- Tóth József, Petrovics Rita és Csákvári Katalin kedvelik ezt.
György Sóti Divide et impera! - de micsoda szín-kronicitás...!- épp az éjjel tettem föl egy ilyen "megosztási" témájú cikket "Divide, Davide, et impera!" címmel a lenti linken:- György Sóti http://sotineolog3.blogspot.com/
sotineolog3.blogspot.comA név hangokból vagy betűkből álló sor - kiejtve hangrezgést kelt, leírva (mint ...Bővebben 
Gábor Szopka vagy nem kellett összezavarni. A földrajzi távolságok miatt magától zavarodott össze. A népek szétvándoroltak, és a nyelvek külön fejlődtek. A mindenkori politikai érdekek szándékos törekvést mutatnak a nyelvek további szándékos távolítására. A rokon nyelvek szándékosan az eltérő szinonímákat használják ott is ahol pedig lenne egy szinte teljesen azonos alakú lehetőség is.- György Sóti a szétszéledés tudtommal nincs semmiféle tudományos módon indokolva, mégis megtörtént lehet úgy, mint tudatos, kényszerű szétszélesztés? - de kinek az akaratából? - hát, nylvn akinek a nyelvzavar előállta volt a célja vele...
- Gábor Szopka A népek szétvándorlása nem mindig és nem kizárólag több tízezres-százezres tömegekben történt, mint ahogyan most sem úgy történik.
Valami egy rövid időre elszólítja az egyéneket és kisebb csoportokat, aztán áttelepülnek, gyökeret eresztenek, családot alapítanak, vegyes házasságot kötnek, és már el is vannak vándorolva...
Rövid tanulmányi, vagy üzleti utak, különböző megbízatások (mint pl Mátyás udvarában a talján építészek és más tudósok, művészek) kisebb-nagyobb sikeres vagy sikertelen hadjáratok, esetleg elhurcoltatások... Gyakori volt hogy a földesurak idegenben kaptak földet jutalmul, és ilyenkor kérdés nélkül költöztettek magukkal kisebb falura való jobbágyságot...
A Magyarság eredetmítosza is mivel kezdődik? Hogy Hunor és Magyar a csodaszarvast velük együtt üldöző fegyveres kíséretükkel együtt elvándoroltak, és idegenben nősültek, majd letelepedtek...
Ilyenkor a nyelvek kölcsönhatásba lépnek ami során kölcsönösen alakítanak és alakulnak.
Több ezer év alatt annyira megváltoznak hogy az eredetükhöz visszatérve idegen nyelvnek tűnnek.
Aki nem hiszi, beszéljen más turáni népekkel magyarul. 
Petrovics Rita Én úgy tudom, hogy az aranykorban a szívükkel beszéltek az emberek, s miután kezdett ez megszűnni jelent meg a tudat, az ész, a ráció. Azaz kezdtek nem egy nyelven beszélni....Ez a Bábeli zűrzavar. De tőlem lehet Ábeli is....a lényeg hogy a belső kimarad s a felső lesz úrrá....ami sokszor zavaros, mert a tudati frekvenciák különbözőek.- György Sóti ...amíg le nem szólnak! De bent-fentesek is vannak - tht. akik belül de fent vannak - ez tán az ösztön, v. az isteni fel-hang...?
- Petrovics Rita aki a szívében van az fennen jár.."emeljük föl szívünket" ez többször is elhangzik a tanításokban..magasabb rezgésű a szívcsakrád, mint más részed.
- Gábor Szopka Az ösztön-t szokták az Istennel azonosítani.
Szerintem ez nem a helyes párosítás.
Szerintem az ösztön az ős-ösi tenn, azaz én.
Az ösztön az én ősi, állati, inger-válasz alapú reaktív fele.
Az Isten az isz-ész tenn, azaz én.
Az isten az én tudatos, kognitív, analizatív fele.
Nem szakvélemény, mert nem vagyok szakember. Ez a műkedvelő magánemberként alkotott magánvéleményem. Nem teljes meggyőződésem, de én így sejtem. - György Sóti a török üstüne jelentése: 'rá, fölé', és az ösztön hajtja 'ré, v. felé' az ösztön-állatot/-lényt, h. megtegyen valamit...
- György Sóti ebben benne van - nem csak hangzásban v. szóalakban, hnm értelemszerűen is - az ösztön szó, de az ős-ten>üsten>isten szó is... végső soron mindegy, minek nevezzük, ösztönnek v. istennek
- Gábor Szopka Gyuri bátyám, ezt a te érdekedben remélem hogy úgy érted hogy a törökök a magyarból vették át!
- Gábor Szopka Egyébként ezért hasznos minél több idegen nyelv ismerete.
Ehhez a török szóhoz sosem jutottam volna el, pedig sokkal jobban megmagyarázza a szót mint az én korábbi feltevésem. - György Sóti én nem származtatok egy nyellvet sem a másikból, hnm mindet mindből - elvégre az egésznek leleve és egyszerre meg kellett készen lennie - az más dolog, hogy időben melyik mikor "manifesztálódott/-ik"...
- Petrovics Rita Egyébként meg a primitív részed nélkül működésképtelen vagy a tobozmirigyed felel a jólétedért hogy mást ne említsek
- Gábor Szopka Az semmi. Én meg úgy hallottam valakitől hogy az aranykorban a szívükkel beszéltek az emberek. A szájukkal meg csak ettek-ittak-puszilóztak.
Én Anisha Ritának nagy vonalakban igaza van szerintem. Én, így képzelem szavaink születését:
http://www.fenyveled.eoldal.hu/cikkek/gondolatok-a-magsagrol/szavaink-szuletese--avagy-miota-allat-a-merleg-.html
www.fenyveled.eoldal.huMinden , ami van energia. Rezgés. Ami a fizikai világban valamilyen szinten meg tud nyilvánulni, bes...- Én Anisha Az emberek magasra, Istenhez akartak jutni...Nimród építette a Bábel tornyát...ez is azt támasztja alá, hogy Nimród nyelve (a mi nyelvünk) az eredendő nyelv. Hogy ezt a tornyot, valóságosként, vagy jelképként értelmezzük...valójában mindegy. Egy nyelvet beszéltünk...és valakinek nagyon nem tetszett, Isten felé törekszünk...Valószínűleg valami sokkoló dolog történhetett, s ezután az egymáshoz hasonló rezgésű...beállítottságú emberek egymáshoz csapódtak...s hozták létre a különvált népeket. Hogy ez a valaki, Isten lett volna....hát mindenki döntse el, hogy az ő Istene tesz e ilyesmit...
- Gábor Szopka Egyszerűbben, prózaibban nem közelíthetnénk meg? Azzal hogy a nyelvek változása olyasmi mint a genetikai keveredés és változás. A népesség különböző csoportokra oszlik, és vándorol-keveredik folyamatos kölcsönhatásban... Nekem hihetőnek tűnik, hisz most is ezt látom. Nem a népek vándorolnak, hanem az egyének. Nem a teljes nyelvek keverednek, hanem a szavak. Nem tudatosan, és nem tervszerűen zajlik a folyamat, de érezhető hogy mindig és mindenhol kölcsönhatásban vannak egymással a nyelvek, vallások, a kultúrák és a gének... És úgy egyáltalán az emberek...
- György Sóti szerintem az ősnyelv az isteni nyelv - azaz minden létező nyelv egyszerre való ismerete és értése, sőt alkalmazása... - de mivel kiestünk az Istennel való Egységből (hogy ez minek a következménye - engedetlenség-e v. lázadás, vagy csak az önmegismerás következtében-e?), a nyelv leredukálódott annyira, hogy csak egy-egy részfeladat elvégzéséhez szükséges megértést biztosította egy adott népnek, ill. nyelvi közösségnek... - mindenesetre isteni terv részeként, és nem csak holmi (írigy isteni?) féltékenység okán...
- Gábor Szopka Gyuri bátyám, tényleg feltétlenül teológiai alapokra kell visszavezetni a nyelvek eredetét?
- György Sóti Gábor Szopka> a nyelv keletkezése maga igen misztikus és tudományosan is megoldat(hat)lan kérdés... amit leírsz, hihető és elképzehető, de teremtő szellemi háttér-föltételezés nlk sehogysem...
a sejtek egymsá közt morze-jelehez hasonló impulzusokkal kommunikálnak - persze nem tudni, miről és milyen céllal "társalognak" -lehet 1× erre is fény derül...
és az állatok sőt a növények is beszélgetnek, csakhogy az önhitt és beképzelt tudó(mányo)s világ ezt nem tartja teljes értékű beszédnek ... A legbajosabb kérdés: honnan a fészkesből került bele az értelmetlen és véletlenül keletkezett, tewhetetlen és tudattalan anyagba az intelligencia, az én-tudat, és az értelmi felfogás képessége? - a semmiből mégsem - mert abból csak semmi lehet...
a teremtés 6 napja és egyéb jelképes v. allegórikus történetek (ilyen a nyelvzavar esete is!) jó megértése igen ügyes lavírozást igényel az agnoszticizmus, a szkepticizmus és a jámbor vakhit között... - Gábor Szopka A nyelv isteni eredete épp olyan kérdéses és megkérdőjelezhető dolog mint a világ, az élet, és az emberi faj isteni eredete.
Pusztán az összetettség nem teszi feltétlenül elfogadhatóvá a teremtés elméletét.
Ha világ túl összetett ahhoz hogy természeti képződmény lehessen, akkor a teremtő is csak teremtmény lehet. Hiszen egy természeti képződmény nem hozhat létre semmi olyat, ami túl összetett volna ahhoz hogy természeti képződmény lehessen...
Ebbe SIMÁN bele lehet őrülni. 
László Szabó van feloldása ennek,,, a Teremtés már a Teremtőnek a teremtménye,
és a Teremtés teremtései/teremtményei a sűrűbb "anyagi"/ félanyagi világok/lények.
Az Eredete mindennek pedig máshol keresendő- Gábor Szopka Igen.
Azt hiszem egyetértünk, hacsak nem értettelek félre.
:S
:o)
Nem bánom ha nem sikerül ma este végleges álláspontra jutnom...
Ha sikerülne, akkor vajon min töprengenék holnap este???
:o) - Petrovics Rita A kvantumelméletet nem akarnád megmagyarázni Gábor? Köszi. Most meg megyek az aranykorba s használom a számat, rajta lesz a szívem
- Gábor Szopka
Én pont az a fél vagyok aki kihagyná az Istent a nyelvek eredete kérdéskörből.
Csak hát nem vagyok egy népes tábor...
Hanem csak egy szál Gábor...
Nem vagyok túl jól ma este...
Olyan Nyomasek Bobósan érzem magam.
:o) - Petrovics Rita Jajj már...nyomass akkor valamit Istent nem szabad semmiből sem kihagyni. Még a húslevesembe is beleteszem
Virágh Ildikó Gábor írta: "A nyelv isteni eredete épp olyan kérdéses és megkérdőjelezhető dolog mint a világ, az élet, és az emberi faj isteni eredete." - KÉrdezem mit lehet ezen kétségbevonni? Úgy gondolod, hogy ez a világ csak úgy van? Én belemennék egy kcisit abba, hogy a kavantumfizika szeirnt oylan mint anyag nem is létezik, illetve amit mi részecskéknek hívunk, az mindig továb lesz osztható, az csupán a részecskegyorsítók fejlesztésétől függ. Következésképpen a legparányibb részecske már szinte kimutathattalan, de maradjunk a még kimutathatóknál. A köztük lévő tér tartja őket össze, és ez a tér egy energiapálya. KÉrdés: honnan van az energia? hogyan került oda, mi tartja állandóan életben ezt az energiát? Egy Ősenergia netán, egy Ősforrás? - Léteznie kell ugyanis egy ilyen Ősenergiának, ami ezt fenntratja. Leegyszerűsítve hívhatjuk ezt az Ősenergiát Istennek. Minthogy a gondolat is energia, az isteni Gondolat is az, amiből az egész világ megteremtődött. - Ez az én világnézetem, csak megosztottam, hátha hazsnára lesz valakinek.- György Sóti kb. 5-6 éve - egy egész éjszakán át hajnalig tartó beszélgetés után - jött egy felismerésem istennel és az anyaggal kapcsolatban (a téma is ez volt, persze):
a Világ v. a Természet létezését nem kell bizonyítani - mert mindannyian benne vagyunk mint annak részei. A többit meg nem érdemes és hiábavaló is bizonygatni, mert csak ellenszenvet vált ki a másikban - akinek esetleg másképpen van csavarodva az agya-kereke tengelyének menete...
Ha egy vitában a vitapartner meggyőzése a célom, akkor ez a szóváltásos beszélegetés hamarabb lesz párbajhoz v. bírósági ügy megtárgyalásához hasonló, ami persze kizárja, h. olyan eszmecsere alakuljon ki köztünk, amiből mindkét fél gyarapodni tud tudásban és igazságban...
egyébként is - és ez a "fől lényeg" - mindegy, h. a tyúk vagy a tojás volt előbb - tény h. van mindkettő... - így mindegy az is, h. előbb volt-e isten, aki ÖNMAGÁBÓL teremtette a világot, vagy a világ a SEMMIBŐL keletkezett, és később ez az anyag valahogy átszellemült és megértelmesedett oly meértékben, h. el tudta kéápzelni a mindenható és mindentudó Istent... és mivel a végső kérdések legvégén eljutunk a bizonyíthatatlanság és a "sosem-lehet-tudni" határáig - ez is, az is bizony csak hit kérdése marad - mert sejteni lehet, de tudni már nem (ill. még nem - de mikor?) - Gábor Szopka Ildikó, szerintem mindent kétségbe lehet vonni ami hit kérdése.
Isten létezése, a világ keletkezésének mikéntje, és a Nap és a Merkúr között keringő kék kínai teáscsésze létezése is mind hit kérdése.
Lehet hinni, lehet tagadni, de egyik álláspont sem bizonyítható, sőt nem bizonyíthatóbb a másiknál sem.
Az emberi kommunikáció egy fokozatos és még ma is folyamatban lévő fejlődés jelen állapota.
Nem szükségszerű hogy istenektől eredő ajándék.
A világ, az élet, és azon belül az emberi értelem, kultúra és civilizáció is lehet isteni adomány. Lehet az, de nem bizonyítottan az.
Ne ítéljetek el meggondolatlanul!
Az én hitem megkívánja hogy kételkedjek, kutassak, vizsgálódjak, és megveti a tényszerű vak hitet. - György Sóti egy megfelelő adag szkepticizmus nélkül hitegetések sorozatának ldozatává válik a jóhiszemű ember... de ebből sem érdemes sportot űzni...
- Virágh Ildikó Tudod Gábor, a mai meterialista, racionalista világszemléletnek köszönhetjük mindazt a temérdek igazságtalanságot, és zűrzavart, amit magunk körül látunk. Mindent bizyonítani akarunk, csak akkor hiszünk, ha láttuk, ha bebizonyították...stb. Kételekdünk, és nem hiszünk. Semmiben. Nem hoyg az Isten-ben, de már magunkban és másokban sem, így aztán egy olyan bizalmatlan légkörben élünk, ami szinte elviselhetetlenné vált. Bizalom nélkül ugyanis nincs biztonságérzetünk, és elégedettek sem tudunk ellen, mindig hiányozni fog valami. Ez a boldggtalansághoz vezető biztos út. - Ha van kedved, idemásolok egy linket, ami egy igazán férfias, racionális, mérnöki gondolkodás szerint való, viszonylag rövid és nagyon szemléletes példa, olvasd el. Csakúgy, gondolkodásképpen: http://www.leleklanc.eoldal.hu/cikkek/lelkunk-titkai/miert-hiszi--hogy-van-isten-.html
www.leleklanc.eoldal.huEgy multimilliomos vállalkozó sajtótájékoztatót tartott, ahol az interjú végén a kíváncsi újságírók ... - Petrovics Rita Csak mellékesen jegyzem meg: ezért jelent meg egy könyv egy szülészprofesszor tollából, ami ezt a címet viseli: A szeretet tudományosítása...mert nem hiszik el hogy van ilyen...azért ez már több mint süllyedés nem? Ámbátor megjegyzendő az is, az anyatej vizsgálatával is ezért foglalkoznak olyan sokat ami nekünk szakembereknek azért jó, mert látjuk is tényekkel és fizikai bizonyítékokkal hogy nem a levegőbe beszélünk, mikor az anyatej előnyeit taglaljuk vagy állunk ki emellett a táplálási mód mellett. :)))
- Gábor Szopka Azt még szeretném ha a kettőtök párbeszédéből kifejlesztenétek hogy hitetlen méterialista vagyok és ellenzem a kisdedek anyatejes táplálását!
Sandor Kakasi Virágh Ildikó:"Egy Ősenergia netán, egy Ősforrás? - Léteznie kell ugyanis egy ilyen Ősenergiának, ami ezt fenntratja. "
Ez bizony pusztán materialista okfejtés. Éppúgy, mint az anyag, az energia is részecskék formájában való megnyilvánulása a teremtett dolgoknak, térben és időben.
A materialisták szerint részecskék ütközéséből keletkeznek az eszmék.
Pedig elég megnézni a Lánchidat, hogy felismerjük, előbb volt az eszme és a szándék, hogy létre kell hozni egy hidat, és csak utána jöttek a részletes tervek, az energia és anyagi források, és csak legvégül öltött testet az eredeti eszme emberek szándéka folytán.- Sandor Kakasi Ha még emberi szinten sem vagyunk képesek fölismerni az ok - okozati összefüggéseket, hogy akarnánk felfogni az isteni dolgokat és a teremtést?
- Sandor Kakasi Persze a materialisták továbbra is hangoztatják, hogy minden csak okozatok láncolata és az okot magát tagadják. Ösztönt tesznek Isten helyébe, hogy az embert anyagi sárkupaccá, porrá és hamuvá degradálják, aki nem rendelkezik saját felelősséggel.
- Sandor Kakasi Azt hazudják, hogy az ember az evolúciós alkalmazkodás terméke, amikor nyilvánvaló, hogy az ember legkevésbé hajlamos alkalmazkodni környezetéhez, hanem a környezetet alakítja saját kénye-kedve szerint. Alagutakat fúr, gátakat épít, kiszorítja a tengert is, hogy egy kis termőföldhöz jusson, betondzsungeleket épít kiszorítva a természetet, autópályákkal lehetetleníti el az állatok vándorlását, hadd, ne soroljam.
- Sandor Kakasi Sóti György témanyitó kérdésére válaszolva: "hogy meg ne értség egymás beszédét".
"Mózes I. könyve 11. rész
1. Mind az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde vala.
2. És lőn mikor kelet felől elindultak vala, Sineár földén egy síkságot találának és ott letelepedének.
3. És mondának egymásnak: Jertek, vessünk téglát és égessük ki jól; és lőn nékik a tégla kő gyanánt, a szurok pedig ragasztó gyanánt.
4. És mondának: Jertek, építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje, és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész földnek színén.
5. Az Úr pedig leszálla, hogy lássa a várost és a tornyot, melyet építenek vala az emberek fiai.
6. És monda az Úr: Ímé e nép egy, s az egésznek egy a nyelve, és munkájának ez a kezdete; és bizony semmi sem gátolja, hogy véghez ne vigyenek mindent, a mit elgondolnak magukban.
7. Nosza szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvöket, hogy meg ne értsék egymás beszédét.
8. És elszéleszté őket onnan az Úr az egész földnek színére; és megszűnének építeni a várost.
9. Ezért nevezék annak nevét Bábelnek; mert ott zavará össze az Úr az egész föld nyelvét, és onnan széleszté el őket az Úr az egész földnek színére." - György Sóti Sandor Kakasi> kösz a részletes idézetet - ebben az az érdekes, aahogyan megindokolják a toronyépítők a dolgot: "szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész földnek színén" - nem értem, hogy kapcsolódik a név és a szétszéledés/-szélesztés, és a "megszerzett név" hogy gátolta volna meg a szétszéledést, és abban is mi rossz lehetett, amit el akart Bábel népe kerülni?
szóval rengeteg a kérdés, amire a sima idézetből és annak történeti értelmezéséből nem is lehet válaszolni... ez az egész vmilyen kódold üzenet lehet, amit még nem vagyunk készek megérteni...
Zekkaria Sitchin írja az Istenek városában ha jól emlékszem (nagyon rég olvastam...), h. a sem héb. 'név' vtkp. hajót - méghozzá ezesetben űrhajót - jelent, így nem nevet, hnm. hajót akartak szerezni. h. az égbe emelkedjenek, mint az "istenek (fiai)", akik onnan szálltak alá... - de még így sem világos, a szétszéledés hogy függ össze akár a névvel, akár a hajóval? - Sandor Kakasi Ha egy embercsoportnak van neve, akkor tagjai tudják, hogy összetartoznak. Sajnos sem hozzáférésem nincs az ősi eredeti szövegekhez, se tudásom, hogy elolvassam. Ha egy szónak csak a mássalhangzóit jelölik, akkor tényleg nem egyszerű hibátlanul megfejteni a helyes olvasatát.
- Virágh Ildikó Kedves Sandor Kakasi, kiragadtál egy részletet egy magyarázatból, és alaposan átértelmezted amit írtam. Nem, nem volt benne smemi materielista alap, egy csak egy közelítés volt, hoyg Gábor jobban értse, ha esetleg nem értené, kifejezetten neki írtam így és azt amit. Lehet persze, hogy én is így jártam Gáborral, én is mindjárt materialistának tituláltam, és még csak meg sme kértem, hogy bizonyítsa be az ellenkezőjét. Hát így jártam, de biztosíthatlak, hogy egyetértettem azzal amit írtál nekem.
- Sandor Kakasi Köszönöm a helyreigazítást. Tényleg igaz, hogy csak egyetlen hozzászólást ragadtam ki, nem olvastam végig az egészet.
Végül is egyet értünk. Nem szükséges ősenergiával és ősrobbanással magyarázni létünket a fizikai síkon. - György Sóti sok esetben az a bukkanó vagy bökkenő, h. a részletekben elveszve nem látjuk a nagy egészet, és viszont: amikor az egészet szemléljük, elvesznek a részletek és az árnyalatok - márpedig a"a részletekben rejlik az ördög" - ezt én úgy értem, h. a részletek mindig egy alsóbb szint kérdései - mint amikor az Úr v. uraság azt mondja: legyen ez és ez - a részleteket meg arra bízza, akinek a pararncsot kiosztotta... - ennek biz' vannak "hátulütői" is... -
- Virágh Ildikó Az eredeti témához visszafordulva, az hogy "nevet akartak szerezni maguknak" a toronnyal, ezt én úgy értem, hoyg HÍRNEVET. És ez a becsvágy lett a vesztük, ezt nem engedték Odafönt. Az én olvasatomban ilyen egyszerű oka volt a nyelvek összezavarásának. Hogy ne értsék többé egymást, és ne épülhessen se torony, se hírnév. mert nem ez vezet Istenhez. Egy kicsit hasonlítanám a mai hóhelyzethez. Egy olyan katasztrófa esemény, ami másra tereli az emberek gondolkodását. És ez a cél.
- Virágh Ildikó Az Isten fejével gondolkodni nagyon nehéz, de csak onnan érthető meg sok emberi elmének érthetetlen dolog.
- Én Anisha Ildi...a helyzet az, hogy senki nem akart nevet szerezni magának a toronnyal. Nimródnak van neve toronnyal, vagy anélkül...Ő a mi elődünk.
Annyi történt, hogy valakit igen zavart, hogy az emberek Isten felé törekszenek....hogy ez ki volt...azt mindenki döntse el magába... - Gábor Szopka Nagyon elterelődött teológiai síkra.
Biztosak vagytok abban hogy ez a biblikus mese igaz?
Tényleg teljesen vitán felüli igaz történelmi tényként kezelitek a bábeli közös nyelv szándékos összezavarását?
Én a bibliai történeteket annyira nem vagyok képes elhinni, hogy még abban is kételkedek hogy mások tényleg elhiszik. - László Szabó Gábor a kételkedés nagymestere... de Bábel tornya nem csak a bibliában van megörökítve, és a nyelvek szétválása, vagy összezavarása tény, nemde?
- Gábor Szopka A nyelvek valóban szétváltak, és összezavarodtak, de ez nem csak úgy történhetett hogy Jehova nem szívlelhette tovább hogy az emberek boldogulnak...
- Gábor Szopka Le is tagadhatnám...
Most az is kezd kétségessé válni hogy itt felvállalhatja az ember hogy nem ugyanazt a követ fújja amit a többiek... - Gábor Szopka Legyen elfogadott nyelvtörténeti tény a bábeli nyelvzavar mint megtörtént sorsfordító történelmi esemény?
Amit én gondolok az emberek, családok, nemzetségek, nemzetek, kultúrák, nyelvek és vallások keveredéséről az teljességgel elfogadhatatlan méterialista elképzelés? - Én Anisha Gábor Szopka, ha bent hagyták a bibliában egy olyan történetet, ami azt bizonyítja, hogy a magyar a teremtés nyelve, akkor abban biztos lehetsz, hogy csak véletlen hagyták benne...tehát az eredeti, valóban szent szövegben is ott volt. Az, hogy a történet fizikailag is, vagy csak képletesen történt meg, az ebből a szempontból mindegy.
- Gábor Szopka A Biblia és a keresztény egyházak viszonya Jehovával annyi hazugságon, erőltetett és egymásra alapozott feltevésen áll (vagyis imbolyog), és a Bibliát is annyiszor manipulálták szándékosan, és fordították félre tévedésből, hogy már nem hiteles forrás.
A kereszténység és az élet között olyan széles a szakadék, és az egészséges ember és a keresztény eszmény között akkora a kölönbség, hogy attól a hívő lélek bűntudatban éli le az életét.
Vagy megtanul szemet húnyni a saját állítólagos vétkei fölött, és egy halvány utalást, kiskaput találni ami alátámasztja az általa választott út helyességét...
Akárhogy is, a Biblia (és benne az Ószövetség meg kivált képpen ) az egészséges, felszabadult, természetes emberi élet ellensége.
Borzasztó nyakatekert, hosszadalmas és körmönfont magyarázatokkal, finomításokkal, ferdítésekkel igyekeznek a hívek, papok, lelkészek és teológusok mondatról mondatra élhetővé interpretálni, de nem lehet. - Gábor Szopka Jajj, kicsit belemerültem!
Bocs. Azt akartam eredetileg írni hogy a Bibliában a bábeli események azért vannak benne (noha ez igazából egy Biblia előtti ősi történet) hogy a bosszúálló Isten hatalmát, és adott esetben kegyetlenségét demonstrálja. Így, az Isten haragjával fenyegetőzve minden nagyszabású tudományos és építészeti projektet meg lehetett torpedózni. 
Ildiko Szabo mert "Zavarosban könnyű halászni." --- ezért aztán a büdösgyökér osztráknémetlabanca az egész világra kiterjesztetten fenn is tartja a káoszt --- sajnos, ügyesen.
Ormai Csaba Megyer A bibliában a kis szarházi jehova elkezdte a keverést.Már ott megosztotta az emberiséget,nehogy békésen együtt éljenek és dolgozzanak.- Ormai Csaba Megyer Persze ettől még Bábel tornya felépült és Nagy Sándor idejéig meg is volt.Ő is azért kezdte el bontani,hogy nagyobbat,jobbat építsen az alapokra,csak fiatalon meghalt így nem tudta művét befejezni.Pedig Babilónt akarta megtenni birodalma fővárosának.
- György Sóti én távol vagyok attól, h. a bibliai-bábeli nyelvzavart szószerint vegyem, de van egy tudományosan megállapított tény, ami megkavarja a szétszéledésből eredő nyevzavar elméletét... (már nyilván említettem - de nem árt újra) éspedig:
nincs rá magyarázat, ti. h. miért terjedt azaz széledt szét a kezdeti kis létszámú emberi faj ős-közössége szerte a világ minden kontinensére? (hisz nem szorongatták egymást, és más ellenség sem)...
az megint más dolog, h. a biblia úgy írja le (ezt sem logikailag érthető módon), h. a nyelvzavar következtében széledtek szét a népek... (külön kérdés marad, h. ez a zsidó népre is vonatkozik v. ők "külön káposzták"?) - míg a logikus az lenne, h. szétszéledtek, és ezáltal elvesztették egymással a kapcsolatot, és elszigetelődtek egymástól (de miért - ez a bökkenő megintcsak), ami végül nyelvi szétválásokhoz vezetett... - ezt vallják a nyelvészek is egyébként. - György Sóti de a szétszéledésd okára senki nem tud elfogadható magyarázastot adni - a bibliai meg ugyebár "gyerekes" és "nem tudományos"...
- György Sóti van nekem egy megsejtésem - de ezt asszem még sehol nem írtam le nyilvánosan (csak magamnak)...
minden "városépítő kultúra" őshagyományában szerepel a nyelvzavar témája, amely méghozzá eléggé hasonló okokból adódik... - szerintem ez arra az elvi tényre vezethető vissza, h. ahol várost építenek, ott sokféle szakmabeli mester és kisegítő személyzet kell együtt, egyhelyen dolgozzon - ez gondolom világos. És itt jön valami lényeges apróság: ahol sokféle szakma és szak-ember egymás hegyén-hátán kell dolgozzon, ott olyan zűrzavar állhat elő, h. nem tudni, kinek mi kell miből mennyi és mire... - ha mindenki "egy nyelvet beszél"... tehát eleve ki kellett fejleszteni egy-egy különálló szaknyelvet, amelyet csak azok értettek jól meg, akik azon a szakterületen dolgoztak. mert ugyebár mást jelent a homokozás a játszótéren, mást a kőműves- v. festőiparban, és megint mást a nemek közötti viszonyban... pedig a homok tán magyar szó lenne...
végső soron arról van itt szó, h. ahol egymástól eltérő világok (lényei) keverednek, ott okvetlenül eleve nyelvi elválások ill. különbségek kell legyenek/keletkezzenek, h. az összetartozók mégis meg tudják egymást érteni.
vagy vegyük a piaci hangzavar esetét: még egynyelvűek piacán is minden beszéd egy érthetetlen morajlásba fullad, és csak azok fognak "szót érteni, akik azonos dologban (eladásban, vásárlásban) vannak "érintve" - az alkudozók, kereskedők és vásárlóik. - Én Anisha Én nem hiszem, hogy megérné Nimród nyelvét tenni az eredendő nyelvnek, csak azért, hogy bizonyítsák, mekkora köcsög az istenük...De még azért se, hogy felmagasztalják. MÁrpedig ez a bibliai történet ezt támasztja alá....Szerintem csak azért maradhatott a szent iratok között, mert ezt, nem érték fel ésszel a tisztogatók...
- György Sóti Én Anishahol voltak ők még a nimródi időkben?> ott, ahol a mai magyarok (vagyis még csak az isteni tervben)...
- György Sóti nem kell mindent csak az emberi gonoszságnak vagy gyarlóságnak betudni - mert mi van, ami nem az isteni terv szerint van? - így a hamisítások v. elkendőzések sem kerülik el örökre az igazság(os ítélet) pilanatát... - de ideig-óráig betölthetik a nekik szánt szerepet, ha már létrejöttek...
- Ildiko Szabo Szerintem meg elve többnyelvűek lakták be a földet - de egy közös, mai szóval élve, nemzetközi nyelvet IS beszéltek. Ez az international nyelv lehetett a magyar, amelyet mindenki megértett.
Ám ma már az is tény, hogy minimum 4 vagy 5 különböző, ma már kihalt emberfajta élt itt. (Brien Foerster is elkötelezett kutatója ezeknek az emberfajtáknak. Jelenleg éppen DNS összehasonlító vizsgálatokon dolgoznak ezügyben.)
Ezek a különböző emberfajták beszélhettek különböző nyelveket, amelyeket a helyiek vagy éppen az általuk génkezelt emberi rassz megtanult és továbbvitt.
Mi azonban megőriztük a nemzetközi nyelvet és írást - amelyet vajk az osztráknémetlabancok hatására majdnem sikeresen kiirtott. - Ildiko Szabo Katt ide és a nagy profilfotón láthatóak ezek a különböző koponyák. Brien Foerster oldala: http://www.facebook.com/Shipibospirit?ref=ts&fref=ts
- Én Anisha Én erről így vélekedek:
http://www.fenyveled.eoldal.hu/cikkek/gondolatok-a-magsagrol/szavaink-szuletese--avagy-miota-allat-a-merleg-.htmlwww.fenyveled.eoldal.huMinden , ami van energia. Rezgés. Ami a fizikai világban valamilyen szinten meg tud nyilvánulni, bes...
A szavak jelentése folyamatosan változik, s lehet, h. egy szó mai jelentéséből még következetes gondolkodással sem juthatunk messzire az "eredeti" értelme felé. ...veszélyes, ha túl korán akarunk következtetéseket levonni a már megfigyelt - tárgyi v. nyelvi jelenségekből - ezért fontosnak tartom, h. ne siessek semmiről sem ítél(kez)ni, míg nem vagyok benne biztos, h. a részleges ismeret alapján alkotott véleményem fenntarthatóságát is relatívnak vegyem, és nem erőltetve másokra...
2013. március 20., szerda
A BÁB-BELI NY-ELV-ZAVAR
2013. március 19., kedd
SZÓ-KÖLCSÖNÖS vagy ÖNTEREMTÉS
Tételezzük fel - vagy inkább szögezzük le, összhangban a legújabb tudományos elméleti és kutatási eredményekkel, hogy a világmindenség valóban végtelen, és a világegyetem, amit módunkban van úgy-ahogy (ki)kutatni és ezáltal megismerni, voltaképpen csak egy a multiverzum végtelen számú, lehetséges v. párhuzamos valóságai közül.
Tételezzük fel azt is, hogy valóban létezik az a sötét anyagnak nevezett valami, amit az elméleti fizikusok szintén kénytelenek föltételezni, ha a megtapasztalható (anyagi) világ tapasztalt tulajdonságait az ismert fizikai törvényszerűségekkel akarják egyensúlyba hozni, ill. azokkal magyarázni.
Mivel ezt a rejtőzködő anyagot a régi bölcselők - amikor még nem volt kötelező a tudományos ateizmus - szabadon Istennek nevezték, tételezzük föl tehát Isten létezését is, mint minden létezőnek az eredeti okát, teremtőjét, annak érdekében, h. az ok-okozati összefüggés logikája megvalósuljon.
Most pedig azt is tételezzük föl, hogy a multiverzum végtelen számú világegyetemeiben is elvileg ugyanez a helyzet áll fönt - ami nem zárja ki az elképzelhetetlenül nagy (ön)megnyilvánulásbeli eltéréseket, ill. különbségeket.
A Szóvilág eszmei síkon az Értelem világát jelenti - mivel értelem híján szóról "szó sem lehet"...
Alábbiakban vizsgáluk meg, hogy teremtődnek a szavak - nem csak egy nyelven belül, hanem különféle nyelveken keresztül át- meg átfonódva, keresztül-kasul:
táj > tájol - teilen ném. 'oszt', Teil 'rész, darab', Rest ném. 'maradék', resztli 'anyagmaradék, ~darab', rest magy. 'maradi, lusta ("Aki nem rest, kapogat.") a rest szbszó: benne az est. a nap nyugaton van este, így nyugodtan is van, mint az, aki rest - így a rest szó - úgy is mint fogalom - nem véletlenül foglalja magában az est szót és annak fogalmát! Amint láttuk, a németben is a Rest a maradás fogalmával van kapcsolatban, és aki este sem restül/lustul el, az fent-marad, és nem fekszik le! Másrészt a Restből sazármazó resztli: mint darab, rész - az égre vonatkoztatva a felosztott egy-ég-világ- v. égtájat 'Welt+Teil'-t is jelenti, de a Teil lehet a testnek v. a ksiebb földterületnek is része: tája, tájéka. Ezt a tényt a tailor an. és a taileur fr. 'szabó' is bizonyítja.
Ost ném. 'kelet',
Tételezzük fel azt is, hogy valóban létezik az a sötét anyagnak nevezett valami, amit az elméleti fizikusok szintén kénytelenek föltételezni, ha a megtapasztalható (anyagi) világ tapasztalt tulajdonságait az ismert fizikai törvényszerűségekkel akarják egyensúlyba hozni, ill. azokkal magyarázni.
Mivel ezt a rejtőzködő anyagot a régi bölcselők - amikor még nem volt kötelező a tudományos ateizmus - szabadon Istennek nevezték, tételezzük föl tehát Isten létezését is, mint minden létezőnek az eredeti okát, teremtőjét, annak érdekében, h. az ok-okozati összefüggés logikája megvalósuljon.
Most pedig azt is tételezzük föl, hogy a multiverzum végtelen számú világegyetemeiben is elvileg ugyanez a helyzet áll fönt - ami nem zárja ki az elképzelhetetlenül nagy (ön)megnyilvánulásbeli eltéréseket, ill. különbségeket.
A Szóvilág teremt(őd)ése v. keletkez(tet)ése
A Szóvilág eszmei síkon az Értelem világát jelenti - mivel értelem híján szóról "szó sem lehet"...
Alábbiakban vizsgáluk meg, hogy teremtődnek a szavak - nem csak egy nyelven belül, hanem különféle nyelveken keresztül át- meg átfonódva, keresztül-kasul:
Tájékozódás a Szó-Világban
táj > tájol - teilen ném. 'oszt', Teil 'rész, darab', Rest ném. 'maradék', resztli 'anyagmaradék, ~darab', rest magy. 'maradi, lusta ("Aki nem rest, kapogat.") a rest szbszó: benne az est. a nap nyugaton van este, így nyugodtan is van, mint az, aki rest - így a rest szó - úgy is mint fogalom - nem véletlenül foglalja magában az est szót és annak fogalmát! Amint láttuk, a németben is a Rest a maradás fogalmával van kapcsolatban, és aki este sem restül/lustul el, az fent-marad, és nem fekszik le! Másrészt a Restből sazármazó resztli: mint darab, rész - az égre vonatkoztatva a felosztott egy-ég-világ- v. égtájat 'Welt+Teil'-t is jelenti, de a Teil lehet a testnek v. a ksiebb földterületnek is része: tája, tájéka. Ezt a tényt a tailor an. és a taileur fr. 'szabó' is bizonyítja.
Ost ném. 'kelet',
2013. március 18., hétfő
Kinek hiányzik a humor
Megint hiányzik a humor
„A vicc mindig is nagyhatású fegyver lesz az ügyes politikusok és szónokok kezében.”
2013. március 6. 10:38
A kommunikáció és a politika eszköztárában ritkán esik szó egy
rendkívül hatásos tényezőről, amellyel pedig – az esetek többségében –
csatát lehet nyerni. A HUMOR az embernél az intelligencia indikátora.
Akinek van hozzá érzéke, az nyilván okos, tehát sikeresebb is a
társadalomban. Ha pedig mondanivalója van számunkra, ab ovo jobb
esélyekkel indul a megnyerésünkért folyó akcióba, mint egy „sótlan”
beszélgetőtárs. A derűs elégedettség örömteli állapot, amely könnyen
elviselhetővé teszi a stresszes élethelyzeteket és a sorscsapásokat.
Bámulatos, ugyanakkor mindmáig nem teljesen feltárt élettani és lélektani hatású kincsünk a humor. Tudjuk, nagy csábító ereje van, gondoljunk csak a társkereső ill. házassági hirdetésekre, amelyek között nagyon gyakran fordul elő a leendő partner iránti igények sorában, hogy legyen az illetőnek humorérzéke. A humor iránti fogékonyság szerencsés adottság – a humorérzékkel megáldott embernek tekintélye van és rokonszenvnek örvend az emberek társadalmában. Szűkebb társaságban többnyire ő a középpont.
Nem tárgyalom külön a humort, a viccet, a tréfát, az élcet, stb.-t, mert hatásukban, pontosabban: funkciójukban igyekszem rávilágítani ezeknek a kategóriáknak összességére – a műfaji jellemzők definíciója és elhatárolása nélkül. A nevetés /nevettetés/ lényegében eszköz ahhoz, hogy állásfoglalásra késztesse az embert. Egy nevető közegben létrejön a kizárólagos és azonnali azonosulás a csoporttal, vagy környezettel. Ez már gyerekkorban megfigyelhető, amikor pl. egyik társukat közösen kezdik csúfolni, majd kinevetni.(Ide tartozik az u.n. mobbing is.) Mások kigúnyolása, megsértése a felnőttek világában is a humor kelléktárába sorolható. Ez is mutatja, hogy milyen komplex jelenséggel állunk szemben. Thomas Hobbes, a filozófus úgy vélte, hogy a humor lényege „a pillanatnyi diadalban” keresendő, amit akkor érünk el, ha mások válnak gúny tárgyává. (tehát nem mi, és ebben bizonyos káröröm is munkál.)
Idézzünk fel gondolatban egy rádiókabaré felvételt, vagy egy vidám
színházi jelenet televíziós közvetítését, ahol a derű – néha a hangos
nevetés, sőt röhögés – olyan fertőző, int a kanyaró. Magyarországon nagy
hagyományai vannak a kabarénak, főként a politikai kabarénak, amely a
háború után csaknem negyven éven át tetszhalott állapotban létezett, és
ha akadt is néhány halvány próbálkozás a „gőz kieresztésére”, azokat a
hatalom csírájában elfojtotta. Nem jelentettek igazi kivételt Kellér,
Hofi, Komlós, Sándor György Aczél „elvtárs” által engedélyezett műsorai,
amelyekben a pártállam orrát próbálták megfricskázni.
Komlós és Hofi egyébként is külön kategória. Ők a politikus elit tenyeréből ettek, és „merész” konferanszaikat színrevitel előtt mindig gondosan egyeztették. Képzelhetjük milyen kritikus hangot üthetett meg egy korábbi ÁVH-s tiszt!? A mai kabaré más okokból művi és erőltetett. Kormánypárti kabaré ugyanis nem létezik. A hatalom csúcsán élők kifigurázását ilyen-olyan elkötelezettségük miatt a profi humoristák nem vállalják, a hatalomnak való hízelgés pedig visszatetsző, sőt undorító.Jól jellemzi az elvtársaknak a tréfához való viszonyát a klasszikussá lett mondat a három általánost végzett vezető káder szájából: ”Hát a humort aztat ércsük, csak nem szeressük.”
„A vicc mindig is nagyhatású fegyver lesz az ügyes politikusok és szónokok kezében” – írja az amerikai Jim Holt Stop me if you’ve heard this. A history and philosophy of jokes című könyvében. /Norton kiadó, New York. 78.o./ majd így folytatja: ”Ne csodálkozzunk, ha egyes hatalmasok hamar felismerték a poénok erejét és be is vetették ill. kihasználták azokat. De féltek is tőle. A diktátor Hitler Berlinben Viccbíróságot állíttatott föl azok ellen, akik tréfálkozni merészeltek a náci rendszeren. Sztálin Szovjetuniójában egyetlen politikai vicc akár 6-8 évet, sőt még ennél is többet jelentett a Gulagon. Sajátos helyzetben lehettek a középkor királyi palotáiban az udvari bolondok, akik csak nevükben voltak háborodottak. Okos emberek voltak, akik a tézis-antitézis elve alapján a humoros ellenzéket jelentették, de gyakran a bőrüket vitték a vásárra.
Goethe, a német költőfejedelem így írt: ”Egy emberről semmi sem árulkodik jobban, mint az, hogy mit tart nevetségesnek.” Valóban jellemző, hogy eltérő jellemű „befogadók” milyen jellegű vicceken nevetnek leginkább. Akik szeretik a rendet és a fegyelmet, azoknak az u.n. előítéletes tréfák tetszenek legjobban. Ilyenek pl. a skót-viccek, mert már előre tudják, hogy a skótok fukarsága lesz a csattanó.Azok, akik inkább kreatívnak tekinthetők és hamar unatkoznak, ha nem érik őket újabb impulzusok, vagy mindig újabb kihívásokat keresnek, kedvelik a favicceket, ill. a nonszensz-tréfákat. /pl. két tehén találkozik a legelőn. Kérdi az egyik: Hát te? – Mire a másik: miért pont én?
A humornak egyébként sötét oldala is van. Robert Provine, a baltimorei Maryland egyetem neuropszichológusa szerint azért nevetünk, hogy mások viselkedését befolyásoljuk. Ez is kommunikáció. A gúny és az irónia, de még a szójáték is hierarchia-formáló erő, sőt bizonyos szövetségek létrejöttében is döntő lehet. A poénok megfelelő időben és helyen történő bevetésével manipulálni képes a kommunikátor, de ezen az elven hódít a magánember is, amikor le akar venni valakit a lábáról.
Létezik fekete humor, vagy ahogy a magyar nyelv ismeri: akasztófahumor. Ennek nincs etikai vetülete, van viszont a rasszista, vagy egyenesen embergyűlölő humornak. Az ilyen vicc hallatán nehéz ellenállni a poén erejének. A meglepetés, a meglepően váratlan fordulat energiáját használja ki a viccmesélő. Ilyenkor lehetetlen kivonni magunkat a tabu megszegésének tiltott gyönyörűsége alól, és akarva-akaratlan cinkossá válunk. /Aki lopott holmit vásárol, orgazdává lesz…/
Viszonylag ártatlanok azok a tréfák, amelyek bizonyos tulajdonságok alapján pécézik ki a humorizálás tárgyát. Pl. a tirpák /szabolcsi együgyű emberek/, vagy a szőke-nő-viccek. Egészen más kategória a gonoszkodó, sértő szándékú humor, pl. a néger, a cigány, vagy akár a vak emberről szóló sztorik. Ezekben előítéletek fogalmazódnak meg, vagy éppen mérhetetlen igazságtalanság ölt tetszetős testet. Ilyenkor néha szégyelljük magunkat, ha nevetünk, de azért többnyire szívesen elmosolyodunk, mert a vicc ellenállhatatlan.
A humor hatalma valóban ördögi /diabolisztikus/, mert – legalábbis az első pillanatban – túszul ejti a testet. Kutatók a megmondhatói, hogy a nevetséges téma kiváltotta első reakcióink az agyban előre meghatározott pályán bonyolódnak és annak tartalmától függetlenül már a vicc szerkezete önmagában nevetést vált ki.
A humoros kommunikátornak a tudatalattinkban hálásak is vagyunk, mert a nevetés gyógyító hatású – segít lebontani a stresszhormonokat, erősíti az immunrendszert, de ezen túlmenően a tréfa fájdalomtűrőbbé is tesz bennünket. Hát persze hogy szeretjük azt, aki humorral szól hozzánk, akár mint egyénhez, akár mint egy csoport tagjához.
Bámulatos, ugyanakkor mindmáig nem teljesen feltárt élettani és lélektani hatású kincsünk a humor. Tudjuk, nagy csábító ereje van, gondoljunk csak a társkereső ill. házassági hirdetésekre, amelyek között nagyon gyakran fordul elő a leendő partner iránti igények sorában, hogy legyen az illetőnek humorérzéke. A humor iránti fogékonyság szerencsés adottság – a humorérzékkel megáldott embernek tekintélye van és rokonszenvnek örvend az emberek társadalmában. Szűkebb társaságban többnyire ő a középpont.
Nem tárgyalom külön a humort, a viccet, a tréfát, az élcet, stb.-t, mert hatásukban, pontosabban: funkciójukban igyekszem rávilágítani ezeknek a kategóriáknak összességére – a műfaji jellemzők definíciója és elhatárolása nélkül. A nevetés /nevettetés/ lényegében eszköz ahhoz, hogy állásfoglalásra késztesse az embert. Egy nevető közegben létrejön a kizárólagos és azonnali azonosulás a csoporttal, vagy környezettel. Ez már gyerekkorban megfigyelhető, amikor pl. egyik társukat közösen kezdik csúfolni, majd kinevetni.(Ide tartozik az u.n. mobbing is.) Mások kigúnyolása, megsértése a felnőttek világában is a humor kelléktárába sorolható. Ez is mutatja, hogy milyen komplex jelenséggel állunk szemben. Thomas Hobbes, a filozófus úgy vélte, hogy a humor lényege „a pillanatnyi diadalban” keresendő, amit akkor érünk el, ha mások válnak gúny tárgyává. (tehát nem mi, és ebben bizonyos káröröm is munkál.)
Komlós és Hofi egyébként is külön kategória. Ők a politikus elit tenyeréből ettek, és „merész” konferanszaikat színrevitel előtt mindig gondosan egyeztették. Képzelhetjük milyen kritikus hangot üthetett meg egy korábbi ÁVH-s tiszt!? A mai kabaré más okokból művi és erőltetett. Kormánypárti kabaré ugyanis nem létezik. A hatalom csúcsán élők kifigurázását ilyen-olyan elkötelezettségük miatt a profi humoristák nem vállalják, a hatalomnak való hízelgés pedig visszatetsző, sőt undorító.Jól jellemzi az elvtársaknak a tréfához való viszonyát a klasszikussá lett mondat a három általánost végzett vezető káder szájából: ”Hát a humort aztat ércsük, csak nem szeressük.”
„A vicc mindig is nagyhatású fegyver lesz az ügyes politikusok és szónokok kezében” – írja az amerikai Jim Holt Stop me if you’ve heard this. A history and philosophy of jokes című könyvében. /Norton kiadó, New York. 78.o./ majd így folytatja: ”Ne csodálkozzunk, ha egyes hatalmasok hamar felismerték a poénok erejét és be is vetették ill. kihasználták azokat. De féltek is tőle. A diktátor Hitler Berlinben Viccbíróságot állíttatott föl azok ellen, akik tréfálkozni merészeltek a náci rendszeren. Sztálin Szovjetuniójában egyetlen politikai vicc akár 6-8 évet, sőt még ennél is többet jelentett a Gulagon. Sajátos helyzetben lehettek a középkor királyi palotáiban az udvari bolondok, akik csak nevükben voltak háborodottak. Okos emberek voltak, akik a tézis-antitézis elve alapján a humoros ellenzéket jelentették, de gyakran a bőrüket vitték a vásárra.
Goethe, a német költőfejedelem így írt: ”Egy emberről semmi sem árulkodik jobban, mint az, hogy mit tart nevetségesnek.” Valóban jellemző, hogy eltérő jellemű „befogadók” milyen jellegű vicceken nevetnek leginkább. Akik szeretik a rendet és a fegyelmet, azoknak az u.n. előítéletes tréfák tetszenek legjobban. Ilyenek pl. a skót-viccek, mert már előre tudják, hogy a skótok fukarsága lesz a csattanó.Azok, akik inkább kreatívnak tekinthetők és hamar unatkoznak, ha nem érik őket újabb impulzusok, vagy mindig újabb kihívásokat keresnek, kedvelik a favicceket, ill. a nonszensz-tréfákat. /pl. két tehén találkozik a legelőn. Kérdi az egyik: Hát te? – Mire a másik: miért pont én?
A humornak egyébként sötét oldala is van. Robert Provine, a baltimorei Maryland egyetem neuropszichológusa szerint azért nevetünk, hogy mások viselkedését befolyásoljuk. Ez is kommunikáció. A gúny és az irónia, de még a szójáték is hierarchia-formáló erő, sőt bizonyos szövetségek létrejöttében is döntő lehet. A poénok megfelelő időben és helyen történő bevetésével manipulálni képes a kommunikátor, de ezen az elven hódít a magánember is, amikor le akar venni valakit a lábáról.
Létezik fekete humor, vagy ahogy a magyar nyelv ismeri: akasztófahumor. Ennek nincs etikai vetülete, van viszont a rasszista, vagy egyenesen embergyűlölő humornak. Az ilyen vicc hallatán nehéz ellenállni a poén erejének. A meglepetés, a meglepően váratlan fordulat energiáját használja ki a viccmesélő. Ilyenkor lehetetlen kivonni magunkat a tabu megszegésének tiltott gyönyörűsége alól, és akarva-akaratlan cinkossá válunk. /Aki lopott holmit vásárol, orgazdává lesz…/
Viszonylag ártatlanok azok a tréfák, amelyek bizonyos tulajdonságok alapján pécézik ki a humorizálás tárgyát. Pl. a tirpák /szabolcsi együgyű emberek/, vagy a szőke-nő-viccek. Egészen más kategória a gonoszkodó, sértő szándékú humor, pl. a néger, a cigány, vagy akár a vak emberről szóló sztorik. Ezekben előítéletek fogalmazódnak meg, vagy éppen mérhetetlen igazságtalanság ölt tetszetős testet. Ilyenkor néha szégyelljük magunkat, ha nevetünk, de azért többnyire szívesen elmosolyodunk, mert a vicc ellenállhatatlan.
A humor hatalma valóban ördögi /diabolisztikus/, mert – legalábbis az első pillanatban – túszul ejti a testet. Kutatók a megmondhatói, hogy a nevetséges téma kiváltotta első reakcióink az agyban előre meghatározott pályán bonyolódnak és annak tartalmától függetlenül már a vicc szerkezete önmagában nevetést vált ki.
A humoros kommunikátornak a tudatalattinkban hálásak is vagyunk, mert a nevetés gyógyító hatású – segít lebontani a stresszhormonokat, erősíti az immunrendszert, de ezen túlmenően a tréfa fájdalomtűrőbbé is tesz bennünket. Hát persze hogy szeretjük azt, aki humorral szól hozzánk, akár mint egyénhez, akár mint egy csoport tagjához.
2013. március 16., szombat
Mindennapi rejtélyek
2013. március 16., szombat
Mégiscsak próbatétel és ébresztő volt?
Hihetetlen! Ezen a szakaszon csak a sztrádán van hó! Másutt nincs!
"Sziasztok!
Bizonyára sokan tudjátok, hogy a Hősök teréről indult négy busz is, önkéntesekkel. Most jöttem meg onnan, 12 órás "szolgálatban voltunk" - ebből a z aktív munka 2,5-3 óra volt.
Az oka egyszerű: ilyen töketlen szervezést a katasztrófavédelem részéről még nem tapasztaltam! Senki nem tud semmit, logisztikához a nagy fejeseknek nuku érzékük. Katasztrófa!
Viszont kis csapatunk Bábolna és a 82 km-kő között lapátolta ki a kocsikat a hó rabsága alól, kb. negyvenet. Ez az útszakasz is tiszta kamion-temető... 3-4 méteres hófalak, totál befedett autók, tükörjég.
Az ellátás maximális volt, az osztrák segítség is nagyon jólesett nekünk!
A hókotrók már elkezdték munkájukat, nem fognak unatkozni, az tuti. De azt a hírt megcáfolnánk amit a Class FM-n hallottunk hazafele jövet, hogy az M1 tiszta. Hááát, minden csak nem tiszta, kamionok állnak kilométereken keresztül.
Utószóként: a csapatra személy szerint büszke vagyok, már csak azért is, mert a gyengébbik nem is kitett magáért, 4 fővel. Hólapátolás ment ezerrel, senki nem lazsált, mindenkit fűtött a tenni akarás!
Kriszta."
Összefogtak az emberek
Nem vártak senkire, nem tologattak felelősséget, hanem cselekedtek. A kitüntetések napján, mindegyiküknek jár az elismerés. Egy szomorú, ugyanakkor csodálatos nap krónikája.
A közösségi oldalak üzenőfalairól eltűntek a kereskedelmi és vicces bejegyzések, mindenki felajánlásokat tett, közvetített, infókat osztott meg. Az események közelében lévők teát, élelmiszert, gyógyszert osztottak, mivel minden zárva volt, saját készletből tették mindezt. A távol élők autóba ültek és a legközelebb eső helyszínekre, vagy sebtében szervezett elosztópontokhoz igyekeztek. A traktorok egymás után húzták ki az elakadtakat, a terepjárók ismeretlenekkel fordultak a falvak és a főutak között. Az elmúlt órákban sok ezer szemtanú számolt be ismeretlen honpolgártársaik azonnali segítségéről.
Számos cég, hotel, kollégium, pizzéria, étterem, szupermarket nyitotta meg kapuit a bajba jutottak előtt és adták ingyenesen az ételeket, a forró italokat, vagy csak egyszerűen a fűtött helységet, a pihenés lehetőségét. A magán felajánlások "hívjatok ha itt vagytok a környéken és segítek" száma megbecsülhetetlen, vadidegenek fogadtak be vadidegeneket a bajban. A csoda néhány órán belül bontakozott ki és vált egy egész országot mozgósító eseménnyé.
Az interneten, mobiltelfeonon szerveződő önkéntes csoportok elárasztották információval a nemzeti ünnepen otthon lévőket, akik pedig nem voltak restek cselekedni. A Szárnyas Fejvadász, a Hungary SOS percenként szállította forró dróton az adatokat, felajánlásokat, térképen is megjelölve a legfontosabb helyeket. A pizzát lesütő kisvállalkozó, árukészletét ingyen felajánló iskolai büfés mellett őrületes mennyiségben érkeztek a tényleges és kézzelfogható segítségek.
A legtöbben szállást, meleg ételt, vendéglátást ajánlottak saját telefonszámukkal. Az összes tárgyi felajánlás ugyanakkor még nemesebb volt a mai napon, mint máskor. A boltok ünnep lévén zárva vannak, amikor az elakadt autóban lévőknek gyermektápszert, vagy inzulint adtak, amögött egy család, vagy egy cukorbeteg ember állt, akik a saját, otthoni készletükből vittek.
--
Dombi Katalin bejegyzése
2013. március 4., hétfő
ÖSZTÖN mint FELETTes ÉN
instinct 'ösztön' - instingo lat 'beleolt, beolt' - az extingo 'kiolt' ellentéte lenne... - így az ösztön az a láthatatlan, elemi hajtóerő, amely lét- és fajfenntartásra készteti az élőlényeket: embert és állatot egyaránt.
ösztön ‘élőlény
veleszületett belső késztetése a lét- és fajfenntartás céljából
szükséges viselkedésre’: ‘ember nem tudatos megérzése, sugallata’:
ösztöneire hallgatva elutasította az ajánlatot, ‘‹régen› ösztönzés’:
ösztöndíj, ‘‹tájnyelveken› ösztöke’.
- Szláv eredetű szó: szerb-horvát, ostan, szlovén osten, szlovák
osteň (‘hajtóbot, ösztöke’). A magyar szó hangrendi illeszkedéssel és
labializációval nyerte el mai formáját: osten đ eszten đ ösztön. Mai
jelentésköre a szó átvitt értelmű használata folytán fejlődött ki.
---megj. 1. - az Ost ném. 'kelet' - és az osten>ösztöke, ösztön bizony kelt, ill. felkelésre készteti az embert/állatot... Másképpen meg: aki "kiosztja" a lusta népségnek amit megérdemel, az ily módon bizony ösztökéli is a jobb eredmény elérése iránt.
ösztöke vashegyű bot, amellyel szántáskor az ekét tisztogatták és a jószágot nógatták’. Származéka: ösztökél. - A szlovák styk (‘eketisztogató eszköz’) régebbi istyk alakjának
átvétele. A szóvégi -e magyar fejlemény, talán birtokos személyjel egy
eke ösztöke szókapcsolatból.
---megj. 1. a stick an. 'rúd, bot', Stück ném. 'darab, bot, dugó', einstecken 'bedug'
"Melior est nubere quam uri" lat. - azaz: 'jobb házasodni, mint égni' (szt. Pál)
György Sóti a török üstüne jelentése: 'rá, fölé', és az ember/állat ösztöne hajtja 'rá, vagy fölé vagy felé' az ösztön-állatot/-lényt - hogy megtegyen valamit...
Ebben az üstüne szóban benne van - nem csak hangzásban v. szóalakban, hanem értelemszerűen is - az ösztön, de az ős-ten>üsten>isten szó is... végső soron mindegy, minek nevezzük, ösztönnek v. istennek...
Gábor Szopka Gyuri bátyám, ezt a te érdekedben remélem hogy úgy érted hogy a törökök a magyarból vették át!
Gábor Szopka Egyébként ezért hasznos minél több idegen nyelv ismerete.
Ehhez a török szóhoz sosem jutottam volna el, pedig sokkal jobban megmagyarázza a szót mint az én korábbi feltevésem.
Ehhez a török szóhoz sosem jutottam volna el, pedig sokkal jobban megmagyarázza a szót mint az én korábbi feltevésem.
György Sóti én
nem származtatok egy nyelvet sem a másikból, hanem mindet mindből -
elvégre az egésznek eleve és egyszerre meg kellett készen lennie - az
más dolog, hogy időben melyik mikor "manifesztálódott/-ik"...
2013. március 2., szombat
Az angyali ELENGEDÉS
Az elengedés
'Elengedni nem azt jelenti, hogy nem törődsz valakivel,
hanem csak azt, hogy nem tudsz többet tenni érte.
Az elengedéssel nem zárkózol el előle,
csak felismered, hogy nem irányíthatod.
Az elengedés nem azt jelenti, hogy mindent megengedsz,
hanem hagyod, hogy tanuljon a következményekből.
Az elengedés az erőtlenség elismerése, miszerint a végkifejlet
nincs, és soha nem is volt a te kezedben!
...
Ha elengeded, többé nem gondolkodsz róla,
de törődsz vele; nem "megjavítani" akarod, hanem támasza lenni;
nem te vagy a középpontban, rendezgetve a végkifejletet,
hanem engeded, hogy ki-ki befolyásolja a saját sorsát;
nem védelmező vagy, hanem hagyod, hogy ki-ki szembesüljön a saját valóságával;
nem tagadsz, hanem elfogadsz;
nem zsörtölődsz, korholsz vagy vitatkozol,
hanem megkeresed a saját hiányosságaidat, és azokon dolgozol;
nem azon igyekszel, hogy saját vágyaidhoz igazíts,
hanem elfogadsz minden napot úgy, hogy ahogy jön, és örülsz neki;
nem kritizálsz vagy regulázol másokat,
hanem megpróbálsz olyanná válni, amilyen lenni szeretnél;
nem bánkódsz a múlt miatt, hanem növekedsz, és a jelenben élsz.
Valójában az elengedés azt jelenti:
Kevésbé félsz... Bízol Istenben... és jobban szeretsz.'
--
FEL, HOZZÁD, ISTENEM!...
Az elengedés
'Elengedni nem azt jelenti, hogy nem törődsz valakivel,
hanem csak azt, hogy nem tudsz többet tenni érte.
Az elengedéssel nem zárkózol el előle,
csak felismered, hogy nem irányíthatod.
Az elengedés nem azt jelenti, hogy mindent megengedsz,
hanem hagyod, hogy tanuljon a következményekből.
Az elengedés az erőtlenség elismerése, miszerint a végkifejlet
hanem csak azt, hogy nem tudsz többet tenni érte.
Az elengedéssel nem zárkózol el előle,
csak felismered, hogy nem irányíthatod.
Az elengedés nem azt jelenti, hogy mindent megengedsz,
hanem hagyod, hogy tanuljon a következményekből.
Az elengedés az erőtlenség elismerése, miszerint a végkifejlet
nincs, és soha nem is volt a te kezedben!
...
Ha elengeded, többé nem gondolkodsz róla,
de törődsz vele; nem "megjavítani" akarod, hanem támasza lenni;
nem te vagy a középpontban, rendezgetve a végkifejletet,
hanem engeded, hogy ki-ki befolyásolja a saját sorsát;
nem védelmező vagy, hanem hagyod, hogy ki-ki szembesüljön a saját valóságával;
nem tagadsz, hanem elfogadsz;
nem zsörtölődsz, korholsz vagy vitatkozol,
hanem megkeresed a saját hiányosságaidat, és azokon dolgozol;
nem azon igyekszel, hogy saját vágyaidhoz igazíts,
hanem elfogadsz minden napot úgy, hogy ahogy jön, és örülsz neki;
...
Ha elengeded, többé nem gondolkodsz róla,
de törődsz vele; nem "megjavítani" akarod, hanem támasza lenni;
nem te vagy a középpontban, rendezgetve a végkifejletet,
hanem engeded, hogy ki-ki befolyásolja a saját sorsát;
nem védelmező vagy, hanem hagyod, hogy ki-ki szembesüljön a saját valóságával;
nem tagadsz, hanem elfogadsz;
nem zsörtölődsz, korholsz vagy vitatkozol,
hanem megkeresed a saját hiányosságaidat, és azokon dolgozol;
nem azon igyekszel, hogy saját vágyaidhoz igazíts,
hanem elfogadsz minden napot úgy, hogy ahogy jön, és örülsz neki;
nem kritizálsz vagy regulázol másokat,
hanem megpróbálsz olyanná válni, amilyen lenni szeretnél;
nem bánkódsz a múlt miatt, hanem növekedsz, és a jelenben élsz.
Valójában az elengedés azt jelenti:
Kevésbé félsz... Bízol Istenben... és jobban szeretsz.'
hanem megpróbálsz olyanná válni, amilyen lenni szeretnél;
nem bánkódsz a múlt miatt, hanem növekedsz, és a jelenben élsz.
Valójában az elengedés azt jelenti:
Kevésbé félsz... Bízol Istenben... és jobban szeretsz.'
--
FEL, HOZZÁD, ISTENEM!...
2013. március 1., péntek
KERT - az ŐSKÖZÖS SZAVAK egyike
Az "ősközös szó" kifejezés alatt azokat az ősi, közös szavakat v. szóvázakat értem, amelyek minden bizonnyal még a nagy szétválás előttről származnak, mivel I. alakjukat nézve 1. azonos, v. 2. egy csoportba tartozó, esetleg 3. szabályosan elváltozó hangsorokra épülnek, és II. jelentésük szerint 1. azonos, v. 2. nagyon közeli fogalmakat jelölnek. Ilyen ösközös szó meglepően sok van - sokkal több, semminthogy pusztán a véletlen művének tarthatnánk őket - a hivatalos nyelvészet szemellenzős és szűk-látókörű nézete alapján.
Ősközös szónak mutatkozik a KR, (megtoldva) KRT szóvázra épülő kert szavunk, mivelhogy nem csak a magyarban és a vele rokonított finnugor nyelvekben jelenti - legalább részben - ugyanazt, ('kerítéssel, fallal védett, elsősorban növények termeszésére való, zárt tér'), hanem az indoeurópai nyelvcsalád sok tagjánál is megtalálható (; ebből csak egy kis hányadot fogunk megvizsgálni, az álábbiak szerint:
A KRT > KRD > GRT > GRD > HRT > HRD szóváz és építményei
kert, korito szhv. 'teknő, meder' > korda, kordon > Garten ném. > garádics, garden an., gorod or., grad déli szláv > hortus lat. > zahrada szlk. 'kert'
Gürtel ném. 'körút', vinograd 'szőlőskert'
ER||RE és AR||RA - a garden an. és a grad szhv. olyan, mint a Berg ném. és a breg szhv. 'hegy'
ER||RE és AR||RA - a garden an. és a grad szhv. olyan, mint a Berg ném. és a breg szhv. 'hegy'
Udvar és kert, házudvar és kertesház
A képen ábrázolt LAK - kastélynak kicsi, háznak nagy... de az épület, a kert és a tó együttese idillikus...
dvor szhv. '(királyi) udvar', dvorište 'házudvar', dvoriti 'ápol, udvarati se 'udvarol' - Görénél 'pitvarol - (szív-)pitvar és per-patvar...
duvar tör. 'fal' -
--
szószedet:
hortus, i, hn. '1) konyha-, gyümölcs- és mulató kert. 2) t. küln. mulató kert. Igy névszerint t. nagy
kiterjedésü mulató kertjei az előkelő rómaiaknak, mindenféle
ültetvényekkel, épületekkel, sétányokkal, vizművekkel és műemlékekkel
diszítve. 3) egy «láb» a szőlőhegyben. 4) trágár értelemben a nő szeméremteste. 5) névk. kerti termény, konyhanövény, főzelékféle.'
korito 'teknő, (folyó)meder'A KRT > KRD> KRLT > GRLT > KLT > KLD stb. szóváz
Az R>L átmenet szabályosnak mondható - mivel egy helyen képezzük mind e két mássalhangzót -, ezért felcserélhetőek egymással. (Ezt a gyermeknyelvben is tapasztaljuk: az L hang megelőzi az R-t, mivel a nyelvpörgetés nehezebben sajátítható el.) A sok lehetséges szó közül most csak a
kerítés, korda > körülötte, korlát, krletka szhv. 'kalitka', grliti 'ölel' (ölel: 'körülfög, átfog'), kaloda álljon példaként arra, h. a fenti, egymáshoz igencsak hasonlító szóvázakra valóban rokon fogalmakat kifejező szavak épülhetnek.
ANAGRAMMA - be-tű-ugratásos szójáték
Az anagrammák olyan kifejezések, melyeket más szó vagy szavak
betűinek felcserélésével kapunk, pl.:
A lentiek már a saját, ép-ész-beli fejlesztésem eredményei:
matektanár = mértan átka.Feladványként, elrejtett üzenetek hordozóiként, vagy puszta érdekességként találkozhatunk velük. /magy. Wiki
ANAGRAMMÁK Major Tamás nevéből
Major Tamás mint I. Szulejmán szultán az Egri csillagok c. filmből / Wiki
Major Tamás, a
zseniális színész, csodálatosan sokarcú egyéniség volt. A nevének
betűiből alkotott anagrammák, szavak és mondatok hihetetlenül
terjedelmes (de a teljesség igénye nélküli) listája is mintha ezt
bizonyítaná.
árast majomA fenti anagrammákat gép-ész állította elő...
átmos marja
maja tormás
mája martos
májas torma
majom társa
mama sorját
mamája rost
mamája sort
ma más torja
mamát sorja
A lentiek már a saját, ép-ész-beli fejlesztésem eredményei:
Majom sátraez/idáig a HU-MOR-ZSÁK c. (kiadatlan) könyvemből (2003.) való... - a lenti folytatás hozzáadva 130227-én:
Sátor majma
Sátram ma jó
Majom társa
Majmos tára
Majmos ráta
Most Majára
Járt ma Soma
Jártam, Soma
Soma: jártam
Mostam rája
Mos tájamra
Ja, rá mostam
Ja, Márta mos
Társam ma jó
Ma jó marást
Májam rosta
Most rá, Maja
Ja, most ráma
Ma más Trója
Mamás Trója
Ma mást rója
Mamást rója
Saját ramom
Mosat ramja
Ramja mosta
Most a ramja
Sajátom mar
Roma májast
Arám-sajtom
Masa romját
Tamás-moraj
Márta somja
Mátra somja
Jós ma Márta
Ma májas tor
Saját maróm
Más tor, Maja
Tormás Maja
Atom sármja
Sárm atomja
Tom sarja ám
Óm sarja tám
A sárm Tomja
Most áramja
Áram sajtóm
Táram, Sajóm
Mást moraja
Ástam rajom
Sajt mámora
A sajtmámor
A sajt mámor
Sajtóm mára
Sajtaromám
Sajt a romám
Rajt a Somám
Somám, rajta!
Ásóm rajtam
Maratós máj
Ara most máj
Jam ára most
Jam árat mos
Arám jóst ma
Ma áramjóst
A Tom sármja
Ma tojás mar
Májas torma
Tormás Maja
Tamás romja
Járt ama Som
Som járta ma
Ma majort ás
Majom sarát
Arás majmot
Majmosat rá
Mama sorját
Toj ám a Mars
Most a májra
Rom ám a sajt
Rost ma mája
Rost mamája
Mamajóst rá
Sajómat rám
Majmos arát
Majmos árat
Majmos árta
Majmosa árt
Majmos a tár
Majom a társ
Más tó marja
Tar májasom
Som mája tar
Sommája tar
Másom taraj
Raj, Tamásom
Tarajom más
Taraj másom
A rajtmásom
A rajtom más
A rajt mosám
Most ám a raj
Rajta mos ám
Rajta mosám
Rajtom mása
Más a rajtom
Tamásom raj
Rajta, másom!
Rajta, Somám!
Som ám rajta
Mosám rajta
Mosá rajtam
Sommát a raj
Ráma sajtom
Sajtom mára
Marós májat
Májat marós
Sármomat, ja
Romást, Maja!
Ja, ma romást?
Tájam s orma
Táros majma
Majma sorát
Majám, a sort!
Mártós Maja
Ártós majma
S atomra máj
S a Tom májra
Tomra májas
Májasra, Tom!
Más atomraj
Más raja Tom
Sarja Tom ám
Mamó sarját
Óm a sarmját
Maó sarmját
Sára majmot
Majmot, Sára!
Mája ma rost
Más ajtómra
Ajtómra más
Ajtóm másra
Más ajtó mar
Tárom Majsa
Marós Maját
Tájam Maros
Maros támja
Tarom sámja
Maros táj ma
Somra tojám
Som toja rám
Mamát jósra
Mát ma jósra
Mást a jómra
Ártóm, Majsa
Mama jó társ
som átmarja--
ma más torja
mamás torja
másom tarja
rost a májam
ma rost a máj
májam rosta
mama sorját
Maja sort ám!
ajtóm a sár
áram s ajtóm
rám a sajtom?
ma már ó sajt
Jármot, Masa!
Sármot, Maja!
MÉN, MENés és a HOLD HALADása
Hó, Hold, nap és HÓnap
mén v. ména gör. 'hónap'
ménész gör. 'hold' mena meseca szhv. 'holdváltozás'
a Hold halad az égen, miközben állandóan változtatja az alakját... - a térben való haladás a környezet változásával jár, ill. az teszi látványossá a helyváltoztatást
JUTás és FUTás
A futás és a valahová jutás a menéssel és lábbal kapcsolatos cselekvés - foot an. 'láb'
lót-fut ‘rohangál’. Származékai: lótás-futás, lótifuti.
- Úgynevezett forradásos ikerszó, azonos jelentésű és rokon
hangzású, önállóan is használatos elemekből (mint ázik-fázik, sír-rí,
perdül-fordul). Első eleme az ismeretlen eredetű és elavult lót (‘fut’).
---megj. 1. - juss ‘jog, jogosultság’, ‘jogos örökrész’: Add ki a jussomat: pénzt, paripát, fegyvert (Arany). Származéka: jussol. - A latin ius (‘jog, jogosultság’) átvétele, a magyarban megszokott s-ező ejtéssel (mint pl. sekrestye). A s kettőződése minden bizonnyal intervokális helyzetben, a jusom, jusa-féle birtokos személyjeles alakokban következett be. Lásd még judícium, jurátus, jurista, justizmord, juszt, zsüri.
---megj. 2. - jut ‘elérkezik ‹valahova›’, ‘‹valamilyen helyzetbe, állapotba› kerül’: egyezségre jutottak, ‘elér, megkap’: diplomához jutott, ‘osztályrésze lesz’: a béremelésből egy emberre négyezer jut. Származékai: juttat, juttatás, jutalom, jutalmaz, jutalmazás, jutalék, jutányos. - Ősi ugor örökségünk: vogul joht-, osztják jogat (‘jön’). Lásd még iktat.
jubeo te avere -
jubeo, jussi, jussum, 2. '1) parancsol, rendel, valakinek valamit meghagy: j. aliquem abire, illos in hoc loco exspectare; j. se duci, aliquid aegrotanti dari; consules jubentur exercitum scribere, a consul-oknak meghagyják, parancsolják, kiadják, hogy stb., faciunt quod jussi sunt, mit nekik parancsoltak; a parancsolt tárgy levén alany: locus lautiaque legatis praeberi jussa sunt, megparancsolták, hogy a követeknek ― adjanak. Ritkább s nem igen jó kapcsolatai: j alicui aliquid facere, alicui ne haec scribat, és j. respondeat, hogy válaszoljon; ut naves Eubam petant, consules jusserunt ne id fieret; (Pl.) jubet famulos, rem divinam apparent. Innen A) kivet, kiró (valakire valamit), meg-, ráparancsol: (újk.) j. alicui tributum; j. caedem, valakinek elébe szab, ir, megrendel; labores jussi, megrendelt, kiszabott munkák; éppen így mors, pna jussa, a megrendelt, megparancsolt; (ritkán) jubet aliquem aliquid. B) szelidebb értelemben felszólít, felhí, tanácsol, valakinek valamit mond s több efféle: j. aliquem sine cura esse; küln. e szólásformában: j. aliquem salvere, valakit üdvözöl, valere, valakinek jó egészséget kiván, tőle búcsut vesz. 2) közigazgatási msz. küln. a tanácsról, népről, rendel, elhatároz, helybenhagy, helyesel stb.: jubeo legem, rogationem, rendelem, helybenhagyom; j. aliquem regem, tribunum, választ; j. alicui provinciam, kijegyez, kijelöl, rá ruház; így küln. orvosról is valami szert «rendel». Innen gyakran -tat, -tet, signa canere j., aperire armamentarium j., kinyittatja.
jussum, i. kn. [r. jubeo ] 'parancs, parancsolat, rendelet, meghagyás, efficere, detrectare jj. alicuius; jussis alicuius, valaki parancsára. Küln. a) orvostól rendelt orvosság, szer; jussa medicorum ministrare, beadni. b) a népgyűlés «határozata».' AVARság és ZSUGORiság
Könnyen belátható az avar és a zsugori szavak jelentésének logikai kapcsolata, hisz az elhalt, lehullott falevél elszárad és összezsugorodik: ‘össszehúzódás
folytán térfogata, kiterjedése csökken’.
avar1‘lehullott száraz lomb’
- Annak az av- tőnek a származéka, amely az avul, avas2, ó
szavakban található, az -r deverbális névszóképző, vagy ún.
árnyalatképző, mint pl. a tompor szóban. Legkorábbi jelentése ‘száraz
fű’, illetve ‘száraz fűvel borított mező’ volt, és idővel a tájnyelvekbe
szorult vissza, ma ismert értelmében a nyelvújítás hozta divatba.
avar2 ‘egy nép neve, amely a népvándorlás korában a Kárpát-medencében alapított rövid életű birodalmat.’
- A latin avari talán egy ótörök abar (‘engedetlen, lázongó’) név származékaként lett nemzetközi szóvá.
A magy. Wiki ezt mondja az avarokról:
Az avarok az eurázsiai sztyeppe nomád népe voltak, akik a 6–8. század között Kárpát-medencei központú, erős birodalmat irányítottak. A Kaukázusban elő mai avarokkal való kapcsolatuk vitatott. A 9. században ez a birodalom apró államocskákra hullott szét. Az avar nép eredete, rokonsága, sőt még az etnikai összetétele is vitatott. Ázsiában alakultak ki. A Kína mellett birodalmat létrehozó hiungnukkal, a heftalitákkal és a zsuanzsuanokkal egyaránt kapcsolatba hozzák őket. A krónikák az ázsiai avarok három nagyobb vándorlását örökítették meg. Kárpát-medencei történetük során korai avar kort és késő avar kort különböztethetünk meg. A késő avarok egy részét a kettős honfoglalás elmélete magyaroknak tartja (onogur magyarok).
zsugori 'fösvény 'fukar, szűkmarkú’
zsugorodik‘össszehúzódás
folytán térfogata, kiterjedése csökken’. Származékai: zsugorodás,
zsugorog, zsugorgat, zsugorít, zsugori, zsugoriság. - A szócsalád valószínű zsugor- alapszava ősi ugor örökség: vogul
sunker- (‘zsugorodik’). A -r gyakorító képző ezek szerint már megvolt az
ugor alapnyelvi szóban is, a magyar szókezdet aránylag későn zöngésült.
A zsugorgat, zsugori éppúgy az összehúzódással jellemzi a fösvénységet,
mint a kuporgat ige.
---megj. 1. - aki kuprgatja pénzét - csuporba rakva -, az "összehúzza magát", visszafogja igényeit, és nem költekezik, élelemmel is csak gyéren töltekezik.
fösvény 'fukar, szűkmarkú’. Származékai: fösvénység, fösvénykedik.
- Ismeretlen eredetű.
Savaria, havaria - szavárd, szabir, szabir-hun: hoi aszphaloi szabartoi gör. - erről a Wiki ezt mondja:
"Megemlítendő még, hogy Plinius említ egy Sardi Scythae népet a Dromos Achilleos elnevezésű földrajzi pontnál (keskeny földsáv a Krím-félsziget és a Dnyeper-torkolat között), és az mondja, hogy ezt az egész területet ezek a "szárdi szkíták" és a szirakénok lakják (IV. 26,83: Totum eum tractum tenent Sardi Scythae et siraceni). Mármost később Ptolemaiosz említ ettől a helytől északra egy Szuardeni népet, ugyanabban a népfelsorolásban, melyben szerepelnek a Szirakéni és a rejtélyes "Materi" (vélhetően a magyar) népnevek (Geogr. V. 9,16-17). Nagyon valószínű, hogy a szuardeni népnév és Plinius "sardi scytha" népe azonos a szavárd néppel, akikkel később számos esetben találkozhatunk a bizánci, örmény forrásokban, s akik valóban a Kaukázustól északra, illetve egy részük attól délebbre is lakott. A szavárdok vagy szabirok (a név kettős, párhuzamos használatára eddig még nincs kielégítő magyarázat) általában hun-szabirok elnevezéssel jelennek meg (plur. nom. Unnoi sabeiroi), és mint köztudott, a 9. században élt bizánci császár, Bíborbanszületett Konstantin leírja (A birodalom kormányzásáról), hogy a magyarok (akiket turkoknak nevez) régi neve valami okból "szavarti aszfali" volt, erős, vagy lovas szabir, illetve szavárd, s hogy elszakadt egymástól a magyar és a szavárd nép a besenyők támadása miatt, majd a szavárdok "Perzsia vidékére" költöztek (Dél-Kaukázus), de a magyarok még mindig küldenek hozzájuk követeket. Pliniusnál tehát valószínűleg a szavárdok vagy szabirok első kelet-európai említésével találkozunk.[forrás?]
---megj. F). - suvo zlato szhv. 'színarany' - az aranypénz jelzőjeként. - szóváz: SV/SzV - a szavár
areo, ui ― 2. k. '(többnyire költ. és újk.) száraz (vagyok stb.), tellus a.; fauces aa. siti, igy is: sitis arens, tikkasztó szomjuság.
ardeo, rsi, rsum, 2. k. '1) ég (vesd ö. candeo és flagro); domus, a.; lapides aa., izzók a kövek. 2) átv. ért. A) oculi aa., szikráznak, égnek, fauces aa. siti, a szomjuságtól ég a torok, lana a. murice, ragyogó szinű. B) gyakran személyről s heves indulatról: a. amore, ira, dolore, cupiditate; (költ. és újk.) a. in arma, in caedem, hevesen, forró indulattal kiván, ég a vágytól; igy is: a. scire, nagyon vágyik tudni. Küln. (költ.) szerelemtől ég, a. aliqua, in aliqua, v. (ritkán) a. aliquam, szerelmében ég valakiért. C) Africa a. bello, a harczi láng fellobbant Afrikában; Gallia a., G. háborog; conjuratio a., az összeesküvés kitörőben van. D) is a. invidia, heves gyülölség tárgya.'
ardens, tis, mn. kf. és ff. [r. ardeo] 'égő, lángoló, forró, tüzes, aqua, tempus, forró; átv. ért. heves, indulatos, tüzes, oculi aa., tüzes v. szikrázó szemek; szinről, rikitó, fényes, ragyogó. rideo, risi, risum, 2. '1) k. nevet (átalán, l. cachinnor); r. in re aliqua, valamin; ridentem dicere verum, tréfálva; (költ. és ritkán) r. alicui, valakire mosolyog. Innen átv. ért. tárgyakról, A) vidám külseje van, csinos, szép, tempestas, unda r; domus r. argento, tündöklik az ezüsttől: angulus ille mihi r., tetszik nekem. B) mosolyog, kedvez, fortuna mihi r. 2) cs. valakit v. valamit nevet, kinevet, lenevet, lekaczag, kigúnyol, aliquem v. aliquid; ridendus, nevetséges, kaczagni való, bohó; fn. ridenda, orum, kn. nevetséges, nevettető, mulattató dolgok. Innen A) szokatlan, a) r. muneribus alicuius, valakinek ajándékán nevet. b) r. aliquem (Pl.), valakinek barátságosan mosolyog. B) átv. ért. a) nem vesz számba, nem sokat csinál belőle, perjuria, sapiens r. damna, b) haec non rideo, nem tréfából mondom.
Nem zörög az avar, ha a szél nem zavar
avarus, mn. kf. és ff. 'kapzsi, pénzszomjazó, fösvény, zsugori; homo; a. pecuniae publicae, közpénzre vágyó; fn. avarus, i, hn. zsugori, fösvény; (költ.) átalán, vágyó, vágyakodó, laudis a., dicsvágyó: mare, venter a., kielégíthetetlen, telhetetlen, mindig többet s többet kivánó.'avare tör. 'csavargó, dologkerülő, léhűtő' - a két szóban azonos az avar tag.
zavar ‘háborgat’, ‘kényelmetlenséget okoz’, ‘eltereli a figyelmét’, ‘nehezíti a vételét’: zavarják a rádióadásokat, ‘kerget, hajszol’: kizavarta őket a házából, ‘‹főnévként› szabálytalanság, rendellenesség’: vérkeringési zavarok, ‘elfogódottság’: zavarában a zsebkendőjét gyűrögette. Származékai: zavaró, zavarás, zavarog, zavargás, zavaros, zavartalan. -Ismeretlen eredetű szócsalád, a ~ a mai nyelvállapotban igenévszóként viselkedik.
hazárd ‘nagy kockázattal járó’: hazárd vállalkozás, hazárdjáték (‘szerencsejáték’). – hazardíroz: ‘kockáztat’. - Nemzetközi szócsalád a francia hasard (‘véletlen, szerencse’) nyomán, ennek forrása az arab az-zar (‘a játékkocka’). Nyelvünkbe mindkét szót a német közvetítette, a hasardieren forrása a francia hasarder (‘kockáztat’) ige.
havária 'kár,autóbaleset, hajótörés'
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)