Kunkori farkcsont - avarkori sírban

ŐSKÖZÖS SZÓGYÖKÖK 3.

Zita Horvath
Most világosodott meg a kunkori szavunk jelentése. Szerintetek miből eredhet ?? :)

Tetszik · · · 2012. november 19., 16:49 
73 személy látta

György Sóti ezt én is megértettem, és egy kitalált régészeti hír idézésével el is mondom, hogyan: 

"egy régészeti sír feltárásakor 2 csontleletet: egy farok- és egy koponyacsontot találtak - az egyikről kiderült, hogy avar kori, a másikról azt állapították meg, hogy kunkori....  

• 

  Sandor Kakasi Gyöke a görbedést jelentő kun, melyből lett kunog, kung, kungó, kungor, kunkor.
  Rokona zsugor, zsugorodik is.

  11 órája · Mégsem tetszik · 2
• 

  Sandor Kakasi KUNKOR
  (kun-k-or) fn. tt. kunkor-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. 1) Göngyölödött valami, különösen a füveknek ilyetén növései. Gyöke a görbedést jelentő kun, melyből lett kunog, kung, kungó, kungor, kunkor. 2) Az öthímesek seregéből és egyanyások rendéből való növénynem, melynek kitünő jegye, hogy göngyölödött füzérei vannak. (Heliotropium). Megegyezik vele hangban a rövidebb kukor, melyből ered kukorodik, mint kunkorból kunkorodik. Rokona zsugor, zsugorodik is.
  KUNKORÉK
  (kun-k-or-ék) fn. tt. kunkorék-ot, harm. szr. ~ja. Általán kerekesen göngyölödött test, milyenek a csigákéi, vagy bizonyos növények kacskaringós szárai, kacsai. V. ö. KUNKOR.
  KUNKORÍT, KUNKORIT
  (kun-k-or-ít) áth. m. kunkorít-ott, htn. ~ni v. ~ani, par. ~s. Kacskaringósan, tekergősen göngyölget valamit. A felhasított vesszőt, tollszárat megkunkorítani.
  KUNKORÍTÁS, KUNKORITÁS
  (kun-k-or-ít-ás) fn. tt. kunkorítás-t, tb. ~ok. Cselekvés, midőn valamit kunkorítanak.

  11 órája · Mégsem tetszik · 2
• 

  György Sóti a kakas farktolla (kevés kivétellel) általában kunkorodó vagy kukorodó - és ha megszólal, akkor KUKORÉK-ol - a vízityúk párja, a vízikakas pedig BUBORÉKol...
  
  de a KUKO-RICA miért KUKORica? nálunk a napraforgó: RICA, v. tányérrózsa.

  11 órája · Szerkesztve · Tetszik
• 

  Sandor Kakasi Kukora becézve.

  11 órája · Mégsem tetszik · 1

-- 

komolyra fordítva a szót: a KN/KNy szóvázra épülő szavak általában és eleve egy fajta hajlékonyságot, mozgékonyságot, hajlást, visszahajlást lehetővé tevő allapotot, dolgot jelölnek, amit a következő példák is bizonyítanak:

magyar szvak: kan, kanál, kanális, kána, kanna, kánon, kanyar, kanyon, ken/keny, kény, kín, konok, könyök,  könyv, könny, könnyű, konya, konyít, konyul, kun, kunyhó 

idegen szavak: Kánaán, kanon gör., kenosz gör. 'üres', kenu, kaniti, kanuti, Kanone ném. 'ágyú', kenjati, (s)kinuti szhv., kinky an., Knoblauch.. ném. 'fokhagyma', Knie ném. 'térd',

CSÓKos CSÜCS-ÖRÍTés és CSÖCS-ÜRÍTés...

ŐSKÖZÖS SZÓGYÖKÖK 2.

A CsK <> KCs szóváz

Magyar szavak: CsK - csak, csákó, csekk (csekély), csík, csiki, csikk, csikó (csíkol, csiklik, csikló), csoki, csók, csök, csőke (csökik, csökken), csuk (csukló), csuka, <> KCs - kacs, kacsa (kacska), kacsó, kecs (kecske), kicsi, kocsi, köcsög

Idegen nyelvű szavak:čak szhv. 'sőt, még, sőt még', çakı (e.: csaki) tör. 'bicska, zsebkés', (nun)csaki,  čekati szhv. 'vár (ige)', čika szhv. 'bácsi', čikati szhv. 'kiszemel, pécéz, kinéz vkit, pikkel vkire', çık- (e.: csik) tör. 'elmegy, kimegy, létrejön, származik, akad, jár vkivel', çok tör. 'sok, nagyon, igen, egész', çök- (e.: csök) tör. 'összeomlik, behorpad', <> caccia ol. 'vadászat', kačiti szhv., catch an., Kitsch ném. koç tör. 'kos'.
--

Túl messzire vinne, ha minden, a CsK<>KCs vázra épülő szót és vonatkozásait itt és most megtárgyalnánk, ezért kénytelenségből kiválasztunk egyet-kettőt azok közül, emelyek logikai összefüggései a napnál is világosabbak, azzal a céllal, hogy kiderítsük, mennyire szükségszerűek ezen összefüggések, és magyarázhatóak -e azzal a ténnyel, h. közös vázra épülnek. 

A csak, csík, csikk, csikó, csök, csökik, csuk - mindezen szavak olyan fogalmakat jelölnek, amelyek a fogyással, apadással, a kevéssel és a kicsinységgel, vagy a kizárólagossággal, megszűnéssel, vagy éppen a kezdettel vannak valamilyen logikai kapcsolatban.
A kacs, kacsa, kacsó, kecs, kecske, kicsi - általában valamilyen véget, végződést, végtagot, vékonyodást, v. kezdeti fejletlenséget jelentő szavak.

CSAK CSÓK, és semmi több? Szívatsz engem, Szivi?

csókol ‘felpattanó ajakkal érint ‹ajkat, arcot, kezet›’. Származékai: csók, csókolgat, csókolózik, csókdos, csókos. - Hangutánzó eredetű szó az ugor korból: vogul sohal, sokel. A szótő magánhangzója a magyarban nyúlt meg, ahogy a sóhajt a sohajt változatból. A csók utólagos elvonás (kiemelés: SGy)
az eredetibb igei alakból az agy–agyal s hasonló szópárok analógiájára /szokincshalo.hu

---megj. 1. - nem értem, hogy lehet, CSAK úgy, feltételezni egy CSÓKol igét, a CSÓK (főnév) megléte nélkül?! - Az utólagos elvonás fogalma (vagy inkább a megvalósítása, a fentebb leírt módon) is igen bajos - nem CSAK az alkohol-elvonó kúra esetében, de nyelvi és elvi szempontból is, ahol talán még nehezebb elképzelni...

 ---megj. 2. - a csók főnév sokkal inkább "összecsukható" (az összekötés is egy fajta "összecsukás") a CSUK igével (bizonytalan eredetű, l. lentebb!) - mivel a puszi, a csók valóban zárt, azaz 'csukott' ajakkal kezdődik, amint a meghatározás is állítja.
---megj. 3. - csók és bók, csókol, bókol, hajbókol. - kézcsók esetében (test-részre való) lehajlás is vna! heilen ném. 'egészít, gyógyít', heilig 'szent'.

---megj. 4. - a lentebbi, csokor címszóhoz fűzött megjegyzést ide is kell vonatkoztatni, hogy teljesebb legyen a csók (szó)képe...

csokor ‘virágbokréta’, ‘szalagon, nyakkendőn kötött, könnyen kioldható csomó’. - Hangfestő eredetű szó, valószínűleg a nyelvjárási csukorog (‘kuporog’), csuporodik (‘összehúzódik’) és a köznyelvi csoport köréből. A szócsalád alapjelentése ‘összeszorul, egy helyre gyűlik’ lehetett. Egyetlen rokonnyelvi példa, a zürjén csukar (‘rakás, csoport’) alapján nem bizonyítható a finnugor eredet, de mindenestől elvetni sem lehet. A nyelvjárási szinten élő ~ szót Baróti Szabó Dávid emelte a köznyelvbe ‘szalagcsokor’ jelentéssel.

---megj. - a cuppanós csók (puszi) esetében az ajak (körkörösen) össze"csukorodik" (mintha összezsugorodna), kuporogva 'összehúzódik' - mielőtt "felpattanna"... - a cuppantás egyébként a szopó baba első akaratlan hangadása, amikor a "CICI" v. régiesen a "CSECS" (amely a tejtől CSICSegő hangot hallat), ha kiCSÚszik a szopizásra CSÜCSörített ajkak tej-beszívó szorításából)... 

--
csak ‘csupán’, ‘‹nyomatékosító›’: egyszer csak ott állt, ‘‹biztatás›’: mondd csak!, ‘bárcsak’, ‘legalább’: csak annyit engedj, hogy… Összetételei: csakhogy, csakhamar, csaknem, csakugyan, csakis. - Fontos és régi, de ismeretlen eredetű határozószónk.

csuk ‹ajtót› betesz’, ‘‹valakit valahová› bezár’: börtönbe csuk. - Bizonytalan eredetű szó. Az ősi uráli származást csak távoli szamojéd nyelvekből vett gyér példák (például szelkup csagazap, ‘becsuk’) támogatják.
csekk >check out an. 'kipróbál' - csuk - aki becsukja az ajtózárat, általában kipróbálja (h. kinyílik-e) - ha jól becsukta, ki van zárva, ill. 'kizárt dolog', hogy kinyíljon... > várjál, míg kipróbálom...!
čekati szhv. 'vár' - čekaj dok isprobam szhv. 'várjál, míg kipróbálom', - a čekati horvát (zagorjei) nyelvjárásban čakati, 

--
csikar ‘görcsös fájdalmat okoz ‹a hasban›’: hascsikarás. - Valószínűleg a csikorog származéka, eredeti hangutánzó jellegét a nyelvjárásokban élő ‘karcol, horzsol’ jelentések magyarázzák s egyben támogatják.
çıkar (e.: csikar) tör. 'előny, érdek, haszon', çıkar- tör. 'kivesz, megkaparint, megszerez, kihoz, húz, nyer (időt, vmivel). - aszt hiszem, nem kell bizonygatni a magyar és a török csikarás értelemszerű, szerves összetartozását.

giccs ‘olcsó hatásra törő, sekélyes ízlésű, magát művészinek álcázó műtárgy, írás, film stb’. Származékai: giccses, giccsőr (‘giccsfestő, giccskészítő’). - Német eredetű: Kitsch, a kitschen (‘az utca sarát öszszekaparja’) ige származéka, s először silány festményekre alkalmazták ‘mázolmány, maszatolás’ jelentésben. A szó értelme azóta, különösen a magyar nyelvi használatban, jelentősen kitágult. A giccsőr tréfás hazai képzés francia foglalkozásnevek (pl. hipnotizőr, mettőr) mintájára.
--
kapcsolódó cikkek: Lucsok és mocsok, KAPUZÁRÁS, ZÁRDA, nagy Ó, ZÉRÓ és ZÁRÓjel

PANTA RHEI - azaz MINDEN RÍ

ŐSKÖZÖS SZÓGYÖKÖK

rí ‘sír’, ‘‹régebben› süvölt, bőg’. Származéka: (meg)ríkat. - Ősi hangutánzó szó, lásd még réja, riad, rian, riaszt, rigó, rikácsol, rikít, rikkant, rikolt, rimánkodik, ripakodik, rivall.

---megj. - nem mondja, milyen ősi - finnugor, ugor netán, vagy még ősibb? - és ezért pontatlan is, azaz félreérthető.

rigó ‘többféle énekes madár neve’: feketerigó, sárgarigó. - Valószínűleg hangutánzó eredetű szó a rikkant, rikolt családjából. A k đ g hangváltozásra kevés a példa, de tény, hogy igen régen történhetett, mert a 12. század végén a ~ már jelen alakjában bukkant fel.

---megj. - a rí igető -g folyamatos képzővel ellátva a rúg > rugó mintájára szépen kiadja a rigó szóalakot. Ne feledjük, hogy a rívás nem csak könnyhullatást jelent, mert általéában hangadás/hanghatás is társul hozzá, ami alapot ad a ríkál, riogat, rikolt, rikkant, ricsajozik stb. szavak képzéséhez - hisz ezekben a RI/RÍ a közös kezdőszótag - és eleddig csak a magyar szavakat vettük számba -, de a rika szhv. 'ordítás, bömbölés, bőgés, kiabálás', (na)ricati szhv. "sirat, hangosan zokog, jajveszékel' (naricaljka 'siratóasszony') is ugyanerre a RÍ tőre épül.

ricsaj ‘lárma, zaj, kiabálás’. - A szlovák ryčaj (‘rikoltozás’) átvétele, forrása a ryčať (‘ordít’) ige. Hangutánzó szó, s csak ezen a szinten rokon a magyar rikolt, rivall igékkel.

---megj. 1. - számomra teljesen érthetetlen, hogy miért lenne ez a ricsaj "szlovákból való átvétel", hisz hangutánzó szónak mondja a Szókincsháló is... az meg főleg csak felhomályosítá, hogy "csak ezen a szinten rokon a magyar rikolt, rivall igékkel." - ??? Igaz, hogy nem egyformán képeznek hangutánzó szavakat a különálló nyelvek, de a ríkál mellett rícsál is elképzelető, hisz a -csál (hangutánzó szó)képző a magyarban is dívik, amire jó példa a csócsál: 

csócsál 'majszol’, ‘‹kisgyermek számára ételt› előre megrág’: szájába csócsál. - Hangutánzó szó, kapcsolatos a csámcsog igével. /szokincshalo.hu

---megj. 1. - miután alaposan feltételeztük a ríkál > rícsál átmenetet, így már a csókol és a csócsál is teljesen logikusan kapcsolódik össze - képzeljük csak el, amint a csóka (hangutánzó szóból lett a neve, szhv. nyelven: čavka - ha a kezdő csav>csau elemet összevonjuk, AV>AU>Ó-t kapunk, és megvan a csavka>csóka) madár a begyéből eteti a fiókáját: látványként csókolózásnak, csók-adásnak is mondhatnánk, amint a fióka "szájába rágja" a "csócsát"... A K > Cs hangváltás pedig nem ismeretlen sem a latin-újlatin, sem a szláv nyelvekben. Az, hogy a magyar nyelvtanban ilyen nincs (kimutatva), a nyelvészek mulasztása, ill. a nyelvi megközelítés (hivatalból megkövetelt és előírt) egyoldalúságának tudható be.

"Réttak az asszonyok..." - mondja egyik könyvében Göre Gábor... - ez a ré vtkp. a rí 'sír' ige tájjellegű, RÉgi(es) alakja, és a görög rheó 'folyik' igével úgy szóalakra, mint jelentésben is azonos, de a RIVus lat. ‘patak, csatorna’ kezdő szótagjával - ez pedig a magy. RÉVvel - is megfeleltethető!

rheó gör., fluo 3. lat. 'folyik' - aki rí, v. ré, annak folyik a könnye... - a rí ige a görög rheó megfelelője, a folyik pedig a lat. fluo-hoz kapcsolható: FL > FLy

reo > leo

derivál ‘származtat, levezet’. – deriváció: ‘levezetés, eltérés ‹röppályától›’. – derivátum: ‘származék, ‹nyelvtanban› képzett szó’. - Tudományos szakszó a latin derivare (‘elterel, elvezet’) nyomán, amely a de- (‘el’) és a rivus (‘patak’) elemekből áll, s az (öntözésre is használt) vízfolyás más irányba terelését jelentette. Lásd még rivális.

rivális ‘vetélytárs’. – rivalizál: ‘vetélkedik, verseng ‹valakivel valamiért, valakiért›’. - A latin rivalis átvétele, ez a rivus (‘patak, csatorna’) származéka, és főnévként olyan birtokszomszédok egyikét jelentette, akiknek közös öntözőcsatornából volt vízkivételi joguk. A szónak már az ókorban kialakult ‘(szerelmi) vetélytárs’ értelme. A rivalizál a francia rivaliser átvétele német közvetítéssel. Lásd még derivál.

--

arriver <> deriver - a francia  arriver jelentése 'érkezik', szósz.: hozzápártol, hozzápartol (mivel a riva ol. 'part', ez pedig a ripa lat. származéka, P > V hangváltozás alapján), v. másképpen hozzáér(kezik), hozzávezet (hozzá' vizet!)- a deriver 'elvezet, levezet származtat' ellentéteként.  

KIRÁLY és TÖRVÉNY

rex lat., roy fr. 'király > regalis lat. royal fr. 'királyi'

lex lat. loy fr. > legalis lat. 'törvényes, törvényszerű', loyal fr. 'őszinte, becsületes, hű'

lojális ‘állama vezetéséhez, politikai rendszeréhez, saját feletteseihez hű, irántuk méltányos’. – lojalitás: ‘lojális lelkület, magatartás’. - A német loyal és Loyalität átvétele latinosított végződésekkel. Ezek mintája a francia loyal (‘őszinte, becsületes, hű’), illetve loyalité, a latin legalis (‘törvényszerű, a törvényekhez hű’) és legalitas (‘törvényesség’) folytatói a lex, legis (‘törvény’) tőből. Lásd még legális, legitim, legátus.

---megj. 1. - érdekes megfogalmazás a "német loyal és Loyalität átvétele" - a magyar felé, de a németre nem mondja, h. a franciából vették át, márpedig éppen ez a helyzet, a "német loyal" nem francia mintára van, hanem annak az átvétele... - vajon miért van, és föleg: kitől ered, ki teszi lehetővé vagy parancsolja meg ezt a "nyelv-család-faji" megkülönböztetést - ezt a nem is tudni milyen irányba kibicsaklott lojalitást? Olybá tűnik, hogy a német nyelv dicsőségét lenne hivatott öregbíteni ez a fogalmazásmód, amely óvatosan elkerüli minden kölcsönzésnek v. átvételnek még a gondolatnyi árnyékát is. Annak árán, hogy ezáltal más-más módon, de elmarasztalásban részesül úgy a magyar, mint a francia nyelv is... 

--
rectum lat. 'igazság, törvényesség', rego 3. rexi, rectum 'irányít, vezet, szósz.: országol uralog, uralkodik, igazgat'; rex 'király'
regio lat. 'terület, táj, vidék', regnum lat. 'ország, uradalom, királyság'
A lat. reg- tő váza megváltozik, így lesz rectum, tehát: RG > RCT - ami a németbe átvetülve így alakul: RCT > RChT - a német Recht 'igazság, jog, törvény' - látható a rectum>Recht kapcsolat -, recht ném. '1. egyenes, 2. jobb (oldal)', richten 'igazít, irányít', richtig 'valóban, valódi'.

dirigo 3. direxi, directum lat. ' > direkt 'közvetlen' > rectangulus recht Ecke 'derékszög' - itt azt láthatjuk, hogy a recht lehet jobb(oldali), de lehet derék- ha szögről van szó.  

derék ‘emberi vagy állati test törzse, a törzs középtája’, ‘fatörzs’, ‘középrész’: derékhad, a hegy dereka, élete derekán, a nyár derekán, derékba törik, ‹melléknévként› ‘helyes, becsületes, jóravaló, elismerésre méltó’, ‘szép szál, jó növésű’: magas, derék ember. Származékai: derekas, derekasan. - Valószínűleg szláv eredetű: szlovák driek (‘derék, fatörzs’), driečny (‘délceg’), horvát drik (‘kocsiderék’), drečan (‘erős,’). A közvetlen forrás a szlovák lehetett. E származtatásnak két gyengéje van. Az egyik, hogy a ~ megfelelőit csak a magyarral érintkező szláv nyelvekben lehet kimutatni, amire alig van példa más, bizonnyal szláv eredetű szavaink esetében, a másik, hogy az egyébként szabályos dr(i)ek đ derek đ derék hangfejlődés nem magyarázza meg, miért viselkedik a ~ mély hangrendű szóként: derekam, derekat stb., s nem pld. a kerék módjára. Lásd még derékszög.

derékszög ‘kilencven fokos szög’. - Matematikai szakszó, Dugonics András alkotta a latin angulus rectus magyarításaként. A latin kifejezés, akárcsak a belőle való német rechter Winkel vagy angol right angle tkp. ‘egyenes szög’, ám ezeknek a mellékneveknek egyszersmind ‘helyes, igaz’ értelme is van, s bizonyára ezért döntött nyelvújítónk az ilyen jelentésben is használatos derék mellett.

recht ném. '1. egyenes, 2. jobb' - ném. szbszó: benne az echt 'igazi, valódi, szín-'

rego 3. lego 3.

rex > lex, rectum > right an. > Recht, richtig  

lux lat., light an., Licht ném. 'fény', leicht 'könnyű, vielleicht ném. 'meglehet' szósz.: 'sok(~nagy/on)+könnyen', azaz 'nagyon könnyen (lehet)'.

lux lat. luce ol. luč szhv. 'fény, világosság' > luc fenyő - a fenyő régi alakja: fenyü/fenyű - és mivel a gyanta-tartalma igen magas, jól ég, ezért a FÉNY>FENYŐ tkp. azt jelentheti, hogy (jól) fény(e)lő v. fényező, azaz 'fényt adó, fényt kibocsátó' fa. a lučiti szhv. 'váladékol, (ki- v. el)választ (mirigy), váladékot, nedvet bocsát (el/ki)'. Ehhez kapcsolható a lucsok, lucskos - amit a hivatalos nyelvészet a locsog hgtzó szóval rokonít - tehát valami nagyon nem stimmel: 

lucskos ‘sáros, esős, nedves, mocskos’. Származéka: lucsok. - Hangutánzó szó a locsog rokonságából.

Gondoljuk meg: a csillag v. a Nap fénye, a fotonok v. az elemi részecskék, amelyeket szétsugároz szerte az űrbe, éppúgy tekinthető "váladéknak", mint bármely szerv, mirigy szekrétuma, amit ugyanúgy "ürüléknek", ürülési "(vég)terméknek" is felfoghatunk. A fényt kibocsátó (égi)test ezzel éppúgy megkönnyebbül, azaz "könnyít magán" a szó szoros értelmében is, mint az ember(i test, kis és nagy) "dolga végeztével"...

regalis > legalis >

regalis >legularis

rex > regulus 'kiskirály', regula 'szabály, (királyi) törvény, rendelet'. a Regulus 'kiskirály' csillag a Leo lat. 'Oroszlán' csillagzat fő csillaga - az oroszlán pedig az "állatok királya" - tehét itt is találkozik a REx és a LEx... 

MéhRAJ és RAJongás

kapcsolódó téma: Atya-Isten és az Anya-g - méh és királynő.html

Ági Fülöp tényleg, György, mit mondasz arra, hogy rajongani, hogy elemzed ? :-))))

György Sóti a méhek rajzáskor körülrajongják a kiránlynőt, aki akkor éppen ki-rajozva "királyzik" - nyilvánvaló, hogy innen "húzódik" a király>kiraly>kirajzás szóalak és fogalom egyik logikai szála is)... de a ray an. 'sugár' szóhoz is köze van biztosan, mivel a sugárzó szépség/segg látványa ilyen visszont-sugárzást idéz elő a rajongók arcán, (nem csak a Nap v. a Hold arcán)... így a ki+ray-zás: kisugárzás is lehet. Vagyis: a szépség az a láthatatlan erő-sugár, amely bűvkörébe vonja és magával ragadja a rajongók hadát...

Ági Fülöp perfekt, verhetetlen vagy :-DDDDDDDD

György Sóti és még lehet folytatni... ezt most úgy kapásból... össze kell szednem régebbi írásaimat e témában - hamarosan posztolni fogom...

--

De maradjunk még egy kicsit a királyzás és a rajzás fogalmánál: a király (e.: kiráj) mint kétszótagú szó első tagja a ki-, második tagja a -rály/-ráj.  A ki tagban a ki igekötőt ismerhetjük föl, de nem csak alak szerint, hanem valóságosan, jelentése szerint is, hiszen a raj valóban ki-raj-zik, és az új, fiatal méh-ki-rálynő valóban ki-repül a kasból/kaptárból, követőinek, azaz szószerinti rajongóinak KI(>)KÍsér-etében, hogy ugyanoda soha többé vissza BE ne térjenek. A ray an. 'sugár'- így a KI-RAY-zás: ki-sugár-zásnak is érthető... 

Hogy a kirajzó raj, a "királyzásra", azaz királyi nászútra induló (leendő méh)királynő (most még csak királylány) és a király között meglévő kapcsolat nem csak szóalaki, hanem szerves is, és nem csak a magyar nyelven belül van meg, arra további bizonyíték - a már említett ray an. 'sugár' mellett - a reisen ném. 'utazik', reissen ném. 'rajzol', a roy fr., kraj szhv. 'vég', kroj 'szabás' kralj szhv. 'király', valamint a roj szhv. 'raj', meg a raj szhv. 'menny, mennyország, éden', raja szhv. 'nép, népség, népesség' szóalak is.Vegyük most őket elemzés alá szépen sorban:

Amikor a méhraj kirajzik, fölkészülve a nagy utazásra (Riese ném. 'óriás', reisen 'utazik, kirándul', reiten  ‘lovagol’), a levegőbe emelkedve (mintha az égbe, a mennybe távoznának raj szhv. 'mennyország') az égen egy sötét felhőhöz v. füstgomolyaghoz hasonló, elmosódó alakzat rajzolódik ki (reissen ném. 'rajzol'). Az előtte egységes, de túlnépesedett (raja szhv. 'népség, népesség') méhcsalád egységének most vége (kraj szhv. 'vég'), és kettészakadva mindent kezdenek elölről - mindez a sejtosztódáshoz nagyon hasonló folyamatként is felfogható: a királynő a szaporodóképes sejtmag, a méhkas a sejtfal, és a dolgozók hada maga a sejt teste, amely a rendeltetése szerint működik, végzi a dolgát... Ha mindezt összekötjük a méhen belül, a méhfalára beágyazódó megtermékenyített petesejt képével, a nyelvek idevágó szavaiban adódó párhuzamok, megfelelések további döbbenetes egyezéseket mutatnak, aminek alapján leszügezhetjöük, h. nem véletlenül van a méh szavunknak sem éppen ez a két - látszatra egymástól független és igen eltérő - jelentése.

A kralj 'király', kraj 'vég' és a raj szhv. 'menny' között is nagyon érdekes, de logikus összefüggés mutatkozik: a kraj (szbszó: benne a raj => Szóbanszók.html). A király az, aki meghatározza az országhatárt - annak a területnek a széleit és végeit, amelyek uralma alá esnek -, a végeket, törvényeket szab, (krojiti szhv. 'szab', kroj 'szabás'), kirója az adót...
---
kapcsolódó téma: Atya-Isten és az Anya-g - méh és királynő.html

BÉR és ZSOLD

Pogány István-Kálmán

Eszembe villant egy rég hallott "zalaizmus". Azt hittem régen, hogy értem, de most elbizonytalanodtam. Szerintetek mi lehet ez: 'fé'zsódéros'?

• 14 személy látta

  Te és Pál Babette kedvelitek ezt.
• View 2 more comments
• 

  Keöves Györgyné Olyasmi, amikor a kapu vagy ablak egyik tartóvasa (zsanérja) megereszkedik. Átvitt értelemben kicsit gügye, szórakozott, nem túl gyors észjárású embörre is mondják - itt Somogyban.

  22 órája · Mégsem tetszik · 2
• 

  György Sóti akkor ez az én mitsem-sejtő feltételezésemmel, a félnótással egybehangzik...
  zsanér-zsódér... nem nagy a különbség, de az átmenet módja nekem ismeretlen... - talán még a zsold > zsód is figyelembe vehető... a Schuld ném. 'tartozás, vétek' - ez a v...Mutass többet

  22 órája · Tetszik
• 

  Pogány István-Kálmán Keöves Györgyné - tehát nem én találtam ki, ismerik máshol is?

  16 órája · Tetszik
• 

  Keöves Györgyné Olybá tűnik, igen.

  16 órája · Tetszik
• 

  Pogány István-Kálmán Akkor elmondom: tökéletlen, félre sikerült dolgokra mondtuk gyerekkoromban. A szótárban nem találtam, legközelebb hozzá a 'zsold' kifejezés áll. Erről eszembe jutott: mi van, ha nyelvromlásból, generációk közötti félreértésből van ez a kifejezés? Az eredetije lehet: 'fél zsoldér', vagyis fél fizetésért, tehát gyerekmunkával előállt termék, tárgy, és amikor ez összetétellé vált, sőt összetételként önállósult úgy, hogy eredeti értelme megkopott, akkor kapta az 's' képzőt.

  15 órája · Mégsem tetszik · 1
• 

  Pogány István-Kálmán (a gyerekmunka egészséges társadalmakban természetes, átokká akkor válik, amikor egy család rászorul arra a fél zsoldra. Nekünk egyetlen forrásunk volt, zsebpénz híján.)

  15 órája · Mégsem tetszik · 1
• 

  György Sóti szóval bejött a zsold-tippem... ez megerősít a megérzések alapján végzett szófejtési mód helyességében...

  pár másodperce · Tetszik
  

  • Pogány István-Kálmán Megszavaztuk, Gyuri! Bizonyítani, az nem fog sikerülni...

    kb. egy órája · Mégsem tetszik · 1
  • 

    György Sóti nekem a belátható tényen felül semmi más bizonyítékra nem fáj a fogam - akinek hiányzik, az nem hisz a saját ítélőképességében (sem)

    kb. egy órája · Tetszik · 1
  • 

    Pogány István-Kálmán ...valami kalandfilmben hangzott el: mit kezdjek olyan emberrel, aki saját nadrágjában sem bízik? (értsd: derékszíja felett nadrágtartót hordott)

    kb. egy órája · Mégsem tetszik · 1
  • 

    György Sóti az egy (hózen)tróger alak volt!

    kb. egy órája · Tetszik · 1

    de úgy is érthető, h. a saját nadrágjába sem (bízik-)hízik (bele), tehát nadrágtartó kell neki - eltekintve most a derék övtől - ezt a derék(hoz tartozó) dolgot (a szó "szoros" ért-elmében véve) nyilván nem használták a hózen-"tróger"(-hordó) alakok!
    

    --

    a fenti gondolatmenet(ek)et - többfelé is elágaztatva - lentebb folytatom:

     

    HÍZÁS és BÍZÁS, HIT és BIZALOM

     

    hízik > bízik - hisz' és biz! - a bizalom és hit kapcsolata...

    a görög Χ (azaz a khí, vagyis a német Ch hang) a rovásban is megtalálható, de ott a B hangot jelöli. Hízelegni nem lehet bizalmas viszonyon  kívül, ill. bizalom nélkül. - ez olyan tény, amit érdemes figyelembe venni, hogyí belássuk, a H > B = X viszony nem véletlen és nem esetleges!

    pisztosz  gör. 'hű, megbízható' - ami görögól pisztosz, az  magyarul is biztos! - a PSzTSz > BZTS szóváz is arra utal, h. a két szónak azonos az eredete.
    
    

    BÉR és ZSOLD, BOLD és teli-HOLD

    
    A Holdnak 4 fázisa ismert - az újhold félkaréja még alig látszik, ezért mondhatni, hogy üres - ha edénynek vesszük - vagy 'gyenge, zsenge' (Gy > Zs átmenet), míg a telihold (mivel "teli van", ill. "tele van HORDva" ) - angolul mondva: BOLD 'erős'. (H > B átm.).
    fold, folder, hold, holder an. halten ném. 'tart' fold>föld, höld>höld/hölgy (rég. magy. 'menyét, HERmelin' > Herr 'űr', Frau 'hölgy')
    Schuld ném. 'vétek, hiba, schuldig 'adós, entschuldigen ném., oprostiti szhv. 'megbocsát, elenged' > prost szhv. egyszerű, > prst, paraszt, pór ember' paor, seljak' paurus 3. lat pauro ol. pauvre fr. 'szegény', pór > pőre > Bauer ném. 'paraszt, földműves' fr. peure (e.: pőr) fr. 'félelem' aki pőre, az fél a hidegtől, v. a szégyenérzete miatt az idegen tekintettől!
    Gold > zsold - arany(pénz) mint (arany)pénz 'zsold', guld>Schuld, Gold > Geld ném. 'pénz'.
    penz mint penis lat. 'hímvessző' - amely behatol (ha tolják) oda is, ahol szűk a (női nemi fehérnemű-)rés... 
    
    

    SzLV/SzLB és a V > B > P átmenet

    kapcsolódó cikk: PANTA RHEI - azaz MINDEN RÍ
    solvo 3. solvi, solutum lat. 'old' >s+olovo 'ólom', slovo szhv. 'betű', slava 'dicsőség, ünnep', slavina szhv. 'csap', slaviti szhv. 'dicsőít, dícsér, ünnepel' slivati se 'le-/összefolyik', slivnik 'lefolyó', slave an. sclavus lat. 'rab, szolga, rabszolga'. 
    slab 'gyenge, erőtlen', slabina 'vékonya, véknya, horpasz' - a slivnik és a slavina valamint a slab és a slabina összefüggésének megértéséhez képzeljük el, hogy a medencecsont a 'lefolyó', amely összegyűjti az anyagcsere folyamatában keletkezett salakanyaggal szennyezett 'vizet', ill. a testnedveket. Ez a képi hasonlat nem véletlenül éppen a szhv. nyelvben tűnik megfelelőnek, mivel a reka 'folyó' és a reč 'szó' a ré, rí ('sír, könnyez, nedvez') is a cseppfolyós (folyó v. csepegő csap!) halmazállapottal, folyékonysággal van kapcsolatban. A beszéd és a folyás a magyarban sem távoli fogalmak, hisz "folyékonyan beszéljük" a nyelvet, meg-megállva és "foly-tat-va" (tat 'far' és folyás, fartatás - Göre Gábor módjára) - ha nem vagyunk (valahol) "elrekedve"... 
    slava > slaba  > slap 'vízesés' - a vízoszlop képe a kinyitott 'slavina' vízcsaphoz, az oszlopé pedig a függőleges irányhoz társul, a slabina pedig a gerincoszlophoz, szóalaki összefüggést pedig - a SzLP szóváz mentén - a slap és oszlop szavak adják.
    Ehhez a csepp-folyékonysághoz és a slavina 'csap' fogalmához a solvo 3. lat. 'old' is szökéséges.
    gold an., Hold, zsold magy. szbszó: benne az old. an. 'öreg, idős', old. magy. (ige).
    solitudo, lat. egyedüllét, magány, egyedüliség, magányosság'
    solutio 'megoldás' > salus salutis lat. ' üdvösség, épség, egészség' salutatio lat. tisztelgés'
    
    

    NADRÁG és NIEDRIG (ném. 'alacsony')

    Ha belegondolunk: való igaz, hogy egy bizonyos kövérség mellett - már a pocak mérete miatt is, amikor az emberfia "behízza" a derekát - valóban megbízhatatlanná válik a nadrág és a derékszíj is, mert lecsúszik róla. Ilyen esetben a nadrágtartó az egyedüli jó és hatékony megoldás!

    Az viszont kérdés, h. amíg a magyarban a melltartó és a nadrágtartó közös eleme a tartó is a  tartás fogalma, a németben a Brusthalter miért  'melltartó', a Hosenträger viszont miért 'nadrághordó'? A válasz annyira sejtelmes és annyira áttételes, hogy minden logikus volta ellenére sem igen bízom a magyarázatom sikerében... De mégis megkísérlem, hátha lesz rá "vevő":

    
    
    

    Nos, a tartás fogalmához a mozgásnélküliség társul, míg a hordáséHOZ eleve valamilyen állandó helyváltoztatás képzete járul (a HOZ, HúZ ige és a -hoz, -hez, -höz toldalék kapcsolatáról l. klikk ide). Nem ismerem a Hose 'nadrág' szó "hivatalos" etimológiáját, de a magyar ember (magyarán mondva) zoknit, harisnyát, nadrágot HÚZ fel, és e HÚZásban a HOSSZ és a hosszú(ság) is benne van valahogyan - lappangó módon. (Figyeljünk arra, h. egy-egy fogalom és szóalak változása oly módon történik, hogy eközben nem szakad meg a tartalom és a külalak közötti - már ismert v. felismert - kapcsolat.) A nadrág szára valóban hosszú (szúrni is csak hosszú szár tud), az ember lába szárának megfelelően. Nos, ez a magyar HOSz-szúság ténye fejeződik ki a német HOSen szóalakban. Ugyanez a hosszú v. hosszan adja az arab hószan 'mén, ló' szónak is a nyelv-logikai létjogosultságát, mivel nem "keresztbe állva" MÉN a LÓ, hanem "hosszant". Mint ahogy a kocsit is hosszanti irányban HÚZza az igába fogott HASZON-állat.

    
    NDRG <> GRDN

    nadrág, nedrag szhv. 'nem kedves, nem kedvelt', Nederland 'alacsonyföld, alföld' > Németalföld > Hollandia > holen ném. 'hord, visel'.
    niedrig ném, <> Garden an. Garten ném. 'kert', gordon, grdan szhv. 'éktelen, ormótlan (nagy), nagydarab, darabos', grditi 'szid, korhol'.
    De honnan a magy. NADRÁG, és hogyan kapcsolódik a tárgyalt fogalomkörhöz?

    A német niedreig 'alacsony ugyanarra a NDRG vázra épül, mint a nadrág szavunk.