Kapcsolódó cikk: Szóbanszók
Az IGAZság álcája mőgé búvó GAZság: azon felül, v. az mellett, hogy ezt "átvitt értelemben szokás mondani és érteni, vizsgáljuk meg, mit jelent ez leírva:
A gazság valóban az I betű mögé bújt, ezt az I-t használja pajzsként, álcaként, álarcként - így lesz belőle I+gazság = Igazság. elő
igazság szbszó: benne a gazság
igaz szbszó: benne 1. az iga, 2. benne a gaz
iga ‘járom’, ‘alattvalói helyzet, szolgaság’: Majd töröktől rabigát / Vállainkra vettünk (Kölcsey), ‘egy pár igásállat’: vett két iga ökröt. Származékai: igás, (le)igáz. - Déli szláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovén igo (‘járom’). A szóvég nyíltabbá válással alakult ki.
járom ‘igavonó állatok (ökrök) nyakára tett páros fakeret, amelyhez a szekérrúd csatlakozik’, ‘a szolgaság, elnyomatás jelképe’: Járom rátok, gyáva népek, / S maradéktól átok (Batsányi). - Déli szláv eredetű szó: szerb-horvát jaram, szlovén jarem.
tálca és pálca szbszó: benne az álca
lárva szbszó: benne az árva
fény szbszó: benne az én > úgy, mint a Licht ném. 'fény' > ich 'én' esetében! > nicht 'nem (igei tagadószó)'
nein ném. szbszó: benne 1. az ein 'egy', 2. benne az Ei 'tojás' - mintha a szókezdő és -végző eN képezNé a héját!
harc és karc szbszó: benne az arc...
gazda szóbanszó: gaz+da
Licht ném. 'fény' - ez is szóbanszó, mint a fény, mert benne az ich 'én' - tehát a Licht és a fény e tekintetben is ugyanazt a fény-lényiséget fejezi ki, a saját nyelv szavával!
teilen ném. szbszó ('oszt'): benne az eilen 'siet'
foszt szbszó: benne az oszt > Rest ném. 'maradék' - aki rest (magy.) v. restellkedik (az evésnél), az maradi lesz, mert elmarad - a növésben! kevés szbszó: benne az evés - a kevés evés >
rest magy. szbszó: benne az est
igaz ‘a valóságnak megfelelő, azt híven tükröző’, ‘őszinte’: igaz szeretet, ‘becsületes, igazságos, méltányos’: egy igaz ember, ‘‹főnévként› jogszerű igény valamire’: nem hagyom az igazamat, ‘helyes állásfoglalás’: ebben igazad van, ’tiszta lelkiismeretű ember’: az igazak álmát alussza. Származékai: igazi, igazán, igazándi, igazában, igazság, igazságos, igazságosság, igaztalan, igazságtalan, igazságtalanság, igazít, igazítás, igazodik, igazodás, igazgat, igazgató, igazgatóság, igazgatás, (meg)igazul, (meg)igazulás, igazol, igazolás, igazolvány. - Bizonytalan eredetű szó. Ig- töve valószínűleg a régi jóg (‘jobb oldali’) szóval azonos (ebből ered a jog is), annak olyan változata, mint a hajdani jonkábbnak a mai inkább. A szóvég denominális -z képzőt kapott, mint pl. a nehéz, száraz. A ‘jobb oldal’ és az ‘igaz, becsületes’ fogalma más nyelvekben is összekapcsolódik: francia droit, német recht – richtig, gerecht.
gazda ‘a ház feje’: házigazda, ‘tulajdonos’: a kutya gazdája, ‘földműves, paraszt’: kisgazda, nagygazda, ‘munkaadó’: a magam gazdája vagyok. Származékai: gazdaság, gazdasági, gazdaságos, gazdaságosság, gazdálkodik, gazdálkodó, gazdálkodás, gazdátlan, gazdász. - Szláv szójövevény, a számos szláv nyelvben megtalálható gospoda (‘urak, uraságok, házigazda, vendéglő’) magyarosult formája. A középső szótag kiesett (mint pl. a voevoda đ vajda esetében), a goszda-féle alakból pedig zöngésüléssel és nyíltabbá válással állt elő a ~.
gazdag ‘vagyonos’, ‘értékes dolgokban, szellemi kincsekben bővelkedő, dús’: gazdag föld, gazdag gyűjtemény, színekben gazdag. Származékai: gazdagság, gazdagít, gazdagodik. - Bizonytalan eredetű szó, talán az iráni alán qäzdig, gazdug (‘gazdag’) a forrása. Ez azért nem meggyőző, mert a szó családtalanul áll az iráni nyelvekben, és a ~ legkorábbi adatai kazdag formájúak, mai alakja talán a gazda hatását tükrözi.
Az IGAZság álcája mőgé búvó GAZság: azon felül, v. az mellett, hogy ezt "átvitt értelemben szokás mondani és érteni, vizsgáljuk meg, mit jelent ez leírva:
A gazság valóban az I betű mögé bújt, ezt az I-t használja pajzsként, álcaként, álarcként - így lesz belőle I+gazság = Igazság. elő
igazság szbszó: benne a gazság
igaz szbszó: benne 1. az iga, 2. benne a gaz
iga ‘járom’, ‘alattvalói helyzet, szolgaság’: Majd töröktől rabigát / Vállainkra vettünk (Kölcsey), ‘egy pár igásállat’: vett két iga ökröt. Származékai: igás, (le)igáz. - Déli szláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovén igo (‘járom’). A szóvég nyíltabbá válással alakult ki.
járom ‘igavonó állatok (ökrök) nyakára tett páros fakeret, amelyhez a szekérrúd csatlakozik’, ‘a szolgaság, elnyomatás jelképe’: Járom rátok, gyáva népek, / S maradéktól átok (Batsányi). - Déli szláv eredetű szó: szerb-horvát jaram, szlovén jarem.
tálca és pálca szbszó: benne az álca
lárva szbszó: benne az árva
fény szbszó: benne az én > úgy, mint a Licht ném. 'fény' > ich 'én' esetében! > nicht 'nem (igei tagadószó)'
nein ném. szbszó: benne 1. az ein 'egy', 2. benne az Ei 'tojás' - mintha a szókezdő és -végző eN képezNé a héját!
harc és karc szbszó: benne az arc...
gazda szóbanszó: gaz+da
Licht ném. 'fény' - ez is szóbanszó, mint a fény, mert benne az ich 'én' - tehát a Licht és a fény e tekintetben is ugyanazt a fény-lényiséget fejezi ki, a saját nyelv szavával!
teilen ném. szbszó ('oszt'): benne az eilen 'siet'
foszt szbszó: benne az oszt > Rest ném. 'maradék' - aki rest (magy.) v. restellkedik (az evésnél), az maradi lesz, mert elmarad - a növésben! kevés szbszó: benne az evés - a kevés evés >
rest magy. szbszó: benne az est
igaz ‘a valóságnak megfelelő, azt híven tükröző’, ‘őszinte’: igaz szeretet, ‘becsületes, igazságos, méltányos’: egy igaz ember, ‘‹főnévként› jogszerű igény valamire’: nem hagyom az igazamat, ‘helyes állásfoglalás’: ebben igazad van, ’tiszta lelkiismeretű ember’: az igazak álmát alussza. Származékai: igazi, igazán, igazándi, igazában, igazság, igazságos, igazságosság, igaztalan, igazságtalan, igazságtalanság, igazít, igazítás, igazodik, igazodás, igazgat, igazgató, igazgatóság, igazgatás, (meg)igazul, (meg)igazulás, igazol, igazolás, igazolvány. - Bizonytalan eredetű szó. Ig- töve valószínűleg a régi jóg (‘jobb oldali’) szóval azonos (ebből ered a jog is), annak olyan változata, mint a hajdani jonkábbnak a mai inkább. A szóvég denominális -z képzőt kapott, mint pl. a nehéz, száraz. A ‘jobb oldal’ és az ‘igaz, becsületes’ fogalma más nyelvekben is összekapcsolódik: francia droit, német recht – richtig, gerecht.
Gaz és a gazda gazdagsága
gazda ‘a ház feje’: házigazda, ‘tulajdonos’: a kutya gazdája, ‘földműves, paraszt’: kisgazda, nagygazda, ‘munkaadó’: a magam gazdája vagyok. Származékai: gazdaság, gazdasági, gazdaságos, gazdaságosság, gazdálkodik, gazdálkodó, gazdálkodás, gazdátlan, gazdász. - Szláv szójövevény, a számos szláv nyelvben megtalálható gospoda (‘urak, uraságok, házigazda, vendéglő’) magyarosult formája. A középső szótag kiesett (mint pl. a voevoda đ vajda esetében), a goszda-féle alakból pedig zöngésüléssel és nyíltabbá válással állt elő a ~.
gazdag ‘vagyonos’, ‘értékes dolgokban, szellemi kincsekben bővelkedő, dús’: gazdag föld, gazdag gyűjtemény, színekben gazdag. Származékai: gazdagság, gazdagít, gazdagodik. - Bizonytalan eredetű szó, talán az iráni alán qäzdig, gazdug (‘gazdag’) a forrása. Ez azért nem meggyőző, mert a szó családtalanul áll az iráni nyelvekben, és a ~ legkorábbi adatai kazdag formájúak, mai alakja talán a gazda hatását tükrözi.
gaz ‘gyom(növény)’, ‘‹melléknévként› aljas, hitvány’. Származékai: gazos, gazol, gazság.
- Ismeretlen eredetű szó.
gáz ‘‹normális hőmérsékleten és nyomáson› légnemű anyag’. Származékai: gázos, gázosít.
- Nemzetközi szó, a flamand J. B. Helmont orvos és vegyész alkotta
meg a 17. században gas formában a latin chaos-ból, amely a görög
khaosz (‘a gomolygó ősanyag, a mindenség kialakulása előtti zűrzavar’)
megfelelője. Az új szó eredeti jelentése ‘pára, légneműség mint
halmazállapot’ volt, mai vegytani értelme csak a következő században
rögzült.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése