A szavak teremtenek - de mit? - Hát... nehéz kérdésnek tűnik, de bátran és tévedés nélkül mondhatjuk: rezgést biztosan... És KI - vagy MI - teremti a szavakat? Mivel a szavak értelmet hordozó hangrezgések, mondjatjuk, h. (nem csak) az ember (mivel az állat is tud értelmesen/érthetően "szólni" - pl. vészjelző vijjogással, morgással, stb.) De maradjunk a szó v. beszéd elsődleges jelentésénél, ami az emberhez köthető.
Az emberi száj által teremtett "rezgő" hangnak egyedül (vagy helyesebben: leginkább) az R mondható. A teremt igében is megvan, mégpedig a 3. helyen (ennek a 3. helynek is nyilván van jelentősége...). Érdekes, hogy a bárá héb. 'teremt' igére is érvényes, mivel a 3. helyen itt is az R áll. Más nyelveket is megnézhetünk:
'teremt' - stvoriti szhv. - itt az 5. helyen áll az R.
- schaffen ném. (schafen, rég.) - nincs R, a 3. helyen viszont a F áll.
- Schaf ném. 'juh, birka'
-
---
TÁRgy-szerű dolog TERemtése (TAR, csupasz, azaz puszta és ÜRes) TÉR nélkül nem elképzelhető - és ha én teremteni akarok, akkor kell h. legyen saját TEREM, ahol helye lesz/van a teremtményeimnek... A tér szavunknak 3 eltérő jelentése van, és furcsamód a hivatalos "értelmezés" szerint mindhárom más-más helyről "ered" - az egyikről még az is elképzelhető, h. a magyar nyelvből(!), de óvatosságból csak bizonytalan eredetűnek mondja pl. a Szókincsháló szótár (amely itt a vhálón is elérhető)...
---
terem1 ‘‹növény› életre kel és kifejlődik’: itt jól terem a dinnye, ‘gyümölcs, termés beérik ‹növényen›’: idén sok barack termett, ‘létrejön, keletkezik’: nem terem neki babér, ‘‹hirtelen› megjelenik’: ott termett előtte egy törpe. Származékai: teremt, teremtő, teremtés, teremtmény, termés, termék, termékeny, termékenység, termékenyít, terméketlen, terméketlenség, termény, termel, termelő, termelés, termelékeny, termelékenység, termeszt, termesztés.
Kiterjedt családú, bizonyára régi és fontos szavunk, de eredetéről nem tudunk semmi bizonyosat. Lásd még természet, termet.
---
A héb. bárá és a ném. das Schaf 'juh, birka' a teremtés kezdetére utal - szövevényes és körülményes (körülmenéses) dolog lesz ezt megmagyarázni, de mégis megpróbálom...:
Az állatövi jegyek közül az első épen a KOS - ami ugyebár hím(nemű) juh, azaz birka. Figyeljünk fel arra, h. a birka és a bárány szavakban is R van a 3. helyen! Emellett a bárány szóbanszó gyanánt magában foglalja a héb. bárá szót is.
e Schöpfung ném. 'teremtés', r Schöpfer 'teremtő'
Az emberi száj által teremtett "rezgő" hangnak egyedül (vagy helyesebben: leginkább) az R mondható. A teremt igében is megvan, mégpedig a 3. helyen (ennek a 3. helynek is nyilván van jelentősége...). Érdekes, hogy a bárá héb. 'teremt' igére is érvényes, mivel a 3. helyen itt is az R áll. Más nyelveket is megnézhetünk:
'teremt' - stvoriti szhv. - itt az 5. helyen áll az R.
- schaffen ném. (schafen, rég.) - nincs R, a 3. helyen viszont a F áll.
- Schaf ném. 'juh, birka'
-
---
TÁRgy-szerű dolog TERemtése (TAR, csupasz, azaz puszta és ÜRes) TÉR nélkül nem elképzelhető - és ha én teremteni akarok, akkor kell h. legyen saját TEREM, ahol helye lesz/van a teremtményeimnek... A tér szavunknak 3 eltérő jelentése van, és furcsamód a hivatalos "értelmezés" szerint mindhárom más-más helyről "ered" - az egyikről még az is elképzelhető, h. a magyar nyelvből(!), de óvatosságból csak bizonytalan eredetűnek mondja pl. a Szókincsháló szótár (amely itt a vhálón is elérhető)...
---
terem1 ‘‹növény› életre kel és kifejlődik’: itt jól terem a dinnye, ‘gyümölcs, termés beérik ‹növényen›’: idén sok barack termett, ‘létrejön, keletkezik’: nem terem neki babér, ‘‹hirtelen› megjelenik’: ott termett előtte egy törpe. Származékai: teremt, teremtő, teremtés, teremtmény, termés, termék, termékeny, termékenység, termékenyít, terméketlen, terméketlenség, termény, termel, termelő, termelés, termelékeny, termelékenység, termeszt, termesztés.
Kiterjedt családú, bizonyára régi és fontos szavunk, de eredetéről nem tudunk semmi bizonyosat. Lásd még természet, termet.
---
A héb. bárá és a ném. das Schaf 'juh, birka' a teremtés kezdetére utal - szövevényes és körülményes (körülmenéses) dolog lesz ezt megmagyarázni, de mégis megpróbálom...:
Az állatövi jegyek közül az első épen a KOS - ami ugyebár hím(nemű) juh, azaz birka. Figyeljünk fel arra, h. a birka és a bárány szavakban is R van a 3. helyen! Emellett a bárány szóbanszó gyanánt magában foglalja a héb. bárá szót is.
e Schöpfung ném. 'teremtés', r Schöpfer 'teremtő'
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése