VIRTUÁLIS Hologram a való világ?

Hologram a való világ?

szerző: foldi

Különböző tudományágak képviselői jutottak arra a meggyőződésre, hogy ez érzékszervek által tapasztalt világ csupán egy szelete a valóságnak. A mélyebb szinteken a teljes világegyetem összefügghet, és az elme nem csak vetítheti, de alakíthatja is a valóságot.

A párizsi egyetemen 1982-ben különleges kísérletre került sor. Az Alain Aspect fizikus vezette kutatócsoport egyes vélemények szerint a 20. század egyik legfontosabb megfigyelését tette. Az eredményekről nem tudósított a média, és Alain Aspect nevéről is csak azok hallhattak, akik folyamatosan bújják a tudományos szaklapokat. Mégis vannak akik szerint az adott felfedezés felfordíthatja a tudományt. A francia kutatócsoport felfedezte, hogy bizonyos körülmények között a szubatomi részecskék, például az elektronok képesek egymás között az azonnali kommunikációra, függetlenül a közöttük húzódó távolságtól. Így nem számít, hogy 3 méterre vagy 10 milliárd kilométerre vannak-e egymástól.

Tudnak egymásról

A jelek szerint valahogyan mindegyik részecske tudja, hogy mit csinál a másik. A probléma ezzel csak az, hogy ellentmond Einstein azon tézisének, miszerint semmilyen információ nem haladhat a fénysebességnél gyorsabban. Mivel a fénysebességnél gyorsabb haladás egyet jelent az időkorlát áttörésével, a megdöbbentő kilátások arra indítottak néhány fizikust, hogy megkíséreljék megmagyarázni, mi állhat valójában az Aspect-féle megfigyelések hátterében. Másokat viszont az eredmények ennél is radikálisabb kísérletek elvégzésére ösztönözték. David Bohm, az University of London fizikusa például arra jutott, hogy Alain Aspect eredményei közvetve az objektív valóság cáfolatát jelentik. Tehát az univerzum kézzelfogható szilárd formája csupán látszólagos, a mindenki által megélt valóság gigantikus hologram.

Darabokban az egész

Bohm megdöbbentő következtetésének megértéséhez tudni kell, mi is valójában a hologram. Ezeket a három dimenziós fényképeket lézer segítségével készítik. A megörökítendő tárgyat először lézersugárral pásztázzák. Egy második sugár fénye a visszaverődő mintával interferenciát hoz létre, és ezt a mintát örökítik meg a filmen. Előhíváskor a film csupán fényes és sötét vonalak kavalkádja, de ha lézerfénnyel világítják meg, megjelenik az eredeti tárgy három dimenziós képe. A hologramok viszont nem csak a háromdimenziós kép miatt különlegesek. Ha egy rózsa hologramját félbevágják és lézerrel világítják meg, a mindkét fél darab a teljes képet tartalmazza, bár kisebb méretben.

Ha a darabokat tovább apírtják, minden kis darab az eredeti egész képet tartalmazza. A hagyományos fényképekkel ellentétben a hologram minden szelete az eredeti információ egészét tartalmazza. A "teljes egész a részletekben" megközelítéssel teljesen új utak nyílnak a természettudományok előtt. A nyugati világ tudósai mindig is hajlottak arra, hogy a fizikai jelenségek megértéséhez, legyen az béka vagy atom, a szétdaraboláson és a részletek tanulmányozásán keresztül vezet az út. A hologram viszont megmutatja, hogy a világban néhány esetben téves lehet ez a megközelítés. A holografikus struktúrák szétdarabolása nem az építőkövekhez, hanem kisebb egészekhez vezet. Ennek fényében Bohm más utat javasolt az Aspect-féle felfedezés értelmezéséhez.

Hal az akváriumban

Bohm szerint a szubatomi részecskék nem azért képesek egymással kapcsolatban maradni, függetlenül a távolságtól, mert valami titokzatos jel áramlik közöttük. Ehelyett a szétválasztottságuk nem más, mint a megfigyelőt becsapó illúzió. A kutató érvelése szerint a valóság valamely mélyebb rétegében ezek a részecskék nem különálló egységek, hanem egy alapvető egész kiterjesztései. A jobb megértés érdekében Bohm a következő példát vezeti elő. Képzeljünk el egy akváriumot, amelyben egy hal úszkál. Az akváriumot nem láthatjuk közvetlenül, és a benne szereplő világról is csak tévékamerák révén értesülünk. Az egyik kamera az akvárium elejét veszi, a másik az oldalát. A megfigyelő a két monitor képét figyelve azt gondolhatja, hogy a két hal külön-külön létezik, majd a halakat tovább figyelve felfedezi, hogy valami kapcsolat van közöttük. Amikor az egyik hal elfordul, a másik ugyanabban a pillanatban hasonló fordulót végez. Ugyanígy amikor az egyiknek az eleje látszik, a másik mindig az oldalát mutatja. Ha a teljes összeállítás továbbra is rejtve marad a megfigyelő előtt, az nyugodtan feltételezheti, hogy a halak valahogy összebeszélnek, ezért mozognak egyszerre.

Mélyebb a valóság
Bohm szerint a szubatomi részecskékkel pontosan ez történik az Aspect-féle kísérletben. A látszólagos fénynél is gyorsabb kommunikáció valójában arról árulkodik, hogy a valóságnak a kézzel foghatónál mélyebb rétegei is léteznek. A szemmel nem látható komplex dimenziókat ugyanúgy nem érzékeljük, mint a megfigyelő a halat körülvevő akváriumot. A részecskéket azért látjuk egymástól elválasztva, mert csak a valóság egy szeletét érzékeljük. Az ilyen részecskék nem különállóak, hanem részei a mélyebben meghúzódó egésznek, amely holografikus oszthatatlanként viselkedik. És mivel a fizikai valóságban mindent ez épít fel, az univerzum is csak egy illúzió. A világegyetetemnek ezen fantomszerű viselkedés mellett más megdöbbentő tulajdonságai is lehetnek. Ha a szubatomi részecskék csak látszólag szétválaszthatóak, az annyit is tesz, hogy a valóság mélyebb szintjein a teljes világegyetem összefügg. Az emberi agyban meghúzódó szénatom elektronjai kapcsolatban állnak a Nap vagy tetszőleges távoli csillag felszínén lévő hidrogénatomok protonjaival.

Minden összefügg

Ahogy minden mindennel összefügg, értelmetlenné válik a világegyetem jelenségeinek osztályozása, mivel az összefüggő hálózatot alkotó természet fittyet hány minden ilyen felosztásra. A holografikus univerzumban még az idő és a tér sem tekinthető alapfogalomnak. A helymeghatározás minden formája csődöt mond olyan környezetben, ahol semmi sem válik el igazán a másiktól. Így az idő és a három dimenziós tér úgy viselkedhet, mint a halat mutató monitorok, és csak kivetülései a mélyebb rendnek. Bohm nem az egyetlen kutató, aki igazolva látja, hogy csupán hologram a világegyetem. Az agykutatás területén dolgozva Karl Pribram, a Stanford egyetem neurofiziológusa szintén arra a meggyőződésre jutott, hogy a holografikus lehet a valóság.

Agyi jelrögzítés
Pribram akkor dolgozta ki ezt a modellt, amikor az agyban az emlékek tárolási helyét kereste. Évtizedek során sok tanulmány jutott arra a következtetésre, hogy az emlékek adott helyhez kötöttség nélkül, a teljes agyban szétoszolva őrződnek. A múlt század 20-as éveiben Karl Lashley rendkívüli jeletőségű kísérletsorozatban mutatta ki, hogy bármely részletét távolítja el a patkány agyának, képtelen megszüntetni a műtét előtt megtanult bonyolult műveletsorra vonatkozó emlékeket. Akkoriban viszont senki nem állt elő olyan magyarázattal, amely leírhatta volna ezt a "teljes egész a részletekben" jelenséget. Pribram a 60-as években ismerte meg a hologram elvét, és rádöbbent, hogy megtalálta az agykutatók által régóta keresett magyarázatot. A kutató szerint az emlékeket nem neuronok vagy idegsejtek kis csoportja őrzi, hanem idegi impulzusok mintázatába kódolva hordozzuk, ahogy a lézerfény interferenciája elmenti a holografikus képet. Vagyis Pribram szerint agyunk holografikus tár. Ez az elmélet egyébként magyarázatot ad arra is, hogyan képes az agy ilyen kis helyen ennyi emléket megőrizni. Becslések szerint az átlagos emberélet során 10 milliárd bitnyi információt ment el az agy. Ez az Encyclopaedia Britannica adatmennyiségének ötszöröse.

Jelek özöne

A rendkívüli emlékezőtehetség nem az egyetlen talányos agytevékenység, amely értehetőbbé válik a holografikus agymodell által. Legalább ilyen rejtélyes, hogyan képes az agy megbírkózni az érzékszerveket érő különböző frekvenciák özönével, és hogyan képes valós időben értelmezni az érzékszervek jeleit. Pribram szerint az agy holografikus elvet használ a fogadott frekvenciák matematikai átalakítására. Ez az elmélet egyre több támogatót szerez. Hugo Zucarelli argentin származású olasz kutató a holografikus modellt kiterjesztette az akusztikai jelenségek területére. Ez az elmélet ugyanis megmagyarázhatja, hogyan képesek az emberek meghatározni a hang pontos forrását a fej elfordítása nélkül, még akkor is, ha csak egy füllel hallanak.

Eltűnik a valóság

Pribram holografikus agymodelljének legmegdöbbentőbb vonatkozása mégis az, amikor összevetik Bohm realitáselméletével. A világ megfogható képe így csak másodlagos valósággá változik, a tényleges környezet pedig frekvenciák holografikus kavalkádja lesz. Ebből a holografikus agy csupán néhány fontos frekvenciát választ ki, és érzékszervek jeleként értelmezi. Eközben az objektív valóság teljesen elsikkad. Keleti vallások már régóta azt tartják, hogy az anyagi világ illúzió, és bár azt gondolhatjuk, hogy fizikai lényként mozoghatunk a fizikai világban, ez is csak képzelődés. Valójában vevőkészülékek vagyunk a frakvenciák tengerében, és amit kiszűrünk ebből a kavalkádból, az csak egy szelete a valóságnak.

Természetes a telepátia
Bohm és Pribram elméleteinek egyesítését, a holografikus paradigmaként emlegetett megközelítést sok kutató szkeptikusan fogadta, másokat viszont felvillanyozott. Néhányan egyenesen azt gondolják, hogy ez a modell képes lehet megoldani tudományosan eddig le nem írható rejtélyeket, sőt általa a parapszichológiai jelenségek a természet részévé válhatnak. A holografikus paradigma által leírt univerzumban minden agy részét képezi a láthatatlan egésznek, és a telepátia pusztán a holografikus szint elérését jelenti. Hasonló módon a telekinézis (tárgyak mozgatása az akarat segítségével) szintén megszűnik rejtély lenni, hiszen az összefonódó mélyebb valóságban az egyén és a tárgy eleve egy. Bohm és Pribram egyaránt emlékeztetet arra, hogy sok vallási illetve misztikus élmény, például az univerzummal való transzcendens együvé tartozás érzése szintén a holografikus szint elérése lehet. A régi írásokban ugyanerre, a mélyebb valóság elérésére gondolhattak, amikor a kozmikus egység érzéséről számoltak be.

Forrás: Index

– Földi –

Húsvét - Pünkösd - kösd össze!

SOHA NEM VOLT MÉG ilyen Húsvétunk - Czeke András

forrás: Szép jövőt! szerző: Dombi Katalin

Ilyet is érdemes olvasni. Ha hisszük, ha nem, a változásban nagy szerepünk van. Mindig is volt, itt Európában./DK 

Áldott Mi !

SOHA NEM VOLT MÉG ilyen Húsvétunk... és úgy látom, - soha nem volt még ilyen azt követő 50 napunk sem, amely PÜNKÖSD-ig vezet, a „Szent Szellem Kiáradásáig”. 

Idén Húsvét Április 1.-re esett. Jézus ÚR-unk születése napja – amint az Magyarok Szent Koronája, Őfelségén csillagászati kódokkal írva vagyon... Nem emlékszem a nagy „viccelődésre”, viszont az IDŐ szó szerint, mintha megállt volna. Az idő pedig nem viccel. Nem egós.

 Most nézzük a mi szokásos, - kicsit tágabb optikánkon keresztül - hol is tartunk a „Krisztusi Terv” folyásában. Úgy néz ki, hogy a globális „New World Order” terv megvalósíthatalan és éppen önmagát éli fel. A többszáz éve jól bevált módszer, azaz gazdaság élénkítés háborúval, most az „Istennek” sem megy. Éppen ez szolgál most nekünk bizonyítékul. Immár egy éve hiába erőlködnek. A Föld különböző lehetséges gócpontjai sorra rendre csütörtököt mondanak, pedig már Nagypéntek is elmúlt. Nem sikerült Szíriában, Grúziában, Dél-Kínai tengeren és most Koreában sem. Pedig a Cabal utolsó lehetősége valóban ez volt. Helyette minden visszaütött. Lemondott a holland királynő, beteget jelentett az angol, menekülőre fogta Hillary Clinton, eltűnt Kissinger, megbuktak Bush-ék és most legutóbb a pápa. Gondoljunk bele, ezek a „New World Order” oszlopos idoljai az „érinthetetlenek”. Természetesen a háttérből mozgató trónbitorló, a nagy hazug a lopott ékszerekkel uralkodó uralkodó a háttérben egyre vadabbul kényszerül módszerei nyílt, minden korlátozástól mentes alkalmazására. Hova tovább? Mindenki látja az ő kiválasztottságát, önjelölt sátáni mivoltát. Ne feledjük, hogy ennek az állapotnak az írások szerint BE KELL TELJESEDNIE. A média révén maga magát körbefalazó nagy hazug már csak önmaga farkát kergeti. Még média monopóliuma is ellene fordult. 

A Nyugat és Kelet, Amerika és Ázsia hatalmi kötélhúzásában – ahogy megjósoltuk – a kicsiny kis Középfölde rezdülései a perdöntők. Saját politikai színterükön Magyarország láthatóan patt helyzetet hozott létre, s ennek a viselkedésnek belátható határait beláthatatlanként kell kezeljük. Kísérleti terep, amely bármikor átmehet a mai „reális kézzel fogható” pénzvilág irányította dimenziókból a magyar néplélek népmesék kikövezte világába. Izland, Venezuela, Dominika példája, amelyet hamarosan Korea is követ, jó előképe annak a bizonyos lepkeszárnynak. Magyarországon ugyanis nemcsak az agóniáját élő energia hadi lobbi K.O. ütése történhet meg, hanem a valódi, az emberi gondolkodásban és érzelemvilágban megszülető dimenzióváltás is. A világ vajúdása ránk vár. Ezért az össztűz a magyarokra, kábítás minden mennyiségben. Kábult ember nem tud szülni.

Az energia lobbi az éghető szénhidrogénekre és annak birtoklására alapozott hatalmát már 10 éve a gyakorlatban is elvesztette. 

A katonai lobbi a III. Világháború bukott álmával úgyszintén a szemétdombra került. A száz milliók által istenített idolok letűnése, látványos bukása gyakorlatilag azt a helyzetet állította elő, hogy immár ténylegesen csak a saját hitünk, félelmünk, vagy robotként való viselkedésünk tart benne abban, ami már elmúlt. 

A Dollár pénzügyi bukásának már csak a kínai passzívum kifutása szab határt, és ez – hála Istennek – mára bevégeztetett. Kína új fiatal vezetést kapott, és a gondosan felépített Kína-Tajvan-Japán-Korea sakkjátszma a Yakuzával bebetonozva okafogyottá vált. A Koreába száműzött japán királyi vérvonal „Kim” lassan kiszabadul a Rothschildok hálójából és új szakrális életre kel. Ez elindítja az ázsiai dominót, már csak egy pici impulzust kell kapjon Magyar Szent Korona Őfelségétől. Japán, a király nélkül maradt szent hegyet őrző (Fuji) nép a Felkelő Nap Népe visszakapja királyát, aki történetesen királynő. Kína, a HUN gyökereit most újra fölfedező óriás végre kilép a pénz bűvöletéből és visszatér a Fehér Sárkány igazi hatalmához. Önálló katonai, pénzügyi és politikai szövetsége Oroszországgal, Japánnal, Indiával, Brazíliával és Dél-Afrikával élővé vált, többé már nem csak felismert szükségszerűség.
Európa a nagy szajha. Teljes önvalójában pőrén mutatja „értékeit”, s immár senki sem büszkélkedik a hajdan volt EUROPA szerelmével. Németország a bukott Róma erőszakos végnapjaira jellemző tüneteket mutatja, s a körülötte mesterségesen összeeszkábált Európai Unióból szép lassan mindenki kihátrált (Anglia, Franciaország, Svájc, Ausztria).

Európa szíve a Föld szíve ma a vízöntő korának hajnalán még inkább főszerepet játszik, hiszen látjuk, érezzük és tapasztaljuk, hogy semmi nem működik ebben az új világban, amit szívbéli energiák nélkül indítunk. A magyarságnak most végső rugaszkodásként be kell mutatnia, amit csak a Főnix madár tud. 

Így válik el az ocsú a búzától, az Istentől kiválasztott és megszentelt nép annak utánzójától. Bármily képtelenségnek is tűnik, 40 napunk van, hogy ezt bemutassuk. MINDEN, ami ehhez szükséges, a SZÍVÜNKBE VAN ÍRVA, ki-ki a maga magáét tegye most oda, azzal a szent áhítattal, ami a halálba menők Istennek szánt áldozata.