőség, ami az embert igazán átalakíthatja. Emiatt nagyon fontos az elme uralma alóli megszabadulás. Ez nem azt jelenti, hogy szüntessük meg az elmét, egyáltalán nem, az elme nagyon is ott lesz. Tulajdonképpen még hatékonyabban működik majd. De ahelyett, hogy használná az életünket, mi használjuk majd az elmét.
Csak ennyi lesz a különbség a folyamatban. Az elme továbbra is ott lesz, csak végre mi használjuk majd őt..
Ezt a szabadságot nevezzük felébredésnek.
TŰZ és OLTÁS, TŰZVÉSZ és VÉDELEM
Az oltalom 'védelem' - a tűzzel szembeni, ill. a tűzoltással kapcsolatos védelem fogalmát fejezi ki. A tűz a 4 elem között az első helyen áll - talán nem véletlenül, mivel az elemek közül a legerőszakosabb. És noha tűz nélkül nem lenne hő és fény, ezek nélkül pedig biológiai élet, ha megfékezhetetélenné válik, akkor minden életet rövid időn belül - pillanatok alatt el is képes pusztítani.
A tűz kialszik: kihúny; az ember örökre elalszik, elhúny: meghal; régies formában: kihúny ebből a világból - örökre behúnyja a szemét. Kihúny benne az élet láthatatlan tüze, annak éltető lángja-melege.
A tűzzel kapcsolatos fogalom tehát az alvás és az oltás, melyek tkp. a tűz (vészes mértékű elharapódzásának) megszűnését jelentik . Ezért érthető - mondhatni logikus, h. a védelem más szóval: oltalom, amely szó az olt ige -alom képzős formája - éppúgy, mint a védelem: a véd ige, az -elem képzővel megtoldva, v. a fogalom: fog ige + -alom.
Az élet kialakulásához és zavartalan fenntartásához elengedhetetlen feltétel a természetes elemek (így a 4 elem) megfelelő mértéke és egymáshoz viszonyított pontos aránya, éppúgy mint az elemek keveredése folyamatának iránya. Noha a természetben benne vannak e védő- és gátló "rend(szert alkotó )szabályok", az ember, mesterségbeli tudásához és szükségleteihez mérten, maga is képes irányítani: serkenteni v. gátolni, erősíteni v. gyengíteni, előidézni v. megszüntetni bizonyos folyamatokat.
Ahogy a tűz megfékezését az oltás: a tűz "elaltatása" jelenti, és káros hatása ellen OLTalmat ad azaz oltalmaz, úgy a víz(nek a kívánt mértéken felüli) áradását, áradatát - hosszanti irányban - a GÁT gátolja. Ha a víznek nincs hova TOVA és még TOVÁBB elfolyni - mert DUZZASZTÓ GÁT állja el az útjÁT, duzzogva bár, de TÓVÁ VÁlik, ami nagyobb magasságból is jobban látha-TÓ, mint egy vékonyka kis ÉR, amely egy nagyobb folyót kís-ÉR.
2013. március 23., szombat
Ilyenek a KECSKE-RÍ-mek
"...Én is TE(n) vagyok"! - én is, te is - ez az IS-IS az IZISZ - Íz is: aroma is, meg része: íze az egésznek!
--
A FÜST-ÍZ ősi AROMA,vagy másképpen csűrve-csavarva:
mondta Gazsi, A ROMA...
"A FŰST-ÍZS azs IGAZSI"--
mondta a roma GAZSI.
1. aroma, 2. rímek - szóbanszó: 1. benne a roma, és a rom; 2. benne a rí, az íme ésa mek.
A szavak háromszögelése - CSERESZNYE
A háromszögelés fogalma, mint természettudományos (fizikai, mértani, földmérési, optiaki, csillagászati stb.) műszaki műszó, az ezoterikus nyelvészetben - annak is az összehasonlító szóvegyelemzés területén - arra az eljárásra utal, aminek folyamán egy v. több, bizonyos fogalmat jelölő szót (v. a hozzá kapcsolódó fogalmakat hordozó szavakat is) úgy vizsgálunk meg, h. egyrészt az alaki, másrészt a jelentése szerinti, rokon-nyelvek rokon-szavait - és azok jelentéseit, a szómagyarázat folytán felmerülő fogalmakkal egyetemben - is bevonjuk a vizsgálandó szókörbe, annak érdekében, h. minél többet megtudjunk egy szó által hordozott jelentés(ek)nek a tulajdonságairól, szempontjairól, "aspektusairól".
A magyar nyelvből kiindulva kézenfekvő, hogy olyan szavakat vegyünk példának, amelyek egyike-másika a hivatalos nyelvészet szerint nem magyar eredetű - legyen ez többek között a CSERESZNYE és a CSER szavunk -, a másik része meg legyen finnugor, és bizonytalan v. ismeretlen eredetű... Hogy szorosabbra vegyük a szókört, legyen ez a RÁZ, CSERJE és a CSERE - a lentebbiekből majd az is kiderül, miért éppen ezek...
--
cseresznye fán termő édes, csonthéjas magvú kerek, vörös gyümölcs’. - Szláv származékszó: szerb-horvát črešnja, szlovák čerešna. Ezek
forrása a népi latin ceresia a latin cerasus (‘cseresznyefa’) szóból,
amely viszont a görög keraszosz megfelelője, ez egy ókori pontoszi város
neve, de a hely és a gyümölcs neve közti kapcsolat tisztázatlan. A
szóeleji mássalhangzó-torlódást ejtéskönnyítő magánhangzó oldotta fel.
Az eredetibb és nyelvjárásokban ma is gyakori cseresnye forma képzésmód
szerinti elhasonulás útján alakult a mai köznyelvi ~ alakra. /szokincshalo.hu
ráz ‘gyorsan
s erősen ide-oda mozgat’, ‘‹áram› rázkódásszerű érzést kelt’, ‘‹meg-
igekötővel› felbolygat, megrendít ‹esemény lelkileg›’. Származékai:
rázó, rázós, rázás, rázogat, rázkódik, rázkódás, (meg)rázkódtatás.
- A ~ a rezeg ige alapszavának mély hangrendű változata. /szokincshalo.hu
rezeg ‘‹könnyű
tárgy› ide-oda mozog, kitér’, ‘‹test, hang, fény› reszket’. Származékok
és kapcsolt szavak: rezgő, rezgés, rezget, rezdül, rezdület, rezdülés,
rezzen, rezzenés. - Valószínűleg hangutánzó, hangfestő eredetű szócsalád a ráz,
reszket, rozzant szócsaládjából, de elképzelhető a rez- alapszó finnugor
eredete is: vogul reszk- (‘mozog’), cseremisz rezem (‘leráz’)./szokincshalo.hu
tresati szhv. 'ráz', istresati szhv. 'kiráz' (iz+tresati 'ki+ráz)
kiraz tör., trešnja1 szhv. 'cseresznye', trešnja2 szhv. 'rázkódás, rázás'
almaş tör. csere
cerus lat., cer szhv. 'cser(fa)'
cser (cserfa, cserlé: a cserfa nedve, amely a bőr "cserzésére" alkalmas) > cserfes...
cser ‘cserfa, a tölgyek egyik válfaja’. Származékai: cserez
(‘a cserfa gubacsából kiáztatott vagy más anyaggal bőrt tartósít’),
cserző, cserzett.
- Déli szláv jövevényszavunk: szerb, horvát, szlovén cer, ezek
forrása a latin cerus. A szóeleji c hang cs-vé válása korai átvételre
vall (lásd császár). Lásd még cserbenhagy, cserje.
kerosz gör. > cérosz > rinocérosz 'orrszarvú' cerusa 'ceruza'
keraszosz gör., cerasus lat., trešnja1 szhv. 'cseresznye',
visiti szhv. 'lóg, függ', višnja 'meggy'
raz szhv. 'szét-, széjjel-'
rez szhv. 'vágás, metszés'
razrezati szhv. 'szétvág'
obraz szhv. 'ábrázat, arc'
obrezati szhv. 'körülmetél, körülnyír, körülmetsz'.
obred szhv. 'szertartás'
obraditi szhv. 'megművel, körülművel, megdolgoz'
obraziti 'képez, alkot'
odraziti 'visszatükröz'
odrezati 'levág (vmiből)'
režiti 'vicsorog, fogát vicsorgatja'
rezak 'éles' > reski glas 'éles hang'
rasieren ném. 'borotvál'
radieren 'töröl, súrol, dörgöl'
radio 1. lat. 'sugároz, sugaraz' > radiáció 'sugárzás' > a rádium (vegyelem), v. a rádió is e szó származéka!
rado 3. (rasus, rasa), rasum 'üres, törölt' > tabula rasa 'üres, letörölt tábla' > razoriti szhv. '(le)rombol, megsemmisít'
A hangváltozások rejtelmei
Nincs épeszű nyelvész, aki a hangváltozások tényét vitatni merné - mivel egy adott nyelven belül is bőven előfordul, a rokon nyelvek közötti gyakoriságukról nem is szólva -, de főleg megindoklásának feladatára vállalkozni merne. Igaz, hogy én sem nyelvész, sem épeszű nem vagyok, e feladatra mégsem vállalkozom én sem - noha meggyőződésem szerint igenis van rá ésszerű - talán a tudat-hasadt ész szerint - logikus magyarázat...
A nyelvek szavai és maguk az egymástól elkülönült nyelvek is valószínűleg csakis ennek következtében fejlődhettek ki a feltételezett közös kezdetleges/elsődleges (v. ősinek nevezhető) nyelvből, és fejlődnek még a mai napig is - és a jövőben sem lesz ez másként... - de hogy vissza tudnak-e "fejlődni" az őseredeti össz-nyelv állapotába - jelenleg ez még igen kétséges.
Amint elérkezünk az írásbeliséget megelőző korokig - ez az idő-határ-vonal a különböző nyelvek esetében más és más "időpontot" jelent! -, amely korokból már nem találunk semmilyen megfejthető írást, a nyelvészet óhatatlanul átcsúszik a feltételezések síkjára - és ott csúszkál-sikladozik anélkül, hogy bármit is szilárdan állítani lenne képes - éppen az olyan sokra tartott tárgyi (jelen esetben: írásbeli) bizonyítékok híján.
Ez a magyarázata a számos és számtalan, egymással versengő és ellentétes, egymást kizáró és felülbíráló elméletek és feltételezések garmadának/hadának.
A mai hivatalos tudományos szemlélet szerint az írásbeliség nem több, mint 6-7.000 éves, mivel nem veszi figyelembe a képbe nem illő, sokkal idősebb emlékek (írásos tárgyi bizonyítékok) létezését.
Az írásjelek megléte mellett nagy és eldönthetetlen kérdés az is, hogy 1-1 esetben 1-1 jelet hogyan is ejthettek egy ősi kor ki tudja milyen nyelven beszélő "írástudói"? A hangrögzítés legújabb kori lehetősége előtt szinte semmi biztosat nem tudunk 1-1 írásjelnek a pontos hangzása felől.
Ennek csak egy, ismert példáját hozom föl: a lat. CAESAR 'császár' - ejtve: cézár, de görögül KAISZAR - ej.: kajszar/kajszár - ki a megmondhatója annak, melyik a helyes? A ném. Kaiser 'császár' (ej.: kajzer) arra mutat, h. a latinban sem cézárnak ejtették a kortárs rómaiak, és maga (a) Cézár sem... De hogy ez a ferdítéses (hang)eltolódás honnan ered, mikor és miért jött létre - arról senki nem tud semmi biztosat.
György Sóti Tibor Koppány de manapság mondják tyének a kát, és gyének a gét.> nem minden esetben, de pl. i előtt igen. - nemtom az e előtt is?
---megj. - mind a G, mind a D, éppúgy mint a K, és a T - lágyan ejtve GY és Ty lesznek. HA a magyar a "középi" Gy és Ty, akkor a szlávok inkább DZs-t és Cs-t, a görögök, no meg a makedónok is - inkább Kj-t és Gj-t ejtenek, ami hangzásban igen közel van a magyar (maGJar!) Gy- és Ty-hez...
---megj. - mind a G, mind a D, éppúgy mint a K, és a T - lágyan ejtve GY és Ty lesznek. HA a magyar a "középi" Gy és Ty, akkor a szlávok inkább DZs-t és Cs-t, a görögök, no meg a makedónok is - inkább Kj-t és Gj-t ejtenek, ami hangzásban igen közel van a magyar (maGJar!) Gy- és Ty-hez...
A KÍGYÓ-méreg sok betegségből KÍGYÓ-gyí-t
mi
a MÉREG? - olyan tán, mint a FÉREG - emély belülről RÁG? - először a
fogalmat kell meg6ározni, ahhoz, h. el tudjuk dönteni, meg akarunk-e v.
1általán tudunk-e megszabadulni tőle...
--
a méreg erősíti a
szervezet (ellen)ál-ló-képességét... és az életben ott van a halál
csírája is... ami nekem méreg, valakinek nem biztos h. ugyanúgy méreg...
--
és egy DRÁGA dologról v. személyről is kiderülhet, h. MÉREG DRÁGA... és akkor mérgelődni érdemes-e miatta?
--
a KÍGYÓ-méreg is sok betegségből KÍGYÓ-gyí-t...
- Ildiko Szabo, György Pejović, Dániel Kassai és még további 6 személy kedveli ezt.
- György Sóti persze a HARAG és a MÉREG is DRÁGA, mivel az életünkkel - vagy legalábbis lelki nyugalmunkkal - fizetünk MEG ÉRTE - de vajon MEGÉRTE?MEGÉR a MÉREG annyit? - figyeljük meg, h. a MEGÉR és a MÉREG azonos hangok kissé átrendezett sorai!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)